Már a fogadás világából is kitúrják a gépek az embereket?

A sportfogadás hullámvasútján

 A „The Business of Sports Betting” című művében Becky Harris, John T. Holden és Gil Fried a sportfogadás történetét egészen az ősi Egyiptomig vezetik vissza. Krisztus előtt 3-4 ezer évvel már fogadtak kockázások vagy táblajátékok kimenetelére. Sőt, tényleges sportfogadás is létezett, ugyanis már a legelső olimpiai játékokon lehetett tippelni a fogathajtó versenyek győztesére.

Azóta az emberek folyamatosan fogadnak sporteseményekre. Van, aki azért teszi ezt, mert ebben találja meg azt az adrenalin-löketet, amelyet mások különböző extrém sportok űzésével szereznek meg. Neki nem számít, hogy mennyit nyer vagy veszít, elég az eufória érzése. Mások azért kezdik el űzni ezt a műfajt, mert a gyors és egyszerű meggazdagodás reményét látják benne. Ez persze nem mindenkinek sikerül. Van, aki tényleg meggazdagodik, más meg akár mindent elveszít.

Stratégiák lóversenyre

2003-ban egy ír üzletember, Mike Futter négy másik társával együtt az Aintree Grand National lóversenyen megjátszott egy Monty’s Pass nevű lovat. A paci végül meg is nyerte az adott futamot. Ebben eddig semmi különös nincsen. A történet azért érdekes, mert az adott ló enyhén szólva sem volt a futam esélyese. A bukmékerek 40:1, 50:1 és 66:1 arányban fizettek az ő győzelmére. Az első szám például azt jelenti, hogy a szakemberek szerint 40 futamból egyszer tudott volna Monty’s Pass elsőként érni a célba.

Futter azonban megcsinálta a házifeladatát. Órákon keresztül tanulmányozta a futam felállását, és igyekezett minden apró részletet figyelembe venni. Számolt például azzal, hogy Monty’s Pass a pálya bal oldalán fut majd. Ott, ahol a korábbi versenyek alkalmával jellemzően jobban szerepelt. A körültekintő fogadás sok pénzt ért Futternek, aki 800.000 fonttal lett gazdagabb.

Steve Whiteley egyszer kapott egy ingyenjegyet egy lóversenyre. Ha már ott volt, úgy gondolta, hogy szerencsét próbál. 2 fontot tett fel egy olyan kombinációra, amely 6 futam győztesét egyszerre tippelte meg. A megjátszott lovak közül volt olyan is, amelyik már 28 futam óta nem nyert versenyt. Aznap viszont Whiteley mind a hat lova elsőként ért célba. Steve a nap  végén 1,5 millió fonttal lett gazdagabb.

A fenti két példa két külön végletet mutat be. Az első esetben a fogadó nem hagyatkozott a véletlenre. Hosszasan elemezte a sportesemény részleteit. Ezzel szemben a második esetben a játékos száz százalékosan a szerencsére bízza a sorsát.

Vajon melyik módszer a hatékonyabb? És lehetséges-e az, hogy az ismert és lényeges körülményeket is figyelembe vesszük, ám a fogadás izgalma is megmarad? Miben és hogyan segíthetnek nekünk a technika legújabb vívmányai?

A mesterséges intelligencia megteszi a tétet

Ahogy az elmúlt évtizedben az élet minden területére, úgy lassan, de biztosan a szerencsejátékoknál is a mindennapok szerves részévé vált a mesterséges intelligencia (a továbbiakban MI). Természetesen már korábban jelen volt a technológia (az odds-okat, szorzókat valamivel meg kellett határozzák a bukmékerek) viszont az átlag-fogadóknak régebben nem volt meg a lehetőségük, hogy komolyan támaszkodjanak az MI-re.Az utóbbi években azonban már az átlag-fogadóknak is elérhetővé váltak az MI eszközök, így a sportfogadásban egy új korszak kezdődött. De mit is jelent ez pontosan? Vajon a gépi tanulás tényleg képes tisztán látni ott, ahol az emberi intuíció és a hagyományos statisztikai elemzés csődöt mond?

A fogadók gépi agya

Minden egyes sportfogadónak egy cél lebeg a szemei előtt: hogy hosszútávon nyereséges legyen. Hogy ez megvalósítható legyen, olyan eseményeket, kombinációkat kell megtaláljanak a fogadás megkötése előtt, amelynek a bekövetkezési valószínűsége nagyobb, mint ami a bukmékerek által ajánlott szorzóból következik. A MI pedig ebben jelentős segítséget nyújthat.

Mi szükséges ahhoz, hogy megannyi lehetőség és kombináció közül megtaláljuk a nyereségesen megjátszhatókat? Elsősorban nagyon nagy mennyiségű adat feldolgozása és elemzése. És itt jön képbe a MI. Ugyanis a különböző gépi tanulási modellek (döntési fák, regressziók, neurális hálók) pontosan erre lettek kidolgozva.Az adatok lehetnek csapatszintű vagy egyéni játékos statisztikák, közösségi médiából, sajtóhírekből vagy sportkommentárokból kinyert elemzések, vagy akár időjárás-adatok is. A modellek célja a lehető legpontosabban megbecsülni egy esemény bekövetkezésének valószínűségét, majd összevetni azt a bukmékerek által kínált szorzóval.

Az MI előnyei

A mesterséges intelligencia legnagyobb előnye, hogy mentes az emberi érzelmektől és torzításoktól. Racionálisan, egyszerűen, csak a nyers adatok feldolgozásából és elemzéséből szerzett információk alapján hozza meg a döntéseit.

Azáltal, hogy a gépi tanulási módszerek által felépített modellek képesek nagy mennyiségű, komplex adatot kiértékelni, megnő annak az esélye, hogy az algoritmus jóval pontosabban jelezze előre egyes események bekövetkezési valószínűségét.Az MI-modellek valós idejű adatokat is képesek elemezni az esélyek dinamikus meghatározása érdekében. Ezek a rendszerek gyorsan tudják módosítani a valószínűségeket a körülmények olyan megváltozására reagálva, mint például egy játékos sérülése, vagy az időjárás megváltozása.

Korlátok és kihívások

Persze a fent leírtak korántsem jelentik azt, hogy a MI használatával lehetetlen veszíteni. Mindig maradnak ugyanis véletlen, nem ismert tényezők. A modellek pontossága ráadásul nagymértékben függ a rendelkezésre álló adatok minőségétől is. Ha az adatok torzítottak, hiányosak, vagy túlzottan zajosak, a MI ugyanúgy rossz következtetéseket vonhat le, mint egy rosszul informált ember.

Egy másik probléma a piaci hatékonyság. Ha túl sok fogadó használ MI eszközöket, akkor az oddsok gyorsan alkalmazkodnak a fogadók lépéseire. Ráadásul a bukmékerek is használnak mesterséges intelligenciát. Folyamatosan monitorozzák a fogadási mintákat, és ezek alapján finomítják a szorzókat.

Konklúzió

Adott tehát a kérdés: a közeljövőben ki köti majd fogadásokat, a gép, vagy az ember? Igaz, hogy a mesterséges intelligencia egy teljesen új dimenziót nyitott a sportfogadás világában, viszont véleményem szerint még az elkövetkező években nem csak ember vagy nem csak gép fog sportfogadásokat kötni, hanem ketten “társulva” fogják meghozni ezeket a döntéseket. Az MI egy fontos támogató eszköz lesz a fogadók kezében.

A szerző a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának diákja