Óriási változás küszöbén állunk: ezek az iparágak teljesen átalakulnak nemsokára

A fórumon elhangzott, hogy az elmúlt évek eseményei megerősítették, hogy négy megatrend fogja meghatározni a jövőt.

• Technológiai forradalom: A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot és a gazdaságot. Az MI gyorsabban terjed, mint bármely korábbi technológia, míg a Netflix 3,5 év alatt ért el egymillió felhasználót, a Facebooknak ehhez 10 hónapra, a ChatGPT-nek pedig mindössze 5 napra volt szüksége. Mindeközben a társadalom, és a gazdasági szereplők digitális felkészültsége kulcsfontosságú versenyképességi tényezővé válik az értékteremtésben.
• Geopolitikai változások: A világrend átalakulása újra rajzolja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Ázsia gazdasági ereje az elmúlt évtizedekben megnőtt, megelőzve Európát és Észak-Amerikát. Emellett a deglobalizáció és a kereskedelmi fragmentáció komoly gazdasági kockázatokat hordoz, a széttöredezettségből fakadó költségek hosszú távon a globális GDP akár 7%-át is elérhetik.
• Demográfia: A népességfogyás és az idősödő társadalmak új kihívásokat teremtenek. A múlt század növekedésének alapja az volt, hogy a népesség háromszorosára nőtt, ezzel emelve a munkakorú népesség számát is. Azonban a fejlett országok népessége várhatóan 35 százalékkal fog csökkenni 2100-ig, Magyarországon ez az arány akár -40 százalék is lehet.
• Klímaváltozás: A környezeti változások elérhetik azt a kritikus pontot, ahonnan már nincs visszaút. A gazdasági növekedés túlzott erőforrás-felhasználással járt, a jelenlegi fogyasztási minták alapján az emberiség évente 1,7 Földnyi erőforrást használ fel, ez az arány pedig folyamatosan növekszik.

A tudás, mint vezető erőforrás

Az elmúlt 500 évben a 4T, tehetség, tudás, technológia és tőke, belső sorrendje megfordult, ma már a tehetség áll a folyamatok középpontjában.

Ez a változás különösen fontos egy olyan világban, ahol a tudás mennyisége exponenciálisan növekszik, mert már naponta közel 330 millió terrabájt új adat keletkezik.

-emelte ki az adatok termelésének felgyorsulását Asztalos Péter, az MNB vezető közgazdasági szakértője.

A gazdasági siker egyre inkább a munkavállalók és a vezetők képességein múlik. A vállalatok közötti termelékenységi különbségek több mint ötöde ezekre a készségekre vezethető vissza. Mégis, míg a skandináv országokban a 25–64 évesek 32 százaléka vesz részt élethosszig tartó tanulásban, Magyarországon ez az arány csupán 10 százalék. Emellett a felsőoktatásban tanulók száma rohamosan növekszik, 2000-ben még 100 millióan voltak, 2022-ben már 254 millióan, és ez a szám 2030-ra elérheti a 380 milliót.

A jövő munkaerőpiaca is gyökeresen átalakul, az előrejelzések szerint az iskolát most kezdő gyermekek több mint kétharmada olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem is létezik. Ebben az új korszakban a tudás és a folyamatos tanulás kulcsfontosságúvá válik, mind egyéni, mind gazdasági szinten.

A tudás és képességek rendelkezésre állását mérő 2024-es index szerint az Európai Unió lemarad az Egyesült Államok és Dél-Korea mögött. Magyarország pedig az EU-n belül is a sereghajtók között van, csupán Szlovákiát, Horvátországot és Bulgáriát előzi meg.

A tehetségindex és a versenyképességi mutatók között szoros összefüggés van, Dánia, Svédország és Hollandia kimagasló teljesítményt nyújt, míg Magyarország jelentős lemaradásban van. Hasonló tendencia figyelhető meg a GDP-arányos K+F ráfordítások terén is, ahol Dél-Korea, az Egyesült Államok és Svédország áll az élen. Magyarországon ezzel szemben a K+F beruházások csökkennek.

-figyelmeztet a tehetség és a versenyképesség szoros kapcsolatára Csath Magdolna, az MKT Innovációs szakosztályának alelnöke.

A versenyképesség növelése érdekében elengedhetetlen a kutatás-fejlesztési kiadások növelése. A Draghi-riport ajánlása szerint 2030-ra a GDP 3%-át kellene K+F-re fordítani, ezt Dél-Korea már 2023-ban meghaladta (5%), és az Egyesült Államok, valamint Svédország is megközelíti a 4%-ot.

A megatrendek alakítása

A globális megatrendek nem csupán gazdasági és társadalmi eredmények elérését teszik szükségessé, hanem új szemléletet is igényelnek. A megfelelő képességek fejlesztése és a jelenlegi beruházások révén befolyásolhatók ezek a szupertrendek. Ehhez azonban elengedhetetlen az állam, az üzleti szféra és a társadalom együttműködése.

A trendek alakításában kulcsszerepe van az innovációnak. Az innováció nem csupán technológiai fejlesztéseket jelent, hanem új gondolkodásmódot, rendszerszemléletet és tudásteremtést is. Ide tartozik az értékrend és a változtatási kultúra fejlődése, a társadalmi innováció, valamint a bizalom szintjének növelése is.

-hangsúlyozta az innováció szerepét Csath Magdolna.

A globális trendekről és az általuk nyújtott fejlődési lehetőségekről szóló teljes konferenciát az alábbi linkentekintheti meg.