Kik lehetnek Európa új vezetői?

Már ma megkezdődnek az egyeztetések az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács következő vezetéséről az uniós csúcstalálkozón. Az új bizottságot véglegesen csak októberben fogadhatják el, mivel a vezetőkről, a biztosok személyéről, és a programról együtt kell majd döntenie az új parlamentnek. 

A választások eredményeként elemzők néppárti, szocialista és liberális párti koalíciót tartanak esélyesnek, amelyben akár a zöldeknek is juthat hely.

A 751 tagú parlamentben legalább 376 helyet kell biztosítania az új bizottságnak, amihez a Néppárt 182, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének 147, a liberális ALDE (Alliance of Liberals and Democrats for Europe) pártszövetség 109 mandátuma kényelmesen biztosít, bizonyos minősített szavazásoknál azonban jól jöhet a még ennél is szélesebb többség, ezért nem kizárt a megerősödett zöldek bevétele.

Az egyezkedések tétje már csak azért is óriási, mert az Európai Központi Bank következő vezetőjének személyéről is döntés születhet.

Az már biztos, hogy az Európai Néppárt – annak ellenére, hogy 40 mandátumot veszített – megkerülhetetlen lesz az európai vezetésben, Manfred Weber úgynevezett „csúcsjelölt" bizottsági elnöksége azonban már korántsem ennyire biztos. A Néppárthoz tartozó pártok egyébként összesen 12 tagállamban nyertek: Magyarországon kívül Németországban, Ausztriában, Írországban, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában és Görögországban. 

A Bizottság új elnökének személyéről a tagállamok vezetői döntenek, ezt azonban meg kell erősítenie az Európai Parlamentnek, elemzők szerint ezért a mérleg nyelvét a liberálisok jelenthetik. 

A papírforma szerint a legesélyesebbnek tartott Manfred Weber 46 éves német politikus 2002-ben a bajor tartományi parlamentben kezdte pályafutását, 2004-ben választották be az Európai Parlamentbe, 2014 óta az Európai Néppárt elnöke. 

A befutók között emlegetik a liberálisok választottját, a dán Margrethe Vestager versenyjogi biztost is, aki korábban gazdasági és belügyminiszterként, és oktatási minisztereként is szolgált.

De nem mondott le az elnöki ambícióiról a holland Franz Timmermans, a szocialisták csúcsjelöltje sem. Timmermans jelenleg az Európai Bizottság első számú alelnöke, 2012-től 2014-ig Európa-ügyi miniszterként dolgozott Mark Rutte kormányában. 

Ezen kívül sok esélyt adnak még a francia Michel Barnier uniós főtárgyalónak, aki a Brexit tárgyalásokat vezeti: egyrészt néppárti, másrészt a franciák számára is elfogadható lenne.

A három évtizedes diplomáciai tapasztalattal rendelkező Barnier-ről korábban ebben a cikkben írtunk portrét. A mai csúcstalálkozón azonban a fent említetteken kívül további jelöltek neve is előkerülhet.

A Néppárt, a szocialisták és a liberálisok koalícióját valószínűsíti Becsey Zsolt volt EP-képviselő, aki lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy több esélyes a Bizottság elnökének személye a koalíciós partnerek közötti egyezkedés és a posztok száma miatt. Nemcsak az EB, az EP és az Európai Tanács új vezetőjéről döntenek majd, a terítékre kerülhet az Európai Központi Bank új vezetése is, mivel Mario Draghi jelenlegi elnök mandátuma szeptemberben lejár. (A posztra jelenleg a legesélyesebbnek tartják Erkki Liikanent, a finn jegybank korábbi vezetőjét, Olli Rehn volt EU-biztost, a finn jegybank elnökét, valamint a német és a francia jegybankok első embereit.)

A Néppárt súlya a legnagyobb, az Európai Bizottság elnökét (Jean-Claude Juncker), az EP elnökét (Antonio Tajani) és az Európai Tanács vezetőjét, Donald Tuskot is a Néppárt „adta", sőt, Mario Draghit is támogatták – fogalmazott Becsey Zsolt, aki arra a lehetőségre hívta fel a figyelmet, hogy az egyezkedésnél fontos lehetőségként merülhet fel, hogy az EP vezetését „felezhetik" a pártok, vagyis az ötéves mandátum felénél elnököt cserélnek. Így történt ez a szocialista Martin Schulz és a néppárti Antonio Tajani esetében is, utóbbit 2017 januárjában választották meg az EP élére.

Az egyezkedésekről és a kompromisszumokról szólva a Károli Gáspár Református Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy

„ameddig lehet, a centrumon belül egyezkednek a pártok, ez még mindig az EU-s politikai kultúra része".

A Bizottság elnöki tisztségéről szólva elmondta, hogy jó eséllyel kérhetik ezt a posztot a néppártiak, és azt is figyelembe kell venni, hogy a Bizottságnak nagyon régen nem volt német elnöke, ám Weber személyét ennek ellenére sem lehet biztosra venni. A választások eredményével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

kettős vonulatot lehet látni: a fő átrendeződés nemcsak a centrumon kívül, de azon belül is megfigyelhető.

Az európai új vezetésről június végén megrendezendő újabb csúcstalálkozón is folynak majd a tárgyalások, az első csúcstalálkozón nagy valószínűséggel nem születik majd döntés – tette hozzá.

Az Euronews összefoglalója szerint ideális esetben a június 20-21-i csúcstalálkozón születhet döntés Jean-Claude Juncker, Mario Draghi, a külügyi főbiztos Federica Mogherini és magát a Tanácsot vezető Donald Tusk utódjáról. Július elején tartják az új Európai Parlament alakuló ülését, melyen megválaszhatják annak új elnökét.

Július közepén ismét összeül a parlament – ez a legkorábbi időpont, amikor megválaszthatják az Európai Bizottság új elnökét. Ha ez sikerül, akkor szeptemberig minden tagállam megnevezi az általa jelölt biztost, akiket szeptemberben hallgat meg a Parlament.

Ha minden rendben megy, akkor ez a szavazás október végén, pár nappal a britek tervezett kilépése előtt zajlik majd, így a bizottság november elsején megkezdheti munkáját. Ha ez nem sikerül, akkor a jelenlegi bizottság ügyvivőként dolgozik tovább. A folyamat utolsó pontjaként december elsején hivatalba lép az Európai Tanács új vezetője, Donald Tusk utóda.