Tíz esemény, ami felforgatta a világot 2024-ben
ElemzésekAz energiapiacot érintő fejlemények, a technológiai fejlődés és a humanitárius kihívások új irányokat szabtak a Közel-Kelet országainak, miközben a helyi és nemzetközi szereplők között folytatódott a stratégiai versengés.
A 2024-es év jelentős politikai, gazdasági és társadalmi változásokat hozott a Közel-Keleten. A térség továbbra is a világ figyelmének középpontjában áll, hiszen a geopolitikai feszültségek, a békefolyamatok és a gazdasági átalakulások jelentősen befolyásolták a tágabb régió erőviszonyait, és hatást gyakoroltak a nyugati világra is. Az alábbiakban a 2024-es év legmeghatározóbb közel-keleti eseményeit vesszük sorra.
- Április 14.: Irán több mint 300 drónnal és rakétával támadta Izraelt
Április 14-én – válaszul Irán damaszkuszi nagykövetségén az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka, Mohammad Reza Zahedi ellen elkövetett halálos kimenetelű merényletre – a perzsa ország példátlan drón- és rakétatűzzel támadta Izraelt. Ez évtizedek óta a két ország közötti legveszélyesebb eszkalációt jelentette, és az első közvetlen iráni támadást Izrael ellen.
- Május 19.: Ebrahim Raiszi iráni elnök meghalt egy helikopterbalesetben
Ebrahim Raiszi az iráni–azeri határ közeléből tartott vissza Tebrizbe, amikor helikoptere balesetet szenvedett, amelynek során nyolcan életüket vesztették. Raiszi halála nem változtatta meg lényegesen az iszlám köztársaság politikáját, mivel az ország legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah továbbra is szigorúan ellenőrzi a rezsim külpolitikáját, nukleáris ambícióit és a belső ellenzék elnyomását.
- Június 28: Iráni választások
Június 28-án Iránban megtartották az elnökválasztás első fordulóját a hivatalban lévő elnök, Ebrahim Raiszi váratlan májusi halálát követően. Az iráni Őrök Tanácsa hat jelölt indulását engedélyezte. Maszúd Pezeskián – aki végül megszerezte az elnöki tisztséget – volt az egyetlen reformpárti induló. Kampányában a gazdasági reformok, a korrupció elleni harc és a fiatalok jogainak bővítése mellett érvelt, továbbá célul tűzte ki a nemzetközi kapcsolatok javítását és az emberi jogok védelmét.Választási győzelme reményt adott a változásra vágyó lakosságnak, különösen az ifjúságot és a középosztályt illetően, akik egy rugalmasabb és nyitottabb kormányzatban bíznak.
- Július 31.: Teheránban meggyilkolták Iszmail Haníje-t.
Légicsapás végzett a Hamász politikai vezetőjével, Iszmáíl Hanijjével Teheránban, egy nappal azután, hogy egy rakétacsapás következtében a Hezbollah parancsnoka, Fuád Sukr életét vesztette Bejrútban. Izrael azért hajtotta végre ezen akciókat, mert folytatni kívánja válaszlépéseit a Hamász 2023. október 7-én elkövetett terrortámadására, emellett a libanoni Hezbollah milícia folyamatos fenyegetésének is véget kíván vetni.
- Szeptember 27.: Naszralláh meggyilkolása
Szeptember végén Izrael nagy erejű csapást mért Bejrút külvárosaira. Az egyik ilyen támadás során Haszan Naszralláhot, a Hezbollah főtitkárát megölték. Ő vezette a szervezetet a polgárháború utáni időszakban és számtalan regionális háborúban. Halála óriási veszteséget jelent a Hezbollah számára, hiszen ő nemcsak a szervezet ikonikus vezetője, hanem Irán által támogatott tevékenységeinek kulcsfigurája volt több mint három évtizeden át.
- Október 1.: Izrael megszállja Dél-Libanont
Október 1-jén kiszélesedett a közel-keleti háború. Az izraeli csapatok bevonultak Libanonba, hogy megtalálják és megsemmisítsék a Hezbollah katonai infrastruktúráját. A lépés aggodalmat váltott ki, mivel sokan attól tartanak, hogy a Közel-Kelet a totális regionális háború szélére sodródott. Azóta az Izraeli Védelmi Erők számos magas rangú milícia parancsnokot likvidáltak, és megtisztították az izraeli–libanoni határt a Hezbollah fegyvereseitől.
- Október 16.: Jahja esz-Szinvárt megölik
Jahja esz-Szinvár – a Hamász vezetője, akinek az október 7-i támadások kitervelését tulajdonítják – október 16-án vesztette életét az Izraeli Védelmi Erők által Rafahban. A likvidálás szimbolikus jelentőséggel is bírt, hiszen Szinvár évtizedeken át meghatározó alakja volt a Hamásznak, és a gázai lakosság egy része hősként tekintett rá.
Hogy Szinvár halála hogyan befolyásolja Izrael gázai háborújának menetét, még nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a zsidó állam vezetése továbbra is eltökélt a Hamász felszámolását illetően. Benjamin Netanjahu az esettel kapcsolatban azt mondta, hogy
bár Szinvár likvidálása nem biztos, hogy a Gáza elleni izraeli háború végét jelenti, de a vég kezdetét jelezheti.
- Október 20.: Kurdisztáni választások
Október 20-án került sor a régóta halogatott kurdisztáni választásokra, amelynek során a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) nézett szembe egymással. Az eredetileg 2022-re tervezett voksolást a választási rendszerrel kapcsolatos nézeteltérések és a hatalommegosztási megállapodás összeomlása miatt halasztották el.
A KDP az elmúlt években megerősödött, míg a PUK-ot belső kihívások gyengítették. A gazdasági elégedetlenség és a politikai stagnálás miatt nagy választói apátia volt tapasztalható.
A kormányzó Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) szerepelt a legjobban a parlamenti választásokon Irak félautonóm kurdisztáni régiójában. A KDP 39, míg a PUK 23 mandátumot szerzett a 100 fős parlamentben.
- November 27.: Libanon és Izrael tűzszüneti megállapodást kötött
November 27-én törékeny tűzszünet lépett életbe, véget vetve a Hezbollah és Izrael között tizenhárom hónapja tartó konfliktusnak, amelyet a 2023. október 7-i támadás váltott ki. Az Egyesült Államok és Franciaország által közvetített tizenhárom pontból álló tűzszüneti terv szerint a Libanoni Fegyveres Erők (LAF) a déli határvidékre vonulnak, az IDF pedig hatvan napon belül kivonul a libanoni területekről.
- December 8.: Szíriai lázadók megdöntik az Aszad-rezsim hatalmát
Szíriai lázadó csoportok egy villámgyors, tíz napos offenzíva során átvették az ellenőrzést számos szíriai város, valamint a főváros, Damaszkusz felett. Bassár el-Aszad lemondott hatalmáról és elmenekült Szíriából. Az offenzívát vezető ellenzéki csoportok közül kulcsfontosságú a Haj’at Tahrír as-Sám (HTS) szerepe, amelyet az Egyesült Államok és az ENSZ terrorszervezetként tart nyilván, és amelyet Ahmed as-Saraa (korábban Abu Mohamed al-Dzsúláni), az al-Kaidával és az ISIS-szel régebben kapcsolatban álló szíriai forradalmár vezet.Legfőbb céljuk az egységes Szíria megteremtése, aminek érdekében feloszlatják, majd az állami hadseregbe integrálják a különböző milíciákat.
2024 a konfliktusok és politikai fordulatok éve volt a Közel-Keleten.
Az év során drámai események láncolata zajlott le, kezdve Irán és Izrael közvetlen katonai összecsapásaitól az iráni és szíriai vezetőváltásig, valamint a kurdisztáni és libanoni eseményekig.
A Hamász és a Hezbollah elleni izraeli akciók, illetve a Gázai övezetben és Libanonban zajló konfliktusok tovább mélyítették a geopolitikai feszültségeket.
A térség politikai, társadalmi és gazdasági dinamizmusát ezek az események határozták meg, amelyek hatásai várhatóan hosszú távon is érzékelhetők lesznek mind regionális, mind globális szinten.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
