Kína tarol az e-kereskedelemben

Elemzések2019. jan 29.Szabó Anna

Az elmúlt egy év gazdaságilag talán legfontosabb, az egész világgazdaság növekedési tempóját meghatározó esemény az amerikai-kínai kereskedelmi háború. A közelmúltban napvilágra került adatok megmagyarázzák, miért fontos Donald Trump amerikai elnöknek akár a kereskedelmi  háború eszközeit is igénybe venni – az elmúlt időszakban ugyan lassuló, de – mégis évtizedek óta igen nagy tempóban bővülő kínai gazdaság növekedésének lassítására.

Az eMarketer elemző cég várakozásai szerint a kínai kereskedelmi forgalom idén túllépheti a 5600 milliárd dollárt, ami 100 millió dollárral magasabb lehet, mint amekkora kereskedelmi forgalomra számítanak az USA-ban. Az elemzés rámutat, a kínai kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülését két tényező hajtja, a lakosság emelkedő vagyona és így vásárlóereje, valamint az e-kereskedelem erőteljes előretörése.

Kína az új technológiai fejlesztések fő felvevőpiaca, amit jól mutat, hogy a távol-keleti országban értékesítik a legtöbb új autót és mobiltelefont.

Nem csoda tehát, hogy minden nagy gyártó oda igyekszik. És a fejlődés nem áll meg, az elemzés szerint egyre nagyobb lesz Kína előnye az USA-hoz képest.

A kereskedelem bővülésében kiemelkedő szerepe van az e-kereskedelemnek: a várakozások szerint Kínában a teljes piac 35 százalékát uralják az olyan cégek, mint az Alibaba vagy a JD.com, ezzel szemben az amerikai piacon az e-kereskedők csak a piac 11 százalékát mondhatják magukénak. De hatalmas vagyonokat fektetnek a hagyományos kereskedelembe is Kínában, különösen a nagy bevásárlóközpontok fejlesztésébe. Ennek meg is van az eredménye, hiszen tavaly 8,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom.

Ugyanakkor a távol-keleti ország vásárlói is megérzik a kereskedelmi háború hatását, hiszen idén akár 7 százalékra is visszaeshet ennek hatására a bővülés üteme.

A G20 országok állam- és kormányfőinek tavaly decemberi Buenos Aires-i csúcstalálkozóján is a megbeszélések középpontjában volt az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Erről beszélt a Trend FM rádióban Borosnyay-Miklós Katalin, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány Kína kutatója és Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.

A találkozón Donald Trump és Xi Jinping egy munkavacsora keretében tárgyaltak a két ország közti kereskedelmi konfliktusról. Az USA előzetesen bejelentette, hogy 2019. január 1-től további 200 milliárd dollár értékű kínai árura vet ki 25 százalékos védővámot, és a két vezető megbeszélésétől függött, hogy ez valóban bekövetkezik-e.

Valódi megállapodás végül nem született, a felek csak tűzszünetet kötöttek és 90 napot adtak a viták rendezésére. A csendes-óceáni térség országait tömörítő APEC pár héttel a G20 rendezvény előtt tartotta saját csúcstalálkozóját, ahol a szervezet fennállásának történetében először nem sikerült közös zárónyilatkozatot kiadni.

A kudarc oka az USA és Kína vitája volt – míg Amerika az általa tisztességtelennek vélt kereskedelmi gyakorlata miatt bírálta az ázsiai országot, Kína a protekcionizmust, egyoldalú döntéshozatalt nehezményezte az amerikai fél részéről.

A G20-aknak végül sikerült közös zárónyilatkozatot megfogalmazni, amit több államfő is sikerként könyvelt el, mivel az USA hozzáállása miatt itt is kétséges volt, meg tudnak-e egyezni egy mindenki által elfogadható szövegben. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó rész a kereskedelemről és befektetésekről szóló bekezdés volt, amelyben a tagok vállalták a WTO megújítását, mivel az már nem tudja betölteni a nemzetközi kereskedelmet szabályozó szerepét.

A WTO 1995-ös megalakulása óta nagyon nehezen megy a közös döntések meghozatala.

Az utóbbi időben itt is az USA protekcionista kereskedelempolitikája váltja ki a legtöbb vitát, míg Kína, amely ellen 2001-es csatlakozása óta számtalan panasz érkezett a szervezethez, a multilaterális kereskedelmi rendszer védelmezőjeként tünteti fel magát.

Emellett az USA a szervezet vitarendező mechanizmusát is akadályozza azzal, hogy megvétózza új bírók kinevezését. Ugyan a G20 országai most vállalást tettek a WTO megújítására, az még homályos, hogyan fog ez megvalósulni. Figyelembe véve, hogy az utóbbi időben csak szűkebb körű egyezményeket sikerült kötni a tagoknak, kétséges, hogyan tud tovább működni, mi lesz a szerepe ennek a 164 országot tömörítő szervezetnek.

Trump mindenesetre hivatalba lépése óta a kétoldalú vagy szűkebb körű megállapodásokat részesíti előnyben, a G20 csúcson írták alá a NAFTA-t felváltó USA-Mexikó-Kanada (USMCA) szabadkereskedelmi megállapodást is. A WTO jövőjére pedig nagy hatással lesz a két legnagyobb gazdaság, az USA és Kína hozzáállása.

A G20 keretében került sor Oroszország, Kína és India háromoldalú találkozójára is.

A három ország különbözően viszonyul egymáshoz – Oroszország mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, Kína és India között azonban vannak határviták és az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés megítélése sem pozitív az indiai fél részéről. Ezen a találkozón azonban pragmatikus megközelítésben, a politikai ellentéteket félretéve tárgyaltak az együttműködés megerősítéséről.