Kína lesújt a brókerekre
ElemzésekNéhány éve a kínai állam a nagyra nőtt, sikeres technológiai cégeket és azok vezetőit kezdte vegzálni, sokat ártva a gazdaságnak, hisz a bizalom odalett. Most a befektetési bankárok, brókerek vannak soron: nem meglepő, hogy tartósan esnek a kínai tőzsdeindexek.
Váratlanul érte a világot, amikor Jack Ma, az Alibaba alapítójának és fő tulajdonosának egy másik cégének részvénykibocsátását a hatóságok megszakították, maga Ma pedig hosszú időre eltűnt. Ekkor kezdődött a nagyra nőtt technológiai cégek vegzálása Kínában.
Válság és bizalomvesztés
Más szektorokban és vállalkozásoknál is előfordultak később hasonló esetek, nem is csoda, hogy a bizalom megingott, a befektetők távozni kezdtek, a cégek máshová viszik termelésük, ezzel elmélyítve az ingatlanlufi kipukkadása által elindított gazdasági válságot. Végül még a turisták egy része is megriadt, mire a kínai kormány átmenetileg vízummentességek biztosított több európai országnak, hogy a turizmus fellendüljön.
A válság és a bizalmatlanság a tőzsdei árfolyamoknak sem tett jót, a kínai társaságok részvényeinek árfolyamai mind a sanghaji, mind a hongkongi tőzsdén eső trendbe kerültek, a kínai állam végül be is avatkozott piacmentés céljából februárban, de mostanra újra visszaestek az árfolyamok.
Shanghai Composite Index, 1 év
A bizalom helyreállításához persze leginkább a korábbi piaci szabadságra lenne szükség, de ehelyett most újabb szektorra és dolgozóira csapnak le.
Sorra kerültek a befektetési bankárok, brókerek
Korábban az országban dolgozó 8700 befektetési bankár egy része már átesett az állam által kikényszerített bércsökkentésen, amely a China International Capital Corp. esetében a 25 százalékot is elérte, most azonban egy hónap alatt 3 befektetési bankárt is őrizetbe vettek, nem kis riadalmat okozva az iparágban.
Az állami tulajdonú brókercégeknél dolgozókat felszólították, hogy adják le az útlevelüket, és minden üzleti vagy magánúthoz kérjenek külön engedélyt, miután az állami szabályozó hatóságoktól ilyen útmutatást kaptak a cégek a Bloombergnek nyilatkozó, az ügyben tájékozott személyek szerint. Aki engedélyt kap a külföldi útra, csak egy kolléga társaságában mehet, és az előzetesen meghatározott programtól való minden eltérés tilos.
Kínában eddig csak egy szűk kör számára volt kötelező a munkahelyükön leadni az útlevelüket: az állami vállalatok felső vezetőinek és a kommunista párt tagjainak. Ennek alsóbb szintű, sőt junior munkatársakra való kiterjesztése meglehetősen szokatlan, az utazási szabadságot alapvetően nem korlátozták.
Egy lehetséges motívum
Kérdés, hogyan hatnak ezek az intézkedések az ország 1700 milliárd dolláros befektetési banki iparágára és a tőkepiaci ügyletekre. A korlátozások megviselik a pénzügyi dolgozók munkamorálját egy pekingi befektetési bank igazgatója szerint. Szerinte a hatóságok célja az egésszel, hogy a profit elosztását az egész iparágban megváltoztassa, konkrétan az itt dolgozók ne keressenek sokkal jobban, más iparágakban, az újra előkerült kommunista elveknek megfelelően.
Halálbüntetés, életfogytiglan, eltűnés
Az iparágban 2021-ben kezdődtek a tisztogatások, amikor Hszi Csinping meghirdette a pénzügyi szektorban fellelhető korrupció elleni harcot. Széleskörű vizsgálatok zajlottak, melyek nem kevés dolgozó letartóztatásához vezettek a bankoknál, alapkezelőknél, biztosítóknál és brókercégeknél. Pénzügyi bűncselekmények okán életfogytig tartó börtönbüntetésre, sőt halálra is ítéltek korábbi felsővezetőket. A befektetési bankárokat külön megrémítette Bao Fan, egy sikeres bankár tavalyi eltűnése, aki korábban néhány nagy internetes cég összeolvadását segített összehozni.
Visszaeső tőzsdei kibocsátások
Kínában jelenleg 8700 befektetési bankár dolgozik 147 cégnél. Sokuk részt vesz elsődleges részvénypiaci kibocsátásokban, segítenek tőzsdei tőkeemelések megszervezésében és más tőkepiaci folyamatokban, ahogy ez mindenhol máshol zajlik, ahol normális tőkepiac működik. A tőkepiaccal foglalkozó cégek árbevétele az első félévben 203,3 milliárd jüan volt, ami 9 százalékos csökkenés egy év alatt.
A befektetési bankárok szerepe megváltozott, amikor tavaly Kína áttért a tőzsdei kibocsátások felügyeleti engedélyeztetéséről a regisztráció alapú kibocsátásokra, ahol a tőzsdére menő cégnek erre szakosodott bankot kell választania, mint az ügylet lebonyolítója.
Az új kibocsátások száma azonban visszaesett a gazdaság gyengélkedése miatt, több száz cég törölte a tervezett ügyletet. A kínai cégek összesen 76,4 milliárd jüan értékben hajtottak végre tőkeemelést a belföldi tőzsdéken, ami 88 százalékos csökkenés a 2022-es csúcsidőszakhoz képest.
Egy másik lehetséges állami cél
Egy pekingi bank alapítója és jelenlegi elnöke szerint az állam azt akarja elérni a mostani ijesztő intézkedések által, hogy sokkal kevesebb befektetési bankház legyen, mint most van, de azok nagyobbak és hatékonyabbak legyenek. Ezt vélhetően más módon is el lehetne érni, de a mostani elrettentő intézkedések fel fogják gyorsítani a cégegyesüléseket, hisz a letartóztatások nyomán hirtelen felsővezetők nélkül maradt társaságok kényszerhelyzetbe kerülnek.