MBH Bank: huzamosabb magasan maradhat az infláció
ElemzésekA januári 5,5% után februárban átlagosan 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak idehaza. Az általunk és az elemzői konszenzus által is várt dezinfláció (várt 5,3%) tehát nem tudott még elindulni. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,5%-kal. Az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8%-ról 6,2%-ra emelkedett februárban. A maginfláció 2023 decembere óta nem látott magas szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál mérséklődött a havi áremelkedési ütem, 1,9%-ról 1,2%-ra.Az üzemanyagárak 0,8%-kal csökkentek, ami nagyjából megfelelt a várakozásunknak.
A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a januári 1,5%-os áremelkedés után 0,1%-os csökkenést közöltek.
A háztartási energiaárak 0,2%-kal emelkedtek, azonban jelentős mértékben, 1,1%-kal kellett többet fizetni szeszesitalokért és a dohánytermékekért. A ruházkodási cikkek 0,9%-kal kerültek kevesebbe, ami nagyjából várható is volt. A tartós fogyasztási cikkek áremelkedése 0,3%-ot tett ki, a korábbi 0,7% után. A dinamika lassulásához hozzájárulhatott a forint árfolyamának erősödése.
A szolgáltatások árdinamikája újra a vártnál jóval erőteljesebb volt, egy hónap alatt 1,2%-kal kellett többet fizetni a szolgáltatásokért.
Kilátások
Január után újabb negatív meglepetés érkezett az inflációban februárban. Az infláció szerkezete kedvezőtlen, az élelmiszerárak és szolgáltatások éves szintű áremelkedése tovább gyorsult. A februári adatok megerősítik, hogy huzamosabb ideig magasan, a jegybanki célsávon kívül maradhat az infláció. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a januári, vártnál sokkal gyorsabb áremelkedést követően februárban a vártnál kevésbé lassult a havi drágulási ütem, elsősorban a szolgáltatások folytatódó, jelentős drágulása miatt. A gazdasági szereplők továbbra is markáns emeléseket visznek véghez, amit a béremelések költségei és a magasabb lakossági inflációs várakozások is hajtanak. Bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban vártuk. Várakozásunk szerint a hazai fizetőeszköz összességében vélhetően nem fog tovább gyengülni, ami azért a dezinflációt is támogathatja.
Az adatközlést követően még valószínűbbnek tűnik, hogy idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB – erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani (aminek a valószínűsége jelentősen nőtt az elmúlt hetekben). Ezen felül a kormány által a közelmúltban belengetett, árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések minden bizonnyal bevezetésre kerülnek, már csak a pontos részletek lehetnek kérdésesek ebből a szempontból.A kiskereskedők árrésének korlátozása az első lépés, azonban az jó kérdés, hogy ennek milyen mértékű lehet az árcsökkentő hatása, illetve az is bizonytalan, hogy a teljes inflációs kosárra nézve a végső hatás mi lesz. A kiskereskedők árrése az elmúlt években érdemben csökkent, így fennáll a veszélye annak, hogy más termékeken igyekeznek az elveszett profitot megkeresni. A fogyasztói kereslet a béremelkedésnek, illetve a kormány adócsökkentő intézkedéseinek köszönhetően erős maradhat, ami növeli a vállalatok árazási erejét. Mindemellett az MNB az infláció gyorsulását látva minden bizonnyal nem fogja elsietni a kamatcsökkentéseket, ami a forint árfolyamát a januári elején látottakhoz képest jelentősen erősebb szinteken tarthatja.
Összességében a mai adatot látva a 4,6%-os prognózisunk nem tartható, 5,1%-ra emeljük 2025-ös várakozásunkat (az adat az éves átlagra vonatkozik).
A cikk szerzői Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző és Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató
