Közel másfélmillió társasházi közösséget érint az új törvénymódosítás
ElemzésekA társasházak működését szabályozó jogszabályi környezet állóvizét alaposan felforgatta az új, 2025. január 1-jén hatályba lépett Társasházi Törvény módosítás. Utánanéztünk, hogy mit mondanak a szakértők a kötelező közös képviselői regisztráció, a szigorodó lakáskiadási és jelzálogjog bejegyzési szabályok bevezetésével kapcsolatban.
Bár kevesen szeretnek társasházi közgyűlésekre járni, ezek elengedhetetlenek a lakóközösség megfelelő működéséhez. A döntések, amelyeket itt hoznak, minden lakót érintenek – legyen szó felújításokról, pénzügyi kérdésekről vagy közös szabályokról. Egy törvénymódosítás esetén pedig különösen fontos, hogy a lakók tisztában legyenek a változásokkal, hiszen ezek hatással lehetnek a közös költségre, a tulajdonosi jogokra és a közösségi életre. A részvétel nemcsak jog, hanem lehetőség is arra, hogy beleszóljunk a saját lakókörnyezetünk alakulásába.
A 2003-as társasházi törvény szerintaz adatbázis célja, hogy átláthatóbbá tegye a jogi és hatósági ügyek intézését, és ezzel együtt a kapcsolattartást is, mivel a lakók számára gyakran okozott nehézséget az aktuális közös képviselő elérhetőségének átláthatósága.
Az új jogszabály számos pontban változott, de leginkább az a kitétel borzolja a kedélyeket, amelyik előírja a magyarországi társasházi közös képviselőknek és intézőbizottsági elnököknek 2025. május elsejéig történő regisztrációját. Rengeteg a kérdés a bejelentés menete körül és a májusi határidő nagyon közel van. A földhivatali nyilvántartásba vételi eljárásra a kérelmet a társasháznak kell benyújtani, nem pedig közös képviselőnek, de a társasház nevében a közös képviselő szokott eljárni. Nem tisztázott pontosan a regisztráció gyakorlati menete és az sem, hogy ennek milyen költségvonzata van. További aggasztó kérdés szakértők szerint, hogy ha a közgyűlés visszavonja a közös képviselő megbízatását, akkor ki fogja össze az ügyeket, és ki hajtja be az esetlegesen elmaradt közös költségeket?
Nem tudok semmi konkrétumot mondani, amíg az ügyvédektől nem kapunk egyértelmű állásfoglalást – monda az egyik társasházkezelő cég vezetője.
A törvénymódosítás fő pontjai:
- Kötelező nyilvántartásba vétel: A közös képviselőknek és intézőbizottsági elnököknek 2025. május 1-ig regisztrálniuk kell magukat az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra. Ennek hiányában megbízatásuk visszavonható.
- Jelzálog szigorítása: Korábban 6 hónap közös költség elmaradás után lehetett jelzálogot bejegyezni, mostantól már 3 hónap után kezdeményezhető, és minden újabb 3 hónapnál megismételhető. Kérdés, hogy mennyire lesz ez elrettentő a rendszeresen nem fizetőknek és, hogy mennyire növeli meg az adminisztrációs feladatokat?
- Nem lakáscélú bérlemények szabályozása: A társasház közössége megtagadhatja vagy szabályozhatja szerencsejáték-szervezéssel vagy erotikus termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozások működését. Pontosan mi lesz a gyakorlati megvalósítás menete?
- A változások érintik a Közgyűlés összehívásának menetrendjét, miszerint rendkívüli közgyűlés összehívásának határideje 15 napról 30 napra nőtt, és ha a közös képviselő ezt elmulasztja, a számvizsgáló bizottság vagy a kezdeményezők is összehívhatják.
- Bővült a számvizsgáló bizottsági tagok köre. Eddig számvizsgáló bizottsági tag csak a tulajdonostársak közül kerülhetett ki, mostantól külső személy vagy társaság is betöltheti ezt a pozíciót, ha rendelkezik könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel.
Sok még a tisztázandó kérdés a témában ezért nagy segítség lehet a jogszabályok útvesztőjében való eligazodáshoz a társasházi jogalkotásban jártas ügyvédekkel való konzultáció, a szakmai blogok követése és a szakmai rendezvényeken valórészvétel.
