Meddig tartanak ki az alacsony árak hazánkban?

Várakozásoknak megfelelően tovább gyorsult az infláció áprilisban, átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket. Ezzel együtt az MNB inflációs toleranciasávjának (2-4%) alsó tartományába került a mutató. A közel-keleti konfliktus továbbra is erős kockázatot jelent,mely idővel több csatornán keresztül is begyűrűzhet a magyar gazdaságba és árakba. Ugyanakkor több hazai intézkedés is mérsékli ennek hatásait, például a védett üzemanyagárak vagy a rezsivédelem - írja friss elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató. Fő kérdés továbbra is a konfliktus és így a világpiaci ársokkok tartóssága. Jelenlegi információink és bázishatások alapján tavasztól év végéig fokozatosan gyorsulhat az infláció; 4 százalék vagy akár 5 százalék fölé is. Ebben felfelé mutató kockázatot jelent az említett világpiaci turbulencia, amennyiben tartósan megmarad. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a 6. legjobb helyen volt márciusban, és áprilisban is várhatóan a rangsor végén, az alacsony inflációval rendelkező tagországok között szerepel majd a mutató.

Áprilisi inflációs helyzetkép

2026 áprilisban az infláció, a márciusi 1,8%-ról 2,1%-ra gyorsult éves szinten. Ezzel együtt is az MNB inflációs toleranciasávjának (2-4%) alsó tartományában jár a mutató. A tavaszi hónapokban (március-április) a bázishatás már kevésbé segítette a folyamatokat, továbbá a közel-keleti konfliktus globális inflációs hatásai is egyre inkább érvényesülnek idehaza is. Az infláció áprilisi alakulása nem okozott meglepetést a piacon és elemzői körökben, a korábbi várakozások alapján hasonló árdinamikára lehetett számítani (medián várakozás: 2,1%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció a márciusi 1,9%-ról 2,2%-ra gyorsult (év/év alapon).

A forint árfolyamának erősödése továbbra is támogatóan hat a hazai inflációra: a forint az euróval szemben több mint 5%-kal, a dollárral szemben pedig több mint 6%-kal erősödött márciusról áprilisra,

melyben elsősorban az országgyűlési választásokat követő pozitív piaci hangulat játszott közre. Ugyanakkor március óta a közel-keleti konfliktus hatására jelentősen nőtt a globális bizonytalanság, és erősödött a kockázatkerülés a globális pénzpiacokon, ami ellentétesen hat a forint árfolyamára. A konfliktus fennmaradása kérdéses közép-, hosszú távon, mely a forint-árfolyamra (is) negatívan hathat.

A forintárfolyam elmúlt havi erősödése (és kisebb-nagyobb kilengések mellett az elmúlt bő évben látott erősödése) több csatornán keresztül is kihatással lehet az inflációra:

• az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban, hónapok során jelentkezik);
• a szolgáltatások árain keresztül (pl. fuvarozás, logisztika);
• valamint (alapjáraton) az üzemanyagok árán keresztül is begyűrűzik a gazdaságba a forintárfolyam változása.

A jelenlegi piaci volatilitás kapcsán fontos kiemelni, hogy az árfolyamhatások a legtöbb termék esetében nem azonnal, hanem késleltetve jelennek meg – ráadásul a korábbi időszak forinterősödése sem épült be mindenhol az árakba, így a vállalatoknak továbbra is van mozgásterük az átárazások előtt.

Üzemanyagárak

Globális szinten ugrott meg a kőolaj világpiaci ára a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárásának hatására. Március-április folyamán a különféle konfliktussal kapcsolatos hírek hatására volatilisen mozgott a nemzetközi olajár. A Brent piaci ára április végére ismét 100 dollár/hordó fölé került, míg áprilisban átlagosan 120,4 dolláron állt a Brent hordónkénti ára a Világbank adatai szerint. A közel-keleti konfliktus így globálisan hajtja felfelé az árakat, mely minden gazdaságot súlyosan érint. A fő kérdés ebben az esetben is az, hogy ezek a folyamatok milyen ütemben gyűrűznek be a hazai fogyasztói árakba.

A leggyorsabban, szinte azonnal a járműüzemanyagok ára reagálna a folyamatokra, hiszen azokat felfelé hajtja a világpiaci kőolaj drágulása, a hatást viszont tompítja a forint erősödése a dollárral szemben. A világpiaci folyamatok hatása azonban a gyakorlatban csak korlátozottan érvényesül Magyarországon, mivel a hazai fogyasztók számára a benzin és a dízel esetében védett árat vezettek be március elején: a benzin literenkénti 595 forintos, a gázolaj 615 forintos szintje egyelőre tompítja az áremelkedést, mely már a márciusi inflációs adatokban is meglátszott.

Ráadásul a védett árak a másodkörös inflációs hatásokat is tompítják, mivel nemcsak a lakosság tankolhat védett áron, hanem a magyar rendszámmal rendelkező nem lakosság szereplők is (pl. céges autók, kamionok, mezőgazdasági gépek). Így a termelési költségek sem ugranak meg annyival, mint piaci üzemanyagárak mellett láthatnánk. 

Energiaárak

A kőolaj mellett a földgáz világpiaci ára is jelentősen emelkedett a közel-keleti konfliktus hatására: a holland TTF (földgáz) árak a korábbi átlagos szinthez képest 1,5-2-szeresére emelkedett. Ugyanis a Hormuzi-szoroson a világ LNG-kereskedelmének közel ötöde halad át. Európa LNG-beáramlásának kb. 7 százaléka kötődik ehhez az útvonalhoz. Nyugat-Európában a gázalapú áramtermelés miatt a földgáz-áremelkedés megjelenik a nagykereskedelmi villamosenergia-árakban is. Így a nyugati országokban először az áramszámlákban érezheti meg a lakosság a közel-keleti hatást, majd idővel a gázszámlákban is megmutatkozik. Kérdés, milyen gyorsan hárítják át a költségnövekedést a lakossági számlákba, mely az adott országtól és az ottani szabályozástól függ.

Ezzel szemben Magyarországon a lakosság védett áron kapja a háztartási energiát az átlagfogyasztásig (pl. villamosenergia, földgáz), a világpiaci ár (+50–100%) nem jelenik meg közvetlenül a számlában. 

A KSH közlése szerint márciusról áprilisra a háztartási energia ára 0,9%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,7%-kal mérséklődött, a távfűtésé 0,2%-kal emelkedett. Éves viszonylatban, vagyis 2025 áprilisához képest a háztartási energiáért 0,4%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 3,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,1%-kal többet.

Fontos azt is látni, hogy a vállalati szektor piaci áron jut hozzá az energiához, mely a termelési költségeket emelheti közép távon. Idővel e várható termelésiköltség-emelkedés egyes termékek árában is megjelenhet. Ugyanakkor ezek hatásait nehéz számszerűsíteni.

A közel-keleti konfliktus további inflációs hatásai

A Hormuzi-szoros lezárása nemcsak az olaj- és gázszállításokat érinti, hanem egy kulcsfontosságú világkereskedelmi útvonal kiesésén keresztül számos más termék globális kínálatát is szűkíti:

• műtrágya-alapanyagok (ammónia, karbamid),
• petrolkémiai termékek,
• műanyag-alapanyagok,
• félvezetők gyártásához szükséges komponensek,
• ritkaföldfémek,
• gyógyszeripari alapanyagok,
• kerizinhiány (turisztikai hatás).

Ez egyrészt termelési költségnövekedést okoz (pl. mezőgazdaságban, iparban), másrészt ellátási zavarokon keresztül közvetlen árfelhajtó hatással jár, így az infláció nemcsak az energián keresztül, hanem a teljes értéklánc mentén – az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig – begyűrűzik a gazdaságokba. 

Élelmiszerárak

Alacsony élelmiszerinflációval találkozhatunk 2026 elején. Áprilisban az élelmiszerek egy év alatt 1,5%-kal drágultak. Emögött az áll, hogy kikerült a bázisból a tavaly márciusban bevezetett árrésstop hatása. Egy hónap alatt minimálisan, 0,1%-kal nőttek az élelmiszerárak. Ebben szerepet játszik a már említett árrésstop is, melynek soráról az új TISZA-kormány dönt majd: egyes hírek szerint fokozatosan vezetnék ki az árrésstopot, amelyet az alapvető élelmiszerek (pl. zöldségek és a gyümölcsök) áfájának 5%-ra történő csökkentésével hangolnának össze. Továbbá az elmúlt nagyjából fél év kedvező globális élelmiszerinflációs trendjei is segítették a hazai élelmiszerárakat.

A jelenlegi közel-keleti háborús konfliktus több téren is kockázatot jelent a hazai élelmiszerárakra: a világpiaci kőolajárak növekedése megemeli a szállítási költségeket, a mezőgazdaságon belül az alapanyagárakat (pl. a műtrágya esetében a földgázárat, vagy egyéb talajjavítók), az energiaárat (energiaigényes ágazat a mezőgazdaság, kitett pl. a földgázárak globális alakulásának), gépek üzemeltetésénél az üzemanyagárakat (ebben az esetben tompító hatást gyakorol a bevezetett védett üzemanyagár). Mindezek emelik a mezőgazdasági (és feldolgozóipari) termelési költségeket (termelői árindexet), így áttételesen az élelmiszerárakat is közép távon. Ennek mértéke, a hazai árakba való begyűrűzésének üteme egyelőre kérdéses, a fennálló konfliktus tartósságától függ.Ugyanakkor ezeket a hatásokat képes tompítani az erős forintárfolyam, valamint a bőséges globális gabonakészletek (búza és kukorica). Ez alapján szakértő szerint a közeljövőben viszonylag kiegyensúlyozott piaci környezetre lehet számítani. Ami befolyásolhatja a folyamatot, az az időjárás, mivel a tavasz eleji fagykárok jelentősen érintették a hazai gyümölcstermesztést, így a friss gyümölcs árában nem várható csökkenés az idei évben.

Szolgáltatások

A szolgáltatói szektoron belüli év eleji átárazások jellemzően január-februárban éreztetik inflációs hatásukat, ugyanakkor idén az átárazások a szokásosnál sokkal alacsonyabbak voltak. Ugyanakkor más okból, de gyorsult a szolgáltatások inflációja havi alapon. A KSH közlése szerint márciushoz képest átlagosan 0,7%-kal nőttek az árak, ezen belül az utazás egyéb távolsági úti céllal 9%-kal, a belföldi üdülés 2,0%-kal többe, a külföldi üdülés 0,5%-kal kevesebbe került. Tehát az utazáshoz, turisztikához kapcsolódó költségek nőttek, melyet a húsvéti ünnep is erősíthetett. Tavaly áprilishoz képest 4%-kal drágultak a szolgáltatások (március: 4,1%, év/év alapon).

Továbbá fontos látni a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozásokat több szolgáltató részéről: a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint biztosítók (szintén június 30-ig). A szolgáltatások esetében is érdemes tehát figyelni év közben, milyen mértékben áraznak át.

Ami a közel-keleti konfliktust illeti, a szolgáltatások sem maradnak érintetlenek: ahogy korábban már említettük, elsősorban a szállítási és logisztikai költségeknél lesz látható idővel áremelkedés, ahogy márciusban és áprilisban a teherszállításnál már látszódtak is a hatások (+8-14%, év/év alapon).

Inflációs kilátások

A közel-keleti konfliktus hatására globálisan erősödnek az inflációs nyomások és emelkednek az inflációs várakozások, ami nem egyedi magyar jelenség, hanem széles körű, nemzetközi folyamat. Az IMF is arra figyelmeztet, hogy a konfliktus már most zavarokat okoz a kereskedelemben és az energiaellátásban, növeli a piaci volatilitást, és felfelé hajtja a globális miközben a gazdasági növekedést is visszafogja. Ugyanakkor az elemzések többsége kiemeli a mostani helyzet bizonytalanságát, mivel nehéz akár csak a következő hónapok helyzetét is előre látni. Összességében, az infláció várhatóan emelkedik globálisan és idehaza is, annak mértéke és tartóssága viszont kérdéses.

Jelenlegi információink és bázishatások alapján tavasztól év végéig fokozatosan gyorsulhat az infláció. Alap inflációs pályánkon az év nagy részében toleranciasávon belül (2-4%) mozoghat a mutató, majd év végére 4% fölé kerülhet.

Inflációs forgatókönyveinken belül különféle lehetséges kimenetet futtatunk le. Egyebek mellett egy tartósabb, nagyobb inflációs hatással járó közel-keleti konfliktus esetén a hazai infláció ugyan kilépne a toleranciasávból évközben, év végére meghaladva az 5%-ot, de ezzel együtt is éves átlagban 3,3% körüli szintet mutatna (alacsonyabb éves átlag, mint a 2025-ös 4,4%). A konfliktus gyors kezelése esetén (optimista esetben) is várhatóan gyorsul az infláció idén (az eddigi gazdasági hatásokat és azok továbbgyűrűző hatásait figyelembe véve). Fontos látni, hogy ezek a forgatókönyv-alkotások fiktív, elméleti számokkal modelleznek, és a kimenetek függenek a konfliktus tartósságától, a világpiaci nyersanyagárak növekedésének mértékétől, azok magyar termékekbe való átgyűrűzésének ütemétől, kormányzati intézkedésektől.

Az éves infláció tekintetében fontos kérdés lesz az árrésstop jövője, lehetséges kivezetésének időpontja. Ugyanakkor januárról júliusra halasztották az üzemanyagok tervezett jövedékiadó-emelését, így ennek inflációs hatása is későbbre csúszik. Az inflációkövető mechanizmus továbbra is érvényben van, ami júliusban 4,3%-os emelést jelent majd. Továbbá figyelemmel kell kísérni a telekom és egyéb szolgáltatások áremelését is a második félévben. Bár utóbbi esetben az MNB nem tart a piaci szolgáltatók év közepi jelentős drágításától, mivel nem emelhetik jobban az áraikat, mint a 2025. évi átlagos infláció.

Inflációs várakozások a 2026-os évre:

1. Az MNB márrciusi inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,8%-os inflációt vár, mely 2027-re minimálisan, 3,7%-ra lassulhat. Varga Mihály jegybankelnök szerint a megugró energiaárak másodkörös hatásai miatt az év második felében ismét átlépheti az 5%-ot az infláció.
2. Május eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4,6%-ig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,3%-os inflációt jeleznek előre.
3. IMF is 3,8%-os éves átlagos áremelkedési ütemet vár Magyarországon 2026-ban az áprilisi előrejelzései szerint, mely 3,5%-ra lassulhat 2027-ben.

Hazai infláció az Európai Unión belül

Márciusra vonatkozóan ismerjük teljeskörűen az Európai Unió országainak inflációs adatait. Az EU egészében a februári 2,1%-ról 2,8%-ra gyorsult az áremelkedés üteme (év/év alapon), azon belül többségében, 23 tagországban gyorsult a mutató, egyben stagnált – emögött főként a közel-keleti konfliktus globális inflációs hatásai állnak.A hazai márciusi inflációs mutató (2,1%) a hetedik legalacsonyabb volt az EU-n belül, míg a legmagasabb Romániában (9%) és Horvátországban (4,6%) volt. Régiós országok között egyedül Csehországban mértek a magyarnál alacsonyabb inflációt márciusban (1,5%).

Áprilisra vonatkozóan is több EU-ország közölte már az inflációs adatát (21 ország), de nem áll még rendelkezésünkre mind a 27 tagállam vonatkozásában. Ami látszik az adatokból, hogy több országban tovább gyorsult az infláció márciusról áprilisra, így a közel-keleti konfliktus előtti időszakhoz képest -februárhoz viszonyítva- még több országban bizonyosodott be, hogy nőtt az áremelkedés üteme. Elmondható, hogy a globális ársokk elérte Európát.

A KSH közlése szerint a magyar inflációs mutató áprilisban 2,6%-ra gyorsult. A magyar infláció gyorsulásával együtt is hazánk az uniós rangsor utolsó harmadában-negyedében, az alacsonyabb mutatóval rendelkező országok között állhatott áprilisban.