Jó vagy rossz Magyarországnak, hogy Macron nyert?

Mély gazdasági és társadalmi problémákat kell kezelnie a másodszorra is megválasztott Emmanuel Macron francia elnöknek, az új nemzetgyűlés összetétele pedig júniusban fog csak eldőlni.

A járvány miatti gazdasági visszaesés, a háborús kockázatok, a magas infláció, a vásárlóerő visszaesése és a társadalom erős megosztottsága jelentik a legnagyobb kihívást - hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC), és a Danube Institute közös kerekasztal-beszélgetésén.

Nagyon nehéz 5 év elé néz Macron, több válság is egyszerre kell kezelnie, maga az elnök személye is nagyon megosztó, vagy szeretik, vagy utálják

- foglalták össsze a francia elnökválasztás utáni, és a nemzetgyűlési szavazás előtti helyzetet értékelő fórum résztvevői, Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetője, Thibaud Gibelin és Edouard  Husson, az MCC vendégoktatói, illetve Gát Ákos Bence a Danube Institute kommunikációs igazgatója.

Az ország társadalma alapvetően háromosztatú, ezért is nyerhetett Macron. A három nagy csoport leegyszerűsítve

- A nagypolgári társadalom, illetve az idősebbek, többségében Macronra szavaztak.

- A nagyvárosi aktív dolgozó réteg az első fordulóban jelentős részben a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont támogatták.

- Az alsóbb osztályok főként Marine Le Penre szavaztak, és egy 30 százalékos réteg nem vett részt a voksoláson sőt, fel sem iratkozott a szavazásra.

Jelentős győzelem

Macron 58 százalékos támogatottságának okai közül kiemelték, hogy

• a mérleg nyelvét jelentő Jean-Luc Mélenchon követőit Macron tudta jobban megszólítani 
• az elnök körül sok a technokrata politikai vezető,
• jól kezelte az orosz-ukrán háború kommunikációját,
• a média zöme és a külföldi elit is őt támogatta,
• Marine Le Pen megítélése sokak körében - a családneve miatt is - szélsőséges,
• Mélenchon arra buzdította szavazóit, hogy semmiképp ne Le Penre voksoljanak,
• Franciaország uniós elnökségét is ügyesen tudta kihasználni saját javára Macron,
• jól egyensúlyozott az amerikai és az európai érdekek között a háború kérdésében.

Mit jelent Macron győzelme Magyarországnak?

Az amerikai választások nyomán, és a szlovén választások nyomán eléggé elszigetelődött Magyarország, jobb hír lett volna nekünk Le Pen megválasztása, különösen az uniós pénzek miatt - hangzott el a fórumon.

A legfőbb ok, hogy Macron az Európai Unión belül a föderalista gondolatokat erősíti, tehát Magyarország számára inkább negatív a hatása.A másik ok, hogy a V4-ek összetartása gyengült. Lengyelország az EU számára nagyobb, erősebb, és szembeszegült Putyinnal, így a V4-ek szétrobbantására tett kísérletek új erőt kaptak most.

Franciaországnak ugyanakkor elég sok a belső problémája, így az elnöknek nem lesz ideje Orbán Viktorral foglalkozni.

Magyarország érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon Franciaországgal, és bár Macron föderalista irányba tolja az EU-t, Magyarország pedig ezzel szembemegy ezekkel a törekvésekkel, a lényeg a jó kapcsolatok folytatása - mondta Gát Ákos Bence.

Milyen öt év elé néz Macron?

A szakértők egyetértettek abban, hogy a következő ciklusban súlyos gazdasági problémákat kell majd kezelni, és a sárga mellényes tiltakozások folytatódására is számítani kell. Ez a mozgalom a társadalom lázadása volt, melyekre a járvány nélkül is sor került volna. Ezek a tüntetések 2018 őszén az üzemanyagár emelések ellen indultak, ehhez képest most sokkal magasabb a benzin ára, és általában véve is nagyobb a drágaság. A háború kimenetele is kétséges, így az energiaárak tartósan magasak lehetnek, a háború miatt a visszaépülő ellátási láncok ismét megszakadtak, miközben a társadalomban óriási feszültségeket kell kezelni.

A háború megítélése és a francia-EU kapcsolatok

- Oroszország Európával áll hadban, a harcot az ukránok vívják, de a fegyvereket európai államok adják, Macron zseniálisan taktikázott eddig a háborúban, az elnök rendkívül alkalmazkodóképes - állapította meg Edouard Husson, az MCC vendégoktatója.

A baloldali Mélenchon sikerrel egyesítette a baloldali ellenzéket, amely az egyik legnagyobb erő lehet a következő nemzetgyűlésben, bár a franciák hajlamosak a hivatalban lévő elnök pártjára szavazni

- mondta Husson.

- Egy kísérlet zajlik az európai színtéren: a francia eredmények azt tükrözik, hogy sokan elégedetlenek azzal, hogy a francia szuverenitást feladnák az EU részére - mondta Gát Ákos Bence.

Macron alatt az európai szövetségi állam, a föderalizmus, a centralizmus tendenciája tovább erősödhet a következő években.

Mit jelez Marine Le Pen megerősödése?

Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) szereplésével kapcsolatban elhangzott: a 41,5 százalékos támogatottság sokkal több, mint az előző elnökválasztáson, így már aligha tekinthető szélsőjobboldali jelöltnek, hiszen 13 és fél millió francia szavazata áll mögötte.

Marine Le Pen által begyűjtött szavazatok aránya ugyanakkor a vártnál kisebb lett, nem tudta megszorongani Macront. A közvéleménykutatók 47-48 százalékot jósoltak neki, de a családneve is sokakat elriasztott, sokszor rosszul kommunikált, és például az iszlám kendők nyilvános viselése ellen irányuló törvényjavaslata is ellentmondásos volt.

A sajtó nagy része ellene volt, rasszistának bélyegezték, noha épp a tengerentúli területeken kapott sok szavazatot. A közel 42 százalékos eredményt óriási média-ellenszélben és az elit ellen produkálta.

Összességében 2017 és 2022 között Le Pen 2 millió szavazatot nyert, miközben ugyanennyit vesztett Macron. 

A sárgamellényesen dühe ennyivel több szavazatot hozott Le Pennek, Macron arroganciája miatt pedig sok szavazatot elvesztett.