Makrogazdasági pillanatkép - A régiós versenytársaink lehagynak minket?
ElemzésekAz Eurostat 2025. június 20-i jelentése (Eurostatistics, 2025.06.) szerint májusban az EU-ban és az Eurozónában egyaránt csökkent az infláció. Az Eurozónában az első negyedévben az előzőhöz viszonyítva 0,6 százalékkal nőtt a GDP és általában javultak a gazdasági és foglalkoztatási kilátások. Az egyes országok között azonban jelentős különbségek vannak. A továbbiakban megvizsgáljuk néhány fontos makroadat alakulását a V4-ekben, Ausztriában és Romániában. Ahol rendelkezésre áll az adat hosszabb időtávra is, ott arra is kitérünk.
GDP
Negyedéves alapon 2025 első negyedében a magyar GDP 0,2 százalékkal csökkent.
A 27 tagország között – Magyarországon kívül – még 6 országban volt csökkenés. Hosszabb távon, 2015-öt bázisnak tekintve a magyar GDP növekedése 26,2 százalék. Ennél nagyobb a lengyel (40,0) és a román (34,4), kisebb a cseh (19,5) és az osztrák (10,5) növekedés. Az EU-s átlag 16,3 százalék.
Ipari termelés
Havi összevetésben az ipari termelés Magyarországon márciusban 0,1 és áprilisban 1,5 százalékkal bővült, az EU-ban márciusban 1,9 százalékkal bővült, áprilisban 1,8 százalékkal csökkent.
Az átlagcsökkenést – mások mellett – a jelentős ír (15,2 százalék), litván (3 százalék) és német (1,9 százalék) termelésvisszaesés okozta. Viszont, ha hosszabb távon vizsgáljuk az ipari termelés alakulását, akkor 2021-et bázisnak tekintve, az EU-ban 0,4 csökkenés mérhető. Jelentős viszont a lengyel növekedés (11 százalék). Növekedés volt továbbá Ausztriában és Csehországban is. A magyar ipari teljesítmény viszont 5,4 százalékkal romlott.
Építőipar
Az építőipar vegyesen teljesített áprilisban az EU-ban.
A márciusi csökkenés (-0,3 százalék) után áprilisban 1,4 százalékos növekedés következett be. Havi alapon csak 7 országban volt áprilisban csökkenés, a legnagyobb, 5 százalékos Csehországban. A márciusi 0,2 százalékos után után áprilisban Magyarországon nagyobb, 5,3 százalékos volt a bővülés. Hosszabb távon, 2021-et bázisnak tekintve viszont a vizsgált 6 ország között a magyar termelési értékváltozás, Szlovákia után (itt 20,2 százalékos a csökkenés), a második legalacsonyabb, csupán 0,6 százalékos a javulás. A román érték 29,6, a cseh 2,4, a lengyel 9,6 százalékos növekedést mutat.
Infláció
Az EU-ban és az Eurozónában májusban csökkent, Magyarországon nőtt az infláció.
A 4,5 százalékos magyar inflációnövekedés a 3. legmagasabb (Románia és Észtország után). Az áprilisi 4,2 százalék is a 3. legmagasabb volt. Az EU-s átlag 2,2 százalék. A román érték 5,4 százalék. Csehországban 2,3, Lengyelországban 3,5, Ausztriában 3 százalékos volt az infláció májusban. A szlovák érték csak kicsit jobb a magyarnál (4,3 százalék).
Nézzünk meg néhány, a társadalom szempontjából különösen fontos további adatot is!
Néhány társadalmi mutató
|
Ország |
Munkanélküliség (15-74 évesek) |
Fiatalkorú munkanélküliség (15-24 évesek) |
Gazdasági várakozási hangulatindex (hosszabb távú átlag =100) |
A foglalkoztatással kapcsolatos várakozások (hosszabb távú átlag =100) |
|
|
április |
április |
április |
május |
május |
|
|
EU átlag |
5,9 |
14,8 |
94,6 |
95,2 |
97,5 |
|
Ausztria |
5,6 |
10,2 |
89,1 |
91,8 |
90,2 |
|
Csehország |
2,7 |
11,1 |
96,6 |
102,0 |
99,7 |
|
Magyarország |
4,3 |
13,8 |
93,5 |
91,6 |
97,8 |
|
Lengyelország |
3,3 |
13,4 |
100,9 |
100,3 |
102,3 |
|
Szlovákia |
5,3 |
14,9 |
93,3 |
91,4 |
106,6 |
|
Románia |
5,7 |
24,8 |
100,6 |
99,4 |
105,2 |
Forrás: Eurostat, 2025.6.20.
A munkanélküliség folyamatosan csökken, de még mindig közel 6 százalékos az EU-ban. A magyar érték enyhén nő, áprilisban már 9 országban volt alacsonyabb, mint Magyarországon. A legmagasabb, 10,9 százalékos értéket Spanyolországban találjuk, de jelentős a növekedés Finnországban és Svédországban is (9,1 és 8,5 százalékos).
A fiatalkorúak körében (15-24 év) még mindig nagyon magas, bár az EU-s átlagnál enyhén alacsonyabb, 13,8 százalékos Magyarországon a munkanélküliek aránya.
Az osztrák, cseh és lengyel érték jobb, a szlovák és a román – az utóbbi jelentősen – rosszabb. Az elemzők foglalkoztatási várakozásai Magyarország estén, romló helyzetet vetítenek előre.
Ezt látjuk az utolsó oszlopban, amely szerint a munkaerő piaci bővülési várakozások hosszabb távú átlagát tekintve a magyar érték csupán 97,8 százalék. Ez a táblázatban szereplő országok között, Ausztria után a második, az EU egészében a 8. leggyengébb várakozási becslés.
Térjünk ki végül arra, hogy az üzleti előrejelzések milyen gazdasági hangulatot tükröztek áprilisban és májusban. Ismét a hosszabb távú átlagot bázisnak tekintve májusban az összes országot tekintve 10 esetén volt hangulatjavulás. A magyar gazdasággal kapcsolatos hangulati indexértéknél májusban csak három országban, Németországban, Szlovákiában és Észtországban mértek rosszabbat az elemzők.
Áprilisról májusra több ország, közöttük Magyarország esetén is romlottak a várakozások, míg az EU-s átlag enyhén javult. Csehország esetén viszont jelentős javulást látunk.
A vizsgált adatok havi illetve negyedéves adatok, az új friss értékek július végén várhatók. A bázsis évhez viszonyított, a hosszabb távú változások irányát jelző adatok azonban figyelmeztető jelzések arra nézve, hogy háttérben nagyobb, például az ipar esetén szerkezeti, az inflációs értékek mögött pedig költségvetési hatékonysági problémák húzódhatnak meg.
A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.
