Ki dönti el, hogy ki a háborús bűnös? Amerikát még miért nem vonták felelősségre?

Az elmúlt napokban a nyugati vezetők, köztük Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is magabiztosan állította, hogy az Ukrajnában elkövetett atrocitások miatt Oroszország első számú embere, Vlagyimir Putyin háborús bűnösnek számít.

Ám egy ilyen kijelentés jogilag nem igazán állja meg a helyét.

Ki számít háborús bűnösnek?

Hogy pontosan mit is szabad elkövetni egy háború során azt az emberiség régóta próbálja keretek között tartani. Az ókori görögök például úgy tartották, hogy olimpiai játékok és szent ünnepek alatt nem szabad harcolni, a foglyokat pedig tilos lemészárolni.

Ám az előírások betartásával már voltak gondok.

Arra egész a XV. századig kellett várni, hogy egy nemzetközi bírósági procedúra keretében valakit háborús bűnök miatt elítéljenek. A burgundi herceg egyik helytartóját Peter von Hagenbach-ot azért vonták felelősségre, mert a lázadó városokban az elfoglalásuk után a katonái kegyetlen terrorral nyomták el a civil lakosságot. A polgárokat egy részét lemészárolták, a nőket megerőszakolták. Hagenbach-ot végül a bűnei miatt lefejezték.

De sokáig csak elvétve akadtak ehhez hasonló megtorlások. Két világégés kellett ahhoz, hogy a háborús bűncselekmények komolyabb retorzió alá essenek. Sztálin felvetette, hogy egyszerűen agyon kéne lőni 50 ezer német tisztet egy gyorsított eljárás után, hogy Németország kedvét örökre elvegyék a háborúzástól.

Az amerikai elnök Franklin D. Roosevelt azt hitte, hogy az orosz vezető viccel, ezért úgy válaszolt: "szerintem elég lesz 49 ezer is". Churchill viszont nem vette poénra a felvetést és vérig sértődött az ötleten.

Végül a háború után a szövetségesek megegyeztek, hogy bírósági eljárás keretében zajlik majd a számonkérés.

Ebből lettek a nürnbergi perek, melyek során az eredeti 24 vádlottból 12-öt ítéltek halálra. Rá pár évre megszületett az a jogi keret is, amely igyekezett elejét venni az újabb kegyetlen háborúknak.

Emiatt jelenleg elsősorban az 1949-es Genfi Egyezmények és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvek írják elő, hogy mi számít háborús bűnnek a nemzetközi jogban.

Például háborús bűnnek számít a másik fél kínzása, a túszok szerzése, a magát megadó katonák kivégzése, a lakosság deportálása, ahogy az is, ha egy katonát rákényszerítenek, hogy harcoljon a sajátjai ellen. A civilek gyilkolása is háborús bűn, bár ezen a téren bármilyen kegyetlenül hangozzon, a gyakorlatban van mozgástere a hadseregeknek.

Városok és falvak megtámadása, lakóépületek bombázása és még kisebb civil csoportok meggyilkolása sem lesz feltétlenül háborús bűn, magyarázza a Torontói Egyetem munkatársa Mark Kersten. Van, hogy járulékos veszteségnek számítanak.

Ha viszont a civilek közvetlen célpontjai a támadásoknak, akkor már minden bizonnyal beszélhetünk háborús bűnről.

Az Ukrajnából érkező beszámolók alapján egyértelműnek tűnik a helyzet. Csak Kijev közelében több száz civil holttestet találtak meg az oroszok kivonulása után. Nem csak fotók és videók, hanem a helyiek részletes beszámolói és korábbi műholdfelvételek is egyértelművé teszik, hogy az orosz hadsereg célzottan a helyiekre támadt.

De vajon a parancsnoki láncban hányan tudtak a mészárlásokról? Amíg erre a kérdésre nincs pontos és egyértelmű válasz, addig nem lehet meghatározni, hogy kik is pontosan a bűnösök. Ahhoz, hogy Vlagyimir Putyint el lehessen ítélni be kéne tudni bizonyítani, hogy előzetesen tudott a készülő mészárlásról és azt vagy parancsba adta, vagy csak megtűrte és nem tett ellene semmit.

Az ilyesmit roppant nehéz bizonyítani.

Jellemző, hogy a 2008-as grúziai háború kapcsán a Nemzetközi Büntetőbíróság múlt hónapban adott ki egy elfogatóparancsot. Vagyis 14 évvel a harcok után.

Ha sor kerül rá, ki ítéli el Putyint?

Az orosz elnökre több bíróság is kimondhatja az ítéletet. Egyrészt jó pár országban, ha úgy látják, hogy tömegmészárlást, népirtás vagy más borzasztó bűnöket követnek el valahol a világban, akkor az érintetteket akár helyi szinten is elítélhetik. Így előfordulhat, hogy egy vagy több európai országban a bíróság ki fogja mondani, hogy Putyin vagy néhány orosz katonai vezető háborús bűnös.

Mindez nem lenne példa nélküli. Németországban nemrég ítéltek el a távollétében életfogytiglani börtönre egy szír tisztet, amiért Damaszkuszban embereket kínzott és ölt meg.

Egy másik opció az, hogy az Egyesült Államok és a szövetségesei összeállnak és közösen létrehoznak egy ideiglenes bíróságot, ahogy arra volt is példa a második világháború után Nürnbergben és Tokióban.

Viszont már van egy nemzetközi szerv, amelynek a feladatai között ott szerepel a háborús bűnökkel megvádolt egyének felelősségre vonása.

Ez a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbíróság, amely még 2002-ben alakult meg.

Ahogy korábban írtunk róla: Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze nemrég be is jelentette, hogy vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett lehetséges háborús bűnök ügyében. Hozzátéve, hogy minden orosz vezetőnek vagy tisztnek, aki háborús bűnöknek minősülő parancsokat hajt végre, tudnia kell, hogy bíróság elé és végül börtönbe kerül.

Miután ennek a bíróságnak a hatásköre azon országokra is kiterjed, amelyek nem ratifikálták a létrejöttéről szóló egyezményt, akár Putyint is elítélhetik.

De bármelyik bíróság kiáltaná ki bűnösnek az orosz elnököt, a gyakorlatban túl sok haszna egyiknek se lenne. Amíg Putyin vagy a szövetségesei hatalmon vannak, a bíróságok nem tudják őt elfogatni. Ahhoz minimum egy újabb orosz rendszerváltás kéne, hogy egyáltalán felmerüljön a kiadatás lehetősége.

Mi a helyzet az amerikai háborús bűnökkel?

Azután, hogy 2003-ban az Egyesült Államok és a szövetségesei megtámadták Irakot, csak az első egy hónapban több mint háromezer civil halt meg. A polgári áldozatok ellenére nem igen lehet hallani arról, hogy az amerikai hadseregben bárkit is háborús bűnösnek neveznének a nemzetközi szervezetek.

Mint írtuk, ennek az egyik oka az, hogy önmagában a civilek megölése nem ütközik nemzetközi jogba.

Persze vannak olyan esetek, mint amilyen Vietnámban volt a Mỹ Lai-i mészárlás, amelynek során az amerikai katonák célzottan több száz civilt gyilkoltak le. Amerika ebben az esetben például látszólag végzett egy elszámoltatást, hisz bírósági ügy lett a vérengzésből. Csak hogy végül egy embert ítéltek el: egy hadnagyot, aki három és fél év házi őrizet után elnöki kegyelmet kapott.

A tanulság az, hogy egy valódi szuperhatalmat nehéz felelősségre vonni.

Ezen a téren a korábbi amerikai elnök Donald Trump igen messzire merészkedett. Amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság elindított egy vizsgálatot, azzal a céllal, hogy feltárják az afganisztáni háború alatt elkövetett háborús bűnöket, szankciókat vezetett be a szervezet alkalmazottai ellen. A Bíróság vezetőinek az amerikai vagyonát befagyasztották. A vízumaikat korlátozták.

Trump távozása után az új amerikai kormány viszont felszámolta a szankciókat. 

A hágai Büntetőbíróságnál az afganisztáni háború vizsgálata jelenleg is tart.