IMF: Adósságválság fenyeget, a hitelek átütemezésére lesz szükség

Elemzések2020. okt. 5.Szabó Anna

Soha nem látott szintre, még a második világháború utáni éveknél is magasabbra emelkedik idén a globális adósság - figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. Kristalina Georgieva és az IMF vezető közgazdászai szerint fel kell készülni, hogy több ország (pl. Argentína, Ukrajna) csak adósságátütemezéssel kerülheti el a csődöt.

Rendszerszintű adósságválság fenyeget még az idén, és elkerülhetetlenné válik több ország szuverén adósságának átütemezése - írja a Nemzetközi Valutaalap elmezőinek összefoglalójában Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója. 

Még az idén 19 százalékponttal történelmi rekordra emelkedik a globális adósságállomány, és a szervezet elemzői szerint mindez az állami szuverén kötvénypiacot úgy érinti, hogy valamilyen módon új adósságrendezésre, vagy akár adósságelengedésre kell felkészülni. A szervezet által készített részletes helyzetelemzés többek között az Öböl-háború utáni Irak 140 milliárd dolláros államadósságának átütemezését említi, amivel 2011-ig az adósság 80 százalékát sikerült rendezni - jórészt az olajbevételekből.

Bal: Államadósság a GDP arányában a fejlett országokban (kék) és a feltörekvő és közepesen fejlett országokban (narancssárga)
Jobb: az államadósság növekedése a GDP arányában (%), (Forrás: IMF)

A most leginkább bajban lévő nagyobb országok közül a szervezet Argentínát, Ukrajnát és Equadort említette, mind a három ország egyébként jelenleg is IMF program alatt áll, mert évek óta mentőövet kapnak a szervezettől. 

A globális adósságválság hátterében az áll, hogy a fejlett és a feltörekvő országokban nagy mértékben emelkedett a GDP-hez viszonyított adósságráta: a fejletttek esetében 20 százalékponttal, a feltörekvőknél ennek felével, az alacsony jövedelmű országok esetében pedig hét százakékponttal.

Igaz, a gazdagabb országok esetében jóval magasabb, 60-70 százalékos átlagos szintről ugrott meg az eladósodás a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés nyomán.

A valutaalap szakértői szerint a fejlett országok esetében 120 százalékos adósságráta várható a jövő év elejére, a feltörekvő országok esetében pedig 60 százalékos eladósodási arány prognosztizálható.

A legtöbb pótlólagosan, hitelből bevont állami forrás a válságkezelő intézkedésekre és egészségügyi beruházásokra, illetve a kieső adóbevételek pótlására ment el.

A most bajba jutott ágazatoknak és vállalatoknak adott állami hitelgaranciák igazi költsége csak a későbbiekben fog kiderülni erre külön kell tartalékokat képezni.

Az IMF szakértői úgy látják, hogy a leginkább eladósodott országoknak már most átütemezési terveket kell készíteniük, különben elkerülhetetlenné válnak új megszorító intézkedések. Még nem került sor adósságválságra, de ez főleg a jegybankok közbelépésén, fiskális intervenciókon és - kétoldalú megállapodások keretében - befektetők által adott adósságkönnyítéseken múlt.

A bajba jutott országoknak a befektetők felé a jelenleginél átláthatóbbá kell tenniük az adósságuk struktúráját - vélik az IMF közgazdászai.

Az adósságátütemezés egyébként nem csak az állami, hanem a vállalati és háztartási hitelek jelentős részénél is szükségessé válhat az IMF szakértői szerint.

Az IMF szakértői már júliusban figyelmeztettek a válság lehetőségére, akkor úgy látták, hogy a gazdasági növekedés élénkülése jövőre stabilizálhatja az adósság-GDP arányt. Kékkel jelölték a fejlett gazdaságokat, narancssárgával pedig a feltörekvő gazdaságokat.



Történelmi magasságba emelkedik az adósság, kereszteződéshez érkeztünk, nem szabad tétlenül néznünk, hogy adósságválság alakuljon ki - fogalmaztak most már a valutaalap közgazdászai. Mint írják, 

amennyiben a járvány miatti visszaesés után kialakul egy adósságválság, akár egy évtized is elveszhet a gazdasági növekedésből a bajba jutott országok számára.

Ilyenkor ugyanis nem csak a gazdaság teljesítőképessége és maga a GDP esik vissza, hanem megemelkedik a háztartási és vállalati hitelbedőlés aránya, drasztikusan visszaesnek a beruházások, és ezzel párhuzamosan nagy mértékű tőkekiáramlásra is sor kerül, ami legyengíti a bankrendszert is.

Az IMF a koronavírus okozta gazdasági válság miatt eddig 31 milliárd dollár hitelt folyósított 76 államnak, ebből 47 feltörekvő illetve fejlődő ország.