Ritkán idézett, bár nagyon fontos mutató, hogy egy ország éves teljesítménye hány százalékát teszi ki a világgazdasági teljesítménynek. Az IMF friss adataiban hosszabb távon nézve jól láthatóan kirajzolódik, hogyan lesz a nyugatnál nagyobb a kelet gazdasági ereje.
Az egyes országok szerepe a világgazdaságban jól mutatja az ország gazdasági erejét. Ez a szerep azt is befolyásolja, hogy az adott állam milyen hatással lehet a világban zajló változásokra, mekkora szerepet tud játszani a politikai és gazdasági megállapodásokban. Különösen fontos, hogy a gazdasági szerep – hosszabb távon – erősödik-e vagy csökken.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április 22-én mutatta be a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos tanulmányát (World Economic Outlook. April 2025), amelynek adatbázisában fontos makroadatokat közölt, mégpedig rendkívül hosszú időtávon, 1980-tól egészen 2024-ig, továbbá a 2025-2030-as évekre is tett közzé előrejelzéseket. Az egyik jelentős adat a vizsgált országok GDP-jének a világ teljes megtermelt GDP-hez viszonyított nagysága. A továbbiakban ezt a százalékos értéket mutatjuk be néhány ország esetén egy hosszabb, 2010-2026-os időtávon. A 2025-2026-os adatok még előrejelzések.
Az IMF által közölt hosszabb időtáv már lehetővé teszi a szerkezeti eltolódások érzékelését is. Az első ábrán az EU, az USA és Kína gazdaságának a világgazdaságban elfoglalt helyét és annak változásait látjuk.
- ábra. Az EU, az USA és Kína világgazdasági részesedésének változása
Forrás: IMF 2025. április
Az adatok alapján a következő észrevételeket tehetjük:
- 2010-ben még az EU gazdaságának nagyobb volt a részesedése a világgazdaságból, mint az USA-nak és Kínának. Kína az EU-tól és az USA-tól is jelentősen le volt maradva.
- Az USA először 2013-ban hagyta le az EU-t.
- Kína először 2015-ben hagyta le az EU-t és 2016-ban az USA-t.
- Az USA részesedése a vizsgált időtávon végig csökkent. Az EU-nál egy évnél látunk kivételt, 2021-ről 2022-re van egy minimális részesedésbővülés. (15,02 százalékról 15,04 százalékra), egyébként szintén folyamatos a térvesztés.2021-hez képest az EU 2026-ra 3,76, az USA pedig 2,51 százalékos részesedés-csökkenést szenved el. Eközben Kína 7,11 százalékpontos részesedés-növekedést ér el úgy, hogy egyetlen évben sem esik vissza a részesedése.
Az adatsorban az az érdekes, hogy az EU és az USA részesedés-csökkenése nem újkeletű ügy, tíz éves történet. Mégis az EU és az USA egyaránt most próbál – különböző módszerekre támaszkodva – változtatni. Érdemes megnézni, hogy hogyan szerepelt ezen idő alatt az EU legerősebb gazdasága, a német gazdaság. Mellé tesszük az ASEAN5 országok (Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld) adatait.
2. ábra. Németország és az ASEAN5 országok világgazdasági részesedésének változása.
Forrás: IMF 2025. április
Ezen az ábrán azt látjuk, hogy a német gazdaság részesedése 2019-ig csak enyhén csökkent, a nagyobb részesedés-vesztés ez után következett be. 2026-ra ez 2010-hez képest 1,07 százalékpontot tehet ki. Ezzel szemben az ASEAN5 országok együtt – igaz egy 2020-2021 közötti enyhe csökkenéssel – 0,65 százalékponttal növelik gazdaságuk világpiaci részesedését.
Végül vizsgáljuk meg a magyar, cseh, lengyel és román értékeket.
3. ábra. A magyar, cseh lengyel és román gazdaság világgazdasági részesedésének változása
Forrás: IMF 2025. április
Ebből az ábrából az olvasható ki, hogy a legalacsonyabb magyar érték 2012-re kicsit romlott, majd 2018-ban javulásnak indult, de ez nem tartott soká. 2021-től 2026-ig folyamatos térvesztés tapasztalható. Csehország esetén a részesedés 2019 után kezdett csökkenni és 2026-ra várhatóan 0,05 százalékpontot ér el, ami enyhén magasabb, mint Magyarország 0,03 százalékpontos részesedés-gyengülése. Lengyelország és Románia viszont – kisebb megingásokkal - emelni tudta a világgazdasági szerepét 0,06, illetve 0,03 százalékponttal, bár a legutóbbi évek csak a lengyeleknek hoztak javulást, míg a románok esetén visszaesés történt.
Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a részesedés-csökkenés nem jelent kisebb GDP-t, viszont a többi országhoz mért teljesítményromlást és arányeltolódást igen. A világgazdasági részesedés növelése Magyarország esetén valószínűleg szerkezetváltozást igényelne: az innovatív ágazatok és cégek arányának növekedését.Emellett új, nagy hozzáadott értéket előállító cégek megjelenését, illetve a termelékenység szintjének általános növekedését.
