Hogyan hozunk döntéseket a túl sok információ és álhír korában?

Hírek2019. júl 11.Növekedés.hu

Milyen természetű a döntéshozatal egy olyan társadalomban, melyben az embereket elárasztják az információk? A döntések mögött meghúzódó racionális okok mellett milyen mértékben szerepel a társadalmi befolyásolás? Ezeket a kérdéseket járja körbe A kis döntések fontossága című könyvben két antropológus és egy matematikai közgazdász.

A közgazdaságtan hosszú ideig racionális alapon döntő lényként, úgynevezett homo oeconomicusként közelített az ember felé, addig a 2008-as gazdasági válság óta egy empirikus úton alátámasztott viselkedéstudományi modell is kialakult a választások, elhatározások mögött meghúzódó okok vizsgálatára. Idejét múlta minden olyan elképzelés, mely szerint az emberek alaposan megfontolnak dolgokat, és csak azután hozzák meg döntéseiket.

A hírekhez és véleményekhez való azonnali hozzáférés a döntéshozatalt elhamarkodottá tette (túl sok az elérhető lehetőség), és egyre hajlamosabbá válunk az internetre támaszkodva hozni meg döntéseinket.

Ezért a közgazdászok által is alkalmazott, megújuló szemlélet már interdiszciplináris alapokon figyelembe veszi az ember természetének érzelmek által vezérelt jellemzőit, továbbá a társadalmi befolyásolás hatásait, valamint a döntések nemzedékeken átívelő hatásait is.

A szerzők – Michael J. O’Brien és R. Alexander Bentley antropológusok és William A. Brock matematikai közgazdász – A kis döntések fontossága című könyvben a döntéseket és kimeneteleiket új perspektívából vizsgálják. A kultúra evolúciójának kulcselemeként kezelik.

A kötetben egy egyszerűsített térképen keresztül mutatják be a döntéshozatal lényeges elemeit.

A térkép egyik tengelye azt méri, mennyire tájékozottak az emberek a döntéseik kockázatai és hasznai tekintetében, a másik pedig azt, hogy milyen mértékben hozunk egyéni vagy kollektív döntéseket.

Emellett a szerzőtrió a mindennapi életből kiragadott példákkal, könnyed stílusban szemlélteti a döntések fontos szerepét.

Vajon az egyén képes-e kitörni a hagyományos gondolati sémák kereteiből és az előző generációkba mélyen beágyazott normákból? Mit hoz a jövő egy olyan társadalomban, melyben az embereket elárasztják az információk? Mit hozhat a jövő, amikor a nyilvánosságot már túlterheli a sok információ, nem is beszélve az egyéni tapasztalat és a kollektív döntéshozatal közötti szakadék mélyüléséről?

A könyv olvasása során az olvasók számos ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ.