Kevés a hazai diplomás - Merre tart a magyar felsőoktatás az AI korában?
ElemzésekKépes-e ma a felsőoktatás valóban gyakorlatorientált, professzionális tudást adni, és vajon mit vár el a munkaerőpiac? Milyen hatással van a diploma az életesélyekre, a jövedelemre, az egészségre és a társadalmi mobilitásra? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül szakmai kerekasztal-beszélgetésén a Magyar Közgazdasági Társaság Felsőoktatási és Továbbképzési Szakosztálya. A résztvevők nemzetközi példákon, munkaerőpiaci trendeken és hazai adatokon keresztül rajzolták fel a felsőoktatás jelenlegi helyzetképét és lehetséges jövőjét.
Világszerte élénk vita zajlik arról, hogy a felsőoktatás mennyire tud lépést tartani a gazdaság igényeivel. A nemzetközi példák azonban egyértelműen jelzik, hogy a magasabb végzettség továbbra is jelentős előnyt jelent.
Diplomával tovább élhetsz?
Az Egyesült Államokban jól látható összefüggés van az iskolai végzettség és a jövedelem, illetve a munkanélküliség kockázata között. Minél magasabb szintű végzettséggel rendelkezik valaki, annál magasabb az átlagjövedelme, és annál kisebb eséllyel válik munkanélkülivé - hangzott el a tanácskozáson. Egy doktori fokozattal rendelkező személy átlagosan legalább háromszor magasabb jövedelemre számíthat, és körülbelül hatodakkora munkanélküliségi kockázattal néz szembe, mint az, aki középiskolai végzettséggel sem rendelkezik.
A végzettség nemcsak a pénzügyi helyzetre, hanem az egészségben eltöltött évekre is hatással van. Hollandiában például az általános oktatásban részt vevők nagyjából 50 évet töltenek egészségben, és körülbelül 80 éves korukig élnek. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek több mint 70 egészséges évre és 85 év feletti várható élettartamra számíthatnak.
Nem minden a mesterséges intelligencia
A nemzetközi felmérések szerint a vállalatok a mesterséges intelligencia és big data elemzés, a kiberbiztonság, valamint a technológiai írástudás területét jelölték meg a legfontosabb munkavállalói készségeknek.
Ezek a területek a jelen és a közeljövő legmodernebb technológiáinak alkalmazását igénylik. Ugyanakkor a lista nem áll meg itt. A következő legfontosabb elvárások között szerepel a kreatív gondolkodás, a reziliencia, az agilitás, a flexibilitás, a kíváncsiság és az élethosszig tartó tanulás képessége. E készségek már túlmutatnak a hagyományos tantárgyi kereteken, és az emberi személyiség mélyebb rétegeihez kapcsolódnak
- elemezte a jövő munkavállalóitól elvárt készségeket és tulajdonságokat Kemény Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése újabb kérdéseket vet fel a felsőoktatás szerepéről. Bár számos technikai és elemző jellegű feladat automatizálható, több olyan terület is van, amelyet az MI a belátható jövőben sem tud hatékonyan kiváltani. Ide sorolhatóak a kézügyességet és precizitást igénylő készségek, az empátia, a pozitív viszonyulás a környezethez, a kreatív gondolkodás, valamint az oktatás, a mentorálás és a coaching.
Hazánkban lemaradt az uniós rangsorban
A globális munkaerőpiacon egyre élesebb verseny zajlik a tehetségekért. Egyes arab országok és Görögország például kifejezetten abban bíznak, hogy növekvő munkaerőpiacuk révén könnyebben vonzanak majd magasan képzett szakembereket. Ezzel szemben a világszintű felmérések szerint Magyarország a legpesszimistább országok közé tartozik a jövőbeli tehetség-utánpótlás megítélésében. Hasonló aggodalmak fogalmazódtak meg Észtországban, Lettországban, Svédországban, Lengyelországban és Dániában is.
Az Európai Unión belül a diplomával rendelkezők aránya Magyarországon 29 százalék, ami jelentősen elmarad a 43 százalékos uniós átlagtól. Ezzel az ország az alsó harmadban helyezkedik el, csupán Románia és Olaszország mutat alacsonyabb arányt.
A diplomák számának hazai alakulása továbbra sem mutat egyértelmű növekedést. Míg 2015-ben 214 ezer diplomát adtak át, addig 2024-ben ez a szám 202 ezerre csökkent. A képzési területek megoszlása ugyanakkor érdekes képet mutat. Mindkét időszakban a diplomák mintegy fele humán területeken - oktatás, bölcsészet, társadalomtudomány, üzlet és jog - született. A másik fele a természettudományok - infokommunikáció, műszaki és mérnöki területek, mezőgazdaság, egészségügy és szolgáltatások - között oszlott meg.
A magyar felsőoktatásban megjelenő kihívásokról szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
