IMF: még jöhetnek áremelkedések, tartósabb lesz az infláció, mint gondolták

A világjárvány újjáéledése és a legújabb változat, az omicron vírusvariáns megjelenése komolyan növelte a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot. Ennek oka, hogy számos ország küzd a monetáris eszközökkel gyorsan kezelhetőnél magasabb mértékű inflációval.

Nyilvánvaló azonban, hogy a gazdasági fellendülés üteme és az inflációs nyomás mértéke jelentősen eltér az egyes országokban. Ezért az emelkedő árakra adott válaszokat az egyes gazdaságok körülményeihez kell igazítani – írja IMF Blogon megjelent elemzésében Gita Gopinath, az IMF vezető közgazdásza.

Miután az infláció letörése hosszabb időbe telik, mint azt korábban gondolták, arra lenne szükség, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve jelentősen csökkentse az eszközvásárlásokat, és nekilásson a gyorsabb kamatemelésnek. 

Óriási a nyomás a központi bankokon

Ha az inflációs nyomás széles körűvé válik több országban, akkor a vártnál korábban keményebb szigorításra lehet szükség. Ebben a környezetben elengedhetetlen, hogy a nagy központi bankok körültekintően kommunikálják intézkedéseiket, nehogy olyan piaci pánikot váltsanak ki, amelynek nemcsak belföldön, hanem külföldön is káros hatással lenne, különös tekintettel a nagy tőkeáttétellel rendelkező feltörekvő és fejlődő gazdaságokra.

A nagy bizonytalanság miatt, beleértve az omicron koronavírus mutációt is, a döntéshozóknak agilisnak kell maradniuk, és késznek kell lenni arra, hogy szükség szerint módosítsák az irányon.

Az energia- és élelmiszerárak emelkedése számos országban magasabb inflációt eredményezett a vártnál. Ezek a globális tényezők, különösen a magas nyersanyagárak 2022-ben tovább növelhetik az inflációt. Ez különösen negatív következményekkel jár az alacsony jövedelmű országok háztartásaira nézve, ahol a fogyasztási kiadások mintegy 40 százalékát élelmiszerre fordítják.

Megugrott a maginfláció is

A maginfláció szintén emelkedett, de annak nagysága országonként jelentős eltéréseket mutat. Az országok maginflációjának növekedése részben a 2020-ban bekövetkezett áresések megfordulását tükrözi, például a németországi áfacsökkentések feloldása miatt.

Ezért fontos az éves szinten vett kumulatív inflációra összpontosítani.A fejlett gazdaságok maginflációja az Egyesült Államokban nőtt a legélesebben, ezt követi az Egyesült Királyság és Kanada. Az euróövezetben a növekedés jóval kisebb. Ázsiában, köztük Kínában, Japánban és Indonéziában is vannak korlátozott jelei a maginflációs nyomásnak. A feltörekvő piacok közül a maginfláció Törökországban emelkedett drámaian.

(A török líra összeomlásának hátteréről ebben az elemzésünkben írtunk.) Az Egyesült Államok medián inflációjának októberi 3 százalék körüli emelkedése szintén magasabb, mint az említett hét országban. (A medián infláció, egy olyan mérőszám, amelyet nem befolyásolnak néhány árukategória kivételesen nagy vagy kis árváltozásai, és ezért jól jelzi az árnyomás mértékét és valószínű tartósságát jelzi)

Középtávon is marad a magas infláció

Amíg az infláció valószínűleg 2022-ben is magas marad több országban, a közép- és hosszú távú inflációs várakozások mutatói a legtöbb gazdaságban továbbra is a szakpolitikai célok közelében maradnak. Ez a csökkenő inflációs nyomásra vonatkozó várakozásokon túl azt is tükrözi, hogy a szakpolitikai intézkedések vissza tudják téríteni az inflációt a célértékhez.

• Az Egyesült Államokban a hosszú távú inflációs várakozások nőttek, de továbbra is a történelmi átlag közelében maradnak, és így jól lehorgonyzottnak tűnnek.
• Az euróövezeti várakozások nőttek, de jóval a cél alatti szintekről mostanra annak közelébe kerültek, ami arra utal, hogy a hosszú távú várakozások jobban rögzülhettek az Európai Központi Bank 2 százalékos célkitűzéséhez.
• Japán esetében az inflációs várakozások jóval a cél alatt maradnak.

 A maginfláció emelkedése több tényezőt is tükröz. A kereslet fellendült a rendkívüli fiskális és monetáris intézkedéseknek köszönhetően, különösen a fejlett gazdaságokban. Ezen túlmenően a világjárvány és az éghajlatváltozás okozta ellátási zavarok, valamint a pénzköltésnek az áruk és a szolgáltatások felé történő eltolódása növelte az árnyomást. Ezen túlmenően a munkaerőpiac egyes szegmenseiben nyilvánvaló a bérnyomás.

A keresletnek kéne csökkennie

Arra számítanak az IMF elemzői, hogy a kereslet és a kínálat eltérése idővel mérséklődik, és csökkenti az árnyomást. Az alapforgatókönyv szerint a szállítási késedelmek és a félvezetőhiány valószínűleg mérséklődni fog 2022 második felében. Az aggregált keresletnek enyhülnie kell, ahogy 2022-ben megszűnnek a költségvetési beavatkozások.

Ennek ellenére fontos szem előtt tartani, hogy a lendületes gazdasági aktivitás több országban tapasztalható, és az Egyesült Államokban a leggyorsabb a fellendülés a fejlett gazdaságok közül. Azokban az országokban, ahol a gazdasági tevékenység gyorsabban tért vissza a világjárvány előtti trendekhez, a maginfláció meredeken emelkedett a válság előtti szinthez képest. Ez a kapcsolat a fellendülés ereje és a maginfláció között, bár távolról sem tökéletes, erősebb mögöttes inflációs nyomásra utal.

További gyorsulás is várható

A világjárvány kezdetekor a politikai döntéshozók a világszerte enyhítettek a monetáris politikán, és a fiskális intézkedésekkel támogatták a gazdaságot. Ezek az intézkedések a bezárások és az egészségügyi sokkok történelmi recessziót ellensúlyozva segítették a globális pénzügyi válság megelőzést.

Az infláció további gyorsulásának kockázata – amelyet az IMF korábbi globális kiadványaiban és országspecifikus jelentéseiben jelzett – realitásnak tűnik, és a vártnál tovább tart a kínálati zavarok és a megnövekedett kereslet. Az infláció valószínűleg hosszabb ideig lesz magasabb a vártnál, ami azt jelenti, hogy a reálkamatok még a korábbinál is alacsonyabbak, ami a monetáris politika egyre expanzívabb irányvonalát jelenti.

Bár továbbra is arra számítunk, hogy a kereslet-kínálat egyensúlyhiánya jövőre mérséklődik, a kilábalás támogatására fókuszáló monetáris politika jelentős és tartós inflációs nyomást gerjeszthet, ami némi kockázatot jelenthet az inflációs várakozások lehorgonyzására - olvasható az IMF elemzésében. Ennek megfelelően azokban az országokban, ahol a gazdasági fellendülés tovább tart, és az inflációs nyomás élesebb, célszerű lenne felgyorsítani a monetáris politika normalizálását.

A kínálat sokkok miatt nehéz letörni a drágulást

Végül továbbra is óriási a bizonytalanság a járvány kialakulása és gazdasági következményei körül. Egy olyan vírusváltozat jelenik meg, amely jelentősen csökkenti az oltóanyag hatékonyságát, további megszakításokhoz vezethet az ellátási láncban, tovább szűkülhet a munkaerő-kínálat. Ez pedig növeli az inflációs nyomást, míg az alacsonyabb keresletnek ezzel ellentétes hatásai lehetnek. 

Az országonként változó inflációs feltételek és a fellendülés erőssége azt mutatja, a szakpolitikai választ az országspecifikus körülményekhez kell igazítani, tekintettel az omicronhoz kapcsolódó jelentősen magas bizonytalanságra. Az egyértelmű központi banki kommunikáció is kulcsfontosságú a tartós globális fellendülés elősegítésében.