Idén még tovább is nőhet az infláció, jövőre azonban gyors javulás várható

Csak jövőre enyhülhet az infláció

Az infláció a következő hónapokban különböző egyedi hatások miatt tovább emelkedhet. Augusztushoz képest elsősorban a monetáris politika hatókörén kívül eső egyedi tételek hatására, -mint az aszály, vagy a rezsiköltségek növekedése- emelkedett tovább az infláció – fogalmazott Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács közös, őszi konferenciáján.

A várakozások alapján azonban az erősödő világgazdasági recessziós kockázatok, a csökkenő nyersanyag- és energiaárak, valamint a mérséklődő szállítási költségek 2023-ra a globális infláció mérséklődését vetítik előre – tette hozzá.

Néhány országban már bekövetkezett az inflációs fordulat, 2023-tól pedig Magyarországon is először lassan, majd gyorsabban csökkenhet az infláció - sorolta.

Mint mondta, az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott, azonban a második félévben ennek számottevő lassulása várható. Így 2022-ben összességében 3-4 százalékos növekedéssel lehet számolni. A negatív hatások még 2023-ra is átnyúlhatnak, így jövőre 0,5 – 1,5 százalékos éves növekedés prognosztizálható, 2024-ben viszont már ismét 3,5 – 4,5 százalékkal bővülhet a GDP.

A kormány az idei hiánycélt is megemelte 4,9 százalékról 6,1 százalékra. Jövőre viszont a 3,5, 2024-ben pedig 2,5 százalékos hiánycéllal kalkulálnak - ismertette.

Kiemelte azonban, hogy az idei hiánycél megemelését a különleges földgázkészletek felhalmozása indokolja. Ez az eredményszemléletű hiányt növeli, azonban állampapír-piaci finanszírozási igényt nem keletkeztet. Mindemellett az energiaárak emelkedése a hiánycélok teljesítésére nézve kockázatot jelenthet, főképp a következő években.

Rosszabb lehet, mint a ’70-es évek

Most elhúzódó feszültségek sora jellemzi a világot – hangsúlyozta Baksay Gergely.

Akár a ’70-es éveknél is rosszabb forgatókönyv jöhet. Jelenleg folyamatosan nő a világhatalmak közti feszültség. Egyes országokban még befejezetlen a kilábalás az előző válságból. Számos nagy országban magas az államadósság szintje, az Egyesült Államokban például a 120 százalékot is meghaladja a GDP arányos államadósság. A fejlett országokban kialakult egy demográfiai plató, csökkenni fog a munkaképes népesség a következő időszakban. Jelentősen megemelkedtek az energiaárak, a kőolaj ára duplázódott, míg a földgáz ára a nyolcszorosára emelkedett. Az orosz-ukrán háború pedig 6 hónapja zajlik. Ezek az események megnehezítik a középtávú tervezést – fogalmazott.

A rövidtávú folyamatok tekintetében viszont fontos, hogy most a szokásosnál is jobban érvényesülnek a nemzetközi hatások. Szinkronban mozognak a világ nagy gazdaságai és az olyan kisebb gazdaságok is mint Magyarország. Ugyanazok a problémák érik őket, járvány, a termelési láncok töredezése, az energiaárak emelkedése, a szállítási költségek megugrása.

Viszonylagos jó hír azonban, hogy a legutóbbi hullám nehezén túl vagyunk. Az amerikai jegybanknak az a mérése, ami a globális értékláncok súrlódását nézi, tehát azt, hogy milyen nehéz, és mennyire költséges a javakat globálisan szállítani, elérni, fenntartani, - határozott javulást mutat az év eleje óta.

Enyhül a chip-hiány, az alkatrész hiány, csökkennek a szállítási költségek -sorolta a kedvező változásokat.

Ami nagyon távol van a megoldástól, az az energiaválság, bár a nyári rendkívül rossz helyzethez képest most valamennyire jobb a helyzet – húzta alá.

A lakosság megtakarítási hajlandósága segített megtartani az egyensúlyt

Szemben a 2010-es évek első felével, a 2017-2021 közötti időszakra feléltük a külkereskedelmi többletet. A külkereskedelem egyenlegének a csökkenése így negatívan hatott a GDP növekedésre. Ez utóbbit a fogyasztás és a beruházások növekedése gyorsította – fogalmazott Pulay Gyula Zoltán, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője az MKT és a Költségvetési Tanács konferenciáján.

Tavaly 2021-ben a 2020-as visszaesés után újra nőtt a fogyasztás és a beruházások mértéke, valamint volumenében a külkereskedelem is bővült, sajnos azonban már 2021 második felében komoly cserearány romlás következett be, ami megkérdőjelezi ezt a folyamatot - ismertette.

Az elmúlt években tehát inkább a belső felhasználásra épült a gyors gazdasági növekedés.

Ezalatt, míg a lakosságnak jelentősen nőtt a rendelkezésre álló jövedelem mennyisége, addig a megtakarítási hányad összességében még jelentősebben nőtt. Így az egyensúlyt tulajdonképpen az biztosította, hogy a megszerzett jövedelemnek egy nagyon jelentős részét nem – vagy nem fogyasztásra költötte el a lakosság - hangsúlyozta.

Hozzátette, a lakosság beruházásai azonban jelentősen nőttek az elmúlt években. A lakáscélú beruházásai még a 2020-as évben is emelkedtek, akár lakás felújításra, vagy vásárlásra gondolunk. Nem véletlen, hogy az első egyensúlytalanságok is ezen a piacon következtek be.

A beruházásokat egyébként 2017 és 2019 között mind az állam, mind a vállalati szektor, mind pedig a lakosság növelte. 2020-ban a vállalati szektor beruházásainak a visszaesését a másik két szereplő beruházási rátájának az emelkedése ellensúlyozta - mondta.

A beruházásoknak az egyik nagy hajtóereje a költségvetés költekezése volt. A 2020-as magyar válságkezelésben a fejlesztési kiadások domináltak. Mivel ezek egy jelentős része 2020-végén történt meg, ezek a következő évre is kihatottak, ez pedig a 2021-es gyors kilábalásra is komoly hatással volt – húzta alá.

Októberben újra nőni fognak a kiadások

Pulay Gyula Zoltán az idei költségvetési folyamatokkal kapcsolatban elmondta, hogy alapvetően februárban, márciusban és áprilisban jelentkeztek jelentős hiányok a költségvetés alakulásában. Mindenképpen pozitív azonban, hogy májustól ez a hiány lecsökkent és voltak olyan hónapok, mint a június és a szeptember, amikor kifejezetten pozitívban zárt a költségvetés.

A havi kiadások az év eleji kiugró összegek után májustól a havi időarányos előirányzat közelében alakultak. A következő hónapokban pedig néhány esetben az egyenleg alá esett a kiadás. Május közepétől tehát egyfajta egyensúlyi állapot következett be. A problémát az jelenti, hogy a kiadási oldalon nem szerepelnek a lakossági rezsitámogatási kiadások. Ezek valószínűleg októberben fognak először megjelenni a költségvetésben, mint pénzforgalmi jellegű kiadások, amelyek októberben ismét egy nagyon jelentős növekedést fognak okozni.

Bevételi oldalon gyakorlatilag minden hónapban meghaladják a havi bevételek az éves bevételi előirányzat havi időarányos összegét. Mindemellett nem mutatnak növekvő tendenciát. A bevételek esetében tehát egy tartósan kedvező helyzet alakult ki, amit még javítani fognak az extra bevételek, de a gazdaság kisebb növekedése és más tényezők következtében itt már nagyobb felfutással nem lehet számolni - hangsúlyozta.