Meddig emelkedhet a bitcoin? 

Aminek szánták és ami lett belőle

A kriptodevizák története immár több mint 13 évre nyúlik vissza, akkor hozták létre a bitcoint, amely sokáig az egyetlen ilyen eszköz volt. Az alapötlet az volt a 2008-ban kirobban pénzügyi válság kellős közepén, hogy lesz egy jegybankoktól független, válság-, és egyben értékálló deviza, jóllehet ezt a létrehozója sem gondolhatta komolyan ebben a formában, hisz úgy alkotta meg az eszközt, hogy véges mennyiség, maximum 21 millió darab teremthető belőle.

Ez nyilván alkalmatlanná teszi a pénzforgalmi funkcióra, hisz a pénzmennyiségnek igazodni kell a gazdaság igényeihez, ha nem lehet belőle többet létrehozni, defláció keletkezik. Persze talán pont ez volt a megalkotó igazi célja: egy ilyen eszköz deflációja nem más, mint értékének emelkedése szinte minden máshoz képest.

Ez végül be is következett, de nem a pénzfunkció miatt: arra bizonyos bűncselekmények (pénzmosás, zsarolás) elkövetőin kívül szinte senki nem használja, ellenben befektetési eszköz lett belőle, mégpedig mögöttes érték nélkül.

A felívelés hullámai

A piac 2012-ben kezdte felkapni az eszközt, két év alatt elhanyagolható szintről 1000 dollára növekedett. Innen ugyan visszaesett 200 dollárig, de aztán újra megindult, és amint az a grafikonon is látszik, bő 3 év után, 2017-ben törte át a korábbi csúcsot, és száguldott el egyből 20 ezer dollárig.

Innen megint nagy visszaesés lett 3000 dollárig, de ismét emelkedés jött és ugyancsak 3 év múlva következett a kitörés 2020-ban, azonban innen már nem tudott sokszorozni az ár, mint az előző két alkalommal: kicsit több mint a háromszorosára tudott drágulni.

Bitcoin, 10 év. Kitörés két hosszú, három éves bázisból. Forrás: stooq.com

Gomba módra

Ez nem véletlen: a teljes bitcoinmennyiség piaci értéke ezermilliárd dollárra nőtt, ami óriási összeg (a teljes aranykészlet huszada), így itt már nem olyan egyszerű az út felfelé. Azonban mielőtt megnéznénk, mi lehet a bitcoin jövője, elkerülhetetlen, hogy megnézzük az egész kriptodeviza-piacot, mivel most már gomba módra szaporodnak az eszközök, jelenleg több mint 16 ezer van belőlük.

A bitcoin sikerét látva 2013-ban hozták létre az ethereum platformot, melyek kriptodevizája az ether. Mára ez lett a második legnagyobb és legközkedveltebb kriptodeviza. Utána azonban mások is rájöttek, hogy

viszonylag kis befektetéssel újabb és újabb kriptodevizákat lehet létrehozni, és ezt egészen addig érdemes folytatni, amíg azokra van kereslet. Az emelkedő árfolyamú időszakok vonzzák a befektetőket, és elég egy jó név, máris szárnyal a befektetői képzelet, megveszik az új eszközt.

40 százalék bitcoin, 20 százalék ether

Ez a folyamat jelentősen befolyásolhatja a piacot, hisz a befektetők által a kriptodevizákra fordított pénz így egyre többfelé oszlik. Sokáig a bitcoin súlya igen jelentős volt az összes kriptodeviza között, az adat most 40 százalék, miközben az ether egy év alatt lezajlott, nagyjából tízszeres árfolyamemelkedésének köszönhetően 20 százalékos súlyra tett szert.

A maradék 40 százalékon osztoznak a többiek, és köztük már jelentős változások vannak: a 2017-ben harmadik legnagyobb ripple visszacsúszott a listán, miközben más eszközök előretörtek.

Nagyra nőttek

A bitcoin és a többi kriptodeviza további lehetséges ármozgásának felméréséhez az egyik legfontosabb tényező, hogy összesen mekkora a teljes piaci értékük, hisz végső soron ez jelenthet korlátot a növekedésnek. Jelenleg 2200 milliárd dollár körül van az összes kriptodeviza értéke,

miközben a világ teljes aranykészlete nagyjából 20 ezermilliárd dollár, a világ teljes részvényállománya pedig nagyjából 100 ezermilliárd dollár, melynek közel fele az amerikai tőzsdéen forgó részvény, és nagyjából ekkora a kötvények piaca is.

A kriptodevizák teljes értéke így most valamivel kisebb, mint a világ legnagyobb tőzsdei cége, az Apple piaci kapitalizációja, ugyanakkor nagyságrendileg nagyjából akkora, mint az egész német tőzsde piaci értéke. Ez pedig már elgondolkoztató: vajon a befektetők összességében legfeljebb mennyi pénzt szánhatnak a kriptodevizákra?

Ez határozza meg a lehetséges emelkedés mértékét, és az előző adatokat látva nyilvánvaló, hogy újabb tízszerezés is nehezen képzelhető el, százszorozás pedig elméletileg is lehetetlen.

Már kisebb a tér

Ha mondjuk tízszeresére növekedne az összérték, elérné a teljes aranykészlet értékét, és majdnem feleannyi lene, mint az összes amerikai tőzsdén forgó részvény, és több mint ötödannyi, mint a világ összes részvénye.

Ekkora szeletet még akkor is nehéz lenne elhódítani a többi befektetési eszköztől, ha egy rendkívül kis kockázatú, erős fundamentális értékű eszközről lenne szó, azonban a helyzet pont az ellenkezője: fundamentális érték nélküli, ezért rendkívül kockázatos eszközökről beszélünk, márpedig ez limitálja, mennyi pénz áramolhat beléjük.

A legtöbb befektetési alap nem eszközölhet ilyen befektetést, és a magánbefektetők közül is csak az erősebb kockázatot vállalni hajlandók, vagy a kockázatot felmérni nem tudók vásárolnak kriptodevizákat.

Elméleti felső határ

Mindezek alapján nehéz elképzelni, hogy a legnagyobb mánia esetén is meghaladja az eszközosztály teljes értéke mondjuk az amerikai részvénypiac ötödét, vagy a világ összes részvénypiacának tizedét. Ez pedig jelen árakon 8-10 ezermilliárd dollár lenne.

A jelenlegi helyzethez képest ez négyszerezést jelent, és ha a bitcoint arányosan számoljuk, ez 200 ezer dolláros árfolyamot jelent, vagyis a legszélsőségesebb esetben emelkedhet a négyszeresére az ár, a gyakorlatban azonban nehéz elképzelni, hogy a 100 ezer dolláros értéket érdemben meghaladná, különös tekintettel arra, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed megszünteti, az Európai Központi Bank töredékére csökkenti eszközvásárlási programját, vagyis

a piacokat az utóbbi két évben éltető gigantikus pénzáramlás elapad.

Gyakorlati mozgástér

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a bitcoin vagy eseteg az ether esetében felfelé reálisan kétszeres növekedés lehet, miközben a többi kriptodeviza esetében meghatározhatatlan, hogy mikor és miért kapják fel valamelyiket. Ha egy viszonylag kicsiről van szó, természetesen a sokszorására is nőhet az értéke, amit aztán ugyanolyan gyorsan el is veszíthet.

Végül kérdés, hogy az árfolyamveszteségnek mekkora a kockázata, mennyi a lehetséges veszteség. Miután fundamentális érték nincs, az árfolyamnak sincs meghatározható alsó határa, bármelyik kriptodeviza elveszítheti teljes értékét, ugyanakkor annak kicsi a valószínűsége, hogy ezt a divatossá vált eszközosztályt rövid idő alatt teljesen magára hagyják a befektetők.

A legnagyobb esélye így a következő egy évben egy kiegyensúlyozottabb, sávos mozgásnak van, ami a bitcoin esetében egy széles sávot feltételezve 20 és 100 ezer dollár között lehet.

Hosszabb táv

Hosszabb távon lehetetlen felmérni a piacot, mindenesetre azt nehéz elképzelni, hogy évek, vagy akár évtizedek múlva is megvegyék a befektetők fundamentális érték nélkül ezeket az eszközöket, így vélhetően azok fognak közülük fennmaradni és értéket képviselni, amely mögé sikerül esetleg fundamentumot teremteni.

Hosszú távon a befektetési piacok történetének során eddig mindig a fundamentális érték érvényesült.