Hatalmas változások jönnek a Közel-Keleten Trump nyilatkozata alapján
ElemzésekDonald Trump beiktatási ceremóniája alatt, valamint első nyilatkozataiban is kitért a közel-keleti helyzetre. Rövid elemzésünkben bemutatjuk, hogy miképpen alakulhat az újdonsült elnök térséggel kapcsolatos politikája.
Az Egyesült Államok 47. elnöke első nyilatkozataiban két olyan témát emelt ki, amelyek jelentős hatással lesznek az egész Közel-Keletre.
Hangsúlyozta az Irán elleni kemény fellépés lehetőségét, amely szigorúbb szankciókat és a Teheránra nehezedő politikai nyomás fokozását jelenti. Emellett utalt az Ábrahám-egyezmény kiterjesztésének szükségességére, amelynek célja az arab államok és Izrael közötti relációk további erősítése és javítása. Trump elkötelezett amellett, hogy stabilabb politikai légkört teremtsen a Közel-Keleten, ami az Egyesült Államok számára is előnyökkel bírna.
Ami az egész térséget megbolygathatja
Irán vezetése a napokban kifejtette, remélik, hogy Trump „reális” megközelítést alkalmaz a régió országaival szemben
Reméljük, hogy az amerikai kormány megközelítése és politikája reális lesz, és a nemzetközi jogon, valamint a régió országai érdekeinek és kívánságainak tiszteletben tartásán alapul
- mondta a perzsa ország külügyminisztériumának szóvivője.
A régi-új amerikai elnök Irán-politikája viszont valószínűleg nem veszi figyelembe az ilyesfajta felszólításokat.
Donald Trump elnök azt üzente a túszok családjainak, hogy ő megfosztotta volna Iránt attól a pénztől, amit a 2023. október 7-i támadás finanszírozásához használt fel. E kijelentésével részben a közel-keleti válságot állította a beiktatása óta tartott első nagygyűlésének középpontjába.
Az újonnan kinevezett államfő Iránhoz való hozzáállása idáig sem volt titok. Első ciklusában szankciókkal gyakorolt nyomást Irán olajbevételeire, és csapást mért Teherán azon kiadásaira, amelyeket a térségbeli fegyveres szövetségesekre fordított, továbbá halálos dróncsapást is elrendelt egy vezető iráni katonai parancsnok, Kászem Szolejmáni ellen.
Az Ábrahám-egyezmények kibővítése
Bizonyos arab államok (például az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó) az USA hatására már jóval a gázai háborút megelőzően elkezdtek közeledni Izraelhez, és a térség nagy része inkább az együttműködésre összpontosított.
Ez utóbbi hozzáállást erősíti meg, hogy az Egyesült Arab Emírségek vezetése, az ománi szultán, a bahreini király, a kuvaiti emír, valamint a jordán király, (akiket várhatóan más arab államok vezetői is követnek), mind-mind gratuláló üzenetet küldtek Donald Trumpnak.
Többségük azt is kinyilvánította, elkötelezettek amellett, hogy együtt dolgozzanak az új amerikai adminisztrációval egy békés világ megteremtéséért. Emellett Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke üzenetében közölte, hogy készek együttműködni Trumppal annak érdekében, hogy kormánya alatt létrejöhessen a konfliktus kétállami elven alapuló megoldása.
Az új amerikai elnök optimistán nyilatkozott az Ábrahám-egyezmények folytatásáról. Azt közölte, hogy szerinte Szaúd-Arábia csatlakozni fog azon térségbeli országokhoz, amelyek már normalizálták viszonyukat Izraellel. A Királyság az egyik legfontosabb geopolitikai pillér a Közel-Keleten, ezért csatlakozása megnyitná az utat az előtt, hogy a jövőben újabb arab államok ismerjék el Izraelt.
Donald Trump első nyilatkozatai alapján világosan kirajzolódik, hogy elnöksége új irányt szabhat a Közel-Kelet politikai viszonyainak. Az Iránnal szembeni keményebb fellépés és az Ábrahám-egyezmények kibővítésének szándéka egyaránt komoly változásokat vetít előre, amelyek a térség stabilitását és az amerikai érdekeket egyaránt érintik.Ugyanakkor az elnök tervei jelentős kockázatokat is magukban hordoznak, így a régió gyaníthatóan az elkövetkező időszakban továbbra is a globális figyelem középpontjában marad.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
