Jobban menedzselték a járványt a nők által vezetett országokban?

Elemzések2020. jún 17.Sz.A.

Többek között Norvégia, Új-Zéland, és Németország esete is mutatta, hogy a megfontoltabb és visszafogottabb női vezetők sikeresebbeknek bizonyultak a járvány elleni küzdelemben, mint a kevés tanácsadót bevonó, inkább autoriter típusú férfi vezetők. Míg a férfiak vezetett országokban egymillió lakosra 214 haláleset jut, addig a női vezetők országaiban ugyanez az adat alig 36 - a New York Times összesítése szerint.

A nők által vezetett országok eddig jobban teljesíthettek a járvány kezelését illetően a statisztikák szerint. A New York Times cikkírója, Nicholas Kristof véleménycikkében 21 ország járvány elleni teljesítményét hasonlította össze. Ezek közül tizenhármat férfiak vezetnek, nyolcat pedig nők. Az eredmény lesújtó a férfiak számára, hiszen amíg az általuk vezetett országokban egymillió lakosra 214 haláleset jut, addig a női vezetők országaiban ugyanez az adat alig 36. Ha ezt nézzük, és

amennyiben az Egyesült Államokra a nők által vezetett országokban bekövetkezett halálesetek átlagát vetítenénk ki, úgy (elvileg) a 114 ezer elhalálozott közül 102 ezer amerikai életben maradhatott volna – írja a szerző. 

Tény, hogy többek között Németország, Norvégia és Új Zéland alacsony halálozási rátát tudott elérni, és a 67 milliós Franciaországban több mint háromszor több a halottak száma mint a 83 milliós Németországban. 

Az az állítás azonban nem igaz – mutat rá a cikk–, hogy a koronavírus ellen sikeresen védekező országok vezetői mind nők lennének. Az azonban igazolt tény, hogy akik nagyon elrontották a védekezést, mind ugyanabba a típusba tartozó férfiak: dicsekvő, autoriter személyiségek. Minden olyan országot férfiak vezetnek, ahol 150 fölötti az egymillió lakosra jutó halálesetek száma.

Nem lehet véletlen, hogy a védekezésben sikeres országok közül jónéhányat nők vezetnek: Új-Zéland, Németország, Norvégia, Tajvan. A Pennsylvania Egyetem oktatója, Ezekiel Emanuel úgy látja, ennek hátterében az is állhat, hogy a női vezetők általában nagyobb arányban kikérik és megfogadják a szakértők tanácsait a férfi politikai vezetőkhöz képest.

Angela Merkel német kancellár

A professzor igazát támasztja alá, hogy azok a vezetők voltak sikeresek a járvány elleni védekezésben, akik klkérték az egészségügyi szakértők véleményét, és azt figyelembe véve gyorsan léptek. Közöttük sok a női vezető. Ezzel szemben az autoriter férfiak, akik elhibázták a járványra adott választ, bizalmatlanok voltak a szakértőkkel szemben.
Donald Trump esetét kiemelték, mivel januárban még azt állította, a járványhelyzet tökéletes kontroll alatt tartható, rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel, és a kommunikációja többször sem volt párhuzamban az egészségügyi vezetőkével.

A cikk szerzője megjegyzi, hogy ameddig a világ női vezetői sokkal jobban teljesítettek a járvány ellenőrzés alatt tartását tekintve, addig az Egyesült Államokban ez nem igaz. Voltak olyan női kormányzók, akik jól teljesítettek, de szép számmal akadtak, akik nem. Persze az is lehet, hogy nem is igazán a női vezetőkön múlik a dolog, hanem az ország beállítottságán, amely női vezetőt választ magának. 

Erna Solberg norvég kormányfőErna Solberg norvég kormányfő (fotó: MTI)

Azok a vállalkozások, ahol több nő jut vezető állásba, általában jobban teljesítenek, mint azok, ahol kevesebb a női vezető - véli a cikk szerzője. De kutatók úgy vélik, nem igazán a női zsenialitás a siker oka. Sokkal inkább arról van szó, hogy azok a vállalkozások, amelyek nyitottak a nők vezető pozícióba helyezése iránt, azok sokkal nyitottabbak az innovációkra, és ez az újító szellem eredményezi a magasabb profitot. Hasonlóképpen, azokban az országokban, amelyek nőket választottak vezetőiknek, talán hajlamosabbak hallgatni epidemiológus szakértőkre.

– A nők egészen más stílusban vezetnek, mint a férfiak – mondta Margot Wallstrom svéd külügyminiszter, Norvégia, Új-Zéland és Németország visszafogott, kiszámítható vezetőire hivatkozva. 

Jacinda Ardern Új-Zéland miniszterelnöke

Hasonló következtetésre jut Grant Miller is, a Stanford Egyetem egészségügyi szakértője, aki szerint azokban az államokban, ahol a 19. és a 20. században női vezetőket választottak, sokkal többet költöttek egészségügyre, így évente húszezer gyermek életét mentették meg.