Így léptünk be az Európai Unióba: Visszaemlékeznek a csatlakozási tárgyalásokat lebonyolító diplomaták

Az uniós jog rendkívül komplex szabályrendszerének megfelelve csatlakozásunk előtt több száz jogszabályt kellett átültetni a hazai törvények közé: a marhahús termelésének ártámogatásán keresztül egészen Magyarország átlagos gabonatermeléséig számos részletet kellett belefoglalni a szerződésekbe.

Az időszak nehéz kérdései közül kiemelkedően problémásnak bizonyult az uniós versenypolitikát érintő tárgyalássorozat, ugyanis számos magánkézen lévő nagyvállalattal kellett megegyezésre jutni állam által biztosított adótámogatások terén - hangzott el a KÁroli Gáspár Református Egyetem pódiumbeszélgetésén, ahol a csatlakozási tárgyalások egyes kulcsszereplői - Juhász Endre korábbi főtárgyaló, Balázs Péter volt uniós biztos, Becsey Zsolt volt EP-képviselő, és Palánkai Tibor közgazdász-professzor - felidézték a tárgyalások előkészületeit és az akkori magyar és uniós dilemmákat.

Hangsúlyozták, hogy a magyar külpolitika integrációs törekvéseinek megvalósításához szakképzett elemzőkre és a jogszabályok teljes és alapos ismeretére volt szükség. Erre a célra jött létre az integrációs és külgazdasági államtitkárság és a bel- és igazságügyi osztály.

Kiemelték, hogy a gépkocsigyárak bizonyos kedvezményei és a szabályzatok homogenizálása különösen nehéz feladatnak bizonyult.A cégekkel a támogatások, adókedvezmények és belső jogszabályok változásairól a Pénzügyminisztérium által összehívott tárgyalásokon jutottak megállapodásra - idézte fel Balázs Péter, korábbi uniós biztos.

A csatlakozási tárgyalások időtartama alatt hatalmas mennyiségű feladatról számoltak be, reggeltől egészen késő estig - a hétvégéket is beleértve - dolgoztak a tárgyalók a szerződés előkészítésén.

Átmeneti intézkedésekkel, de azonnal teljes jogú tagjai lettünk az Uniónak, így hazánk fejlődésének új perspektíváját tudtuk megnyitni

- fejtette ki Juhász Endre, a magyar kormány akkori főtárgyalója, EU-hoz akkreditált nagykövet, korábban európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Megállapították:

az a tény, hogy az aktuális csatlakozási tárgyalások kezdetétől fogva 4-5 éven belül már teljes jogú tagokká váltunk, Magyarország egyfajta sikertörténeteként is értelmezhető. Mindez egy rendkívül lendületes tárgyalás és számtalan szakértő kemény munkája árán született meg - mondták a szakértők.

A megállapodásnak megfelelően az aláírástól kezdve egy éven belül minden tagállam befejezte a ratifikációt, amely Magyarország számára hatalmas teljesítmény volt

- fejtette ki Becsey Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a külgazdasági konferencia egyik szervezője.

Kiemelte: vannak, akik szerint sok volt a csatlakozást megelőző tíz év előkészítő folyamat, de ez az uniós rendet figyelembe véve így is gyorsnak és rendezettnek nevezhető, alapvetően potitív az egyenlege. Megalapozta, hogy a kezdő helyzetünk jó és biztató lehessen.

Mint mondta, a csatlakozás mindig abszolút előnyös volt Magyarország számára.A britek hozzáállásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások után sokat változott London álláspontja, mert először egy lazább Uniót szerettek volna, ezért is támogatták a csatlakozásunkat, és a munkaerő előtt elsőként nyitották meg a piacukat, viszont a Brexithez vezető brit út is mutatja, hogy ez a politika időközben mennyit változott.

Becsey hozzátette: minden új belépő tagállamnak 2004 után pluszos volt a csatlakozás mérlege. 

Az uniós tagság egyik legfőbb előnye, hogy Magyarország sikerrel csatlakozhatott a demokratikus európai országok közösségébe. A belépés egyben jelentette Magyarország „behorgonyzását és bekötését” az európai demokratikus struktúrákba. Ez az előny nem elhanyagolható még az unió számos gazdasági hozadéka mellett sem

- jelentette ki Palánkai Tibor közgazdász-professzor, aki tanácsadóként és gazdasági elemzőként járult hozzá a folyamathoz.