Hihetetlenül sokan jelentkeznek az aranykalászos gazdatanfolyamokra a felnőttképzés átszervezése miatt

Alaposan megbolygatta az aranykalászos gazdaképzést is az az átszervezés, amely miatt rövid időn belül kifutnak az eddigi OKJ-s rendszerben indított felnőttképzési kurzusok.

A megszüntetés hírére többszörösére nőtt a tanfolyamokra jelentkezők száma 2020-ban és e tendencia folytatódott az idén is.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egységesített statisztikai felületének adatai szerint a megelőző időszakban évente 4-5 ezren tettek aranykalászos vizsgát, míg tavaly ez a szám 13 839-re, 2021 eddig eltelt időszakában pedig 17 879-re nőtt.
Az átalakítás nyomán régi OKJ-s képzéseket 2020. december 31-ig lehetett indítani, de a tavaly év végén meghirdetett tanfolyamokhoz a helyek függvényében még az idén is csatlakozni lehet(ett).

Ez az oka annak, hogy az aranykalászos kurzusokra jelentkezők száma az idén meghaladta a jelentősen felduzzadt tavalyi létszámot is. Sőt, a jelentkezések további növekedése várható, hiszen egyes képzési intézmények egészen október végéig hirdetnek beiratkozási lehetőségeket.

A tanfolyamok elnyújtásának legkézenfekvőbb módja az volt, hogy a szervezők a 2020 végén meghirdetett képzéseken megtartottak egy órát, a többi lebonyolítását pedig az idénre ütemezték.

Így az új jelentkezők az egyes kurzusokba úgy kapcsolódhattak be, hogy a múlt évi kezdés miatt gyakorlatilag nem kellett mulasztaniuk.

Ezzel párhuzamosan a korábban is rövid, négy-hat hónapos képzési idő tovább rövidült, és – „intenzív” képzés mellett – akár két-három hónapra csökkent.

Az aranykalászos tanfolyamok legnagyobb vonzerejét éppen az adta, hogy gyorsan lehetett mezőgazdasági képzettséghez jutni.

A mostani átszervezéssel e lehetőség megszűnik, és a képzési intézmények tájékoztatói szerint ilyen végzettséget már csak két-három évnyi, szakmunkásképzőben eltöltött idő után lehet majd szerezni.

Aki tehát a későbbiekben akar valamilyen agrárképesítéshez jutni, hosszabb képzési idővel kell kalkulálnia, bár ennek fejében minden bizonnyal alaposabb tudás elsajátítására nyílhat esélye.

Nem mindig az elmélyült agrárismeretek megszerzése motiválta azonban azokat, akik gyorstalpalós aranykalászos gazdatanfolyamokra jelentkeztek.

Esetenként nyomósabb érvnek számított, hogy a fiatal gazdáknak nyújtott támogatásoknál, illetve más hazai és EU-s mezőgazdasági pályázatokon az agrárvégzettség megléte alapfeltétel volt, és e követelményt az aranykalászos képzéssel lehetett az egyik leggyorsabb módon teljesíteni.

A tanfolyamok népszerűségét ennél is jobban növelte, hogy a 2013-ban hatályba lépett új földforgalmi törvény a földvásárlásokat egy hektáros területméret felett csak földműveseknek tette lehetővé.

E kritérium alapverő feltételéül pedig a mezőgazdasági szakirányú végzettséget határozta meg, ha valaki előzőleg - minimum három éve - saját nevében nem folytatott agrártevékenységet, illetve személyes közreműködőként nem vett részt olyan mezőgazdasági szervezet munkájában, amely legalább 25 százalékban a tulajdonában áll.

A szigorításokból látszik, hogy a néhány hónapos aranykalászos képzés nyújthatott kézenfekvő megoldást azoknak, akik valamilyen okból sürgősen potenciális földvásárlókká akartak válni.

Ez lehetett egy jónak tűnő ad hoc földvételi lehetőség, de ilyen alkalmat nyújthatott például az állami földek 2015-2016-ban lebonyolított elárverezése is.

A mai szabályozás várhatóan a jövőben is fennmarad, ezért a még nyitva álló képzési lehetőség kihasználása vonzó lehet azok számára, akik új szereplőként ezután szeretnének a földpiacra lépni.

Bár – miként eddig is – azt is érdemes figyelembe venniük, hogy egy-egy konkrét földterület megvételébe beleszólhat a földforgalmi törvényben rögzített elővásárlási sorrend is, amely többnyire nem az új földvásárlóknak kedvez.

Az aranykalászos képzés sokak számára azért is lehet előnyös, mert a végzettség megszerzéséért nem kell horribilis összegeket fizetni.

A még futó kurzusokra például körülbelül 150 ezer forintért lehet jelentkezni, amelyből a képzés költsége nagyjából 90 ezer, a vizsgadíj 60 ezer forintot tesz ki.

Emellett a beiratkozási feltételek sem bonyolultak, mivel tulajdonképpen csak alapfokú iskolai végzettségre, egészségügyi alkalmassági igazolásra és jogosítványra van szükség.

Ami azonban még szembetűnőbb, hogy a tanfolyamokon szinte lehetetlen megbukni.

Egyes képzési intézmények a kurzusok hirdetésekor marketingeszközként is bevetik, hogy

a képzés végeredményeként a sikeres vizsgázók aránya a száz százalékhoz közelít. Sőt, egyes tanfolyamszervezők azt is vállalják, hogy visszafizetik a résztvevők költségeit, ha nem sikerül eredményesen levizsgázniuk.

A jelentkezők számára az aranykalászos képzések pozitívuma lehet az is, hogy az oktatás rendkívül rugalmas, így a kurzusok alig befolyásolják a résztvevők megszokott életmenetét, illetve mindennapos kötelezettségeit.

Az elméleti ismeretek elsajátíthatók otthoni egyéni tanulással vagy online oktatás keretében, és egyes intézmények azt is kihangsúlyozzák, hogy gyakorlaton sem kell részt venni kijelölt gazdaságokban.

A képzés feltételei és körülményei arra utalnak, hogy az aranykalászos kurzusok nagyrészt azt az igényt igyekeztek kiszolgálni, hogy a jelentkezők minél egyszerűbben juthassanak hozzá az agrárvégzettséget igazoló dokumentumhoz.

A résztvevők a sikeres vizsgák után „Aranykalászos Gazda” szakmai végzettséget tansúsító OKJ-s szakmunkás bizonyítványt kaphattak, illetve ingyenes mezőgazdasági gépkezelői jogosítványt (zöld traktoros kiskönyvet) is igényelhettek. Emellett a vizsga szervezőitől – általában plusz díjfizetés ellenében - azt is kérhették, hogy az Európai Unió országaiban elfogadott, Europass típusú bizonyítványfordítást is készítsenek a számukra.

Vizsgázók száma az aranykalászos gazdaképzésben

2014: 4165
2015: 8579
2016: 5832
2017: 5058
2018: 4258
2019: 5972
2020: 13839
2021: 17879

Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal