Meddig vehetjük még a magas kamatú állampapírt?

A lakossági állampapírok hozama évek óta magasabb az intézmények által elérhetőnél, ezzel az állam célja az, hogy a lakosság nagyobb arányban finanszírozza az államadósságot. Tavaly óta több lépésben emelték a meglévő papírok kamatát, az inflációkövető kötvények hozama értelemszerűen az infláció emelkedésével nőtt meg, azonban

az állami cél az volt, hogy még nagyjából 5000 milliárd forintot fektessen a lakosság állampapírba, és ebből kiváltsák a még devizában fennálló adósság jelentős részét.

A cél érdekében indult meg a MÁP Plusz elnevezésű államkötvény forgalmazása, amely 5 éves lejáratú (szemben a korábbi, többségében fél, egy és két éves lejáratokkal), kamata viszont igen magas (5 évre éves szinten 4,9 százalék, de sávos kamatozással). Ráadásul a papír adómentes, emellett bármikor visszaváltható árfolyamveszteség nélkül, vagyis olyan, mint egy magas kamatozású folyószámla, vagy mint egy pénzpiacai alap volt a magas kamatok időszakában.

Mennyit vesznek és mennyit adnak?

A konstrukció tehát elég vonzó ahhoz, hogy a lakossági megtakarítók nagy része fontolóra vegye a befektetést. Az első héten 530 milliárd forint értékben fogyott, a második hétről és a mostani hét eddigi részéről még nincs adatunk, de kérdésünkre a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a második héten kevesebb fogyott, mint az elsőn, de még mindig meglehetősen sok.

Ezek alapján feltételezzük, hogy közel három hét alatt nagyjából ezermilliárd lehet az adat,

ami két kérdést vet fel: egyrészt azt, hogy honnan érkezik ez a nem kis összeg, másrészt ezzel összefüggésben azt, hogy mi történik, ha elfogy a tervezett nagyjából 5000 milliárd is. A kettő annyiban függ össze, hogy ha a lakosság nagyrészt korábbi államkötvényeinek eladásából vásárol, és ezek a kötvények visszajutnak az államhoz, akkor kis mennyiségben nő a teljes lakossági állampapír-befektetés, csak a szerkezete változik.

Ebben az esetben az állam kamatterhei jelentékenyen növekednek, viszont a jóval hosszabb futamidő révén tervezhetőbbé válik a finanszírozás. Ha ez történik, logikus lehet, hogy a tervezett mennyiséget megnövelik, hogy

végül elérjék azt az összeget, amit kívánatosnak tartanak a lakossági állampapírok szintjén (11-12 ezermilliárd forint körül).

Elnyelte a pénzt

Nos, hogy a pénz eddig honnan érkezett, azt részben csak becsülni lehetett, de azért vannak olyan adatok és piaci jelenségek, amik alapján megbecsülhetjük a folyamatot. Mindenekelőtt felbukkant egy jelenség, ami a természetes velejárója annak, hogy a lakosság immár sokkal nagyobb kamatozású eszközhöz juthat, mint az intézmények. A bankközi piacon az eddig a nullától alig eltérő Bubor szintek hirtelen megemelkedtek, vagyis lecsökkent a pénz kínálata, a folyamat a múlt héten, vagyis az új állampapír forgalmazásának második hetében indult.

Ez arra utal, hogy a lakosság nem kis részben a bankoknál lévő pénzeket használta fel a vásárláshoz, ami csak kétféleképpen történhet: ha a bankokban lévő pénzeket fekteti be (logikus, hogy akár a folyószámlán lévő pénzből is MÁP Pluszt vegyünk, hisz bármikor visszaváltható).  A másik eset, hogy korábbi, kisebb kamatozású állampapírt adnak el, de az nem kerül vissza a kibocsátó ÁKK-hoz, hanem a bankok, akik megveszik a lakosságtól, megtartják azokat, hisz számukra minden elérhető lehetőségnél magasabb hozamot biztosítanak.

Nem a párnacihából jön

Nos, a bankközi pénzmennyiség visszaesése arra utal, hogy a két forgatókönyv valamelyike, leginkább a kettő együtt valósul meg, ebből viszont nem az következik, hogy a lakosságnál lévő gigantikus készpénzállomány mozdult volna meg, vagyis nem a párnacihából áramlik állampapírba a pénz, noha a döntéshozók szándéka elsődlegesen ez lenne. A folyamat annyiból kétségkívül logikus, hogy ha akart volna, már eddig is megmozdult volna a készpénz, hisz a két évre adózás után elért 3 százalék sem volt rossz, pláne, hogy ezen az időtávon az új papír sem ad érdemben többet, a közel 5 százalék csak a teljes futamidő esetén érvényes.

Állampapír, vállalkozás, ingatlan

Így marad a korábbi államkötvények eladása és az egyéb befektetések vagy banki pénzek felszabadítása. Ezek arányát egyelőre nem lehet tudni, mivel nem tettek közzé adatokat, de több megkérdezett forrásunk is azt említette, hogy eladta meglévő állampapírjait, és abból vásárolt, ugyanakkor olyan esetről is hallottunk, hogy egy vállalkozó nem túl fényesen muzsikáló, nem nagy hozamot biztosító vállalkozásait adta el, mondván, a biztos 5 százalék vonzóbb.

Azt még nem tudjuk, hogy az ingatlanpiacon van-e hatás, de ahhoz nem is elegendő az idő: egy ingatlan eladása rendszerint időigényesebb folyamat, ráadásul az eladó látni szeretné, hogy lesz-e még kötvény, vagy lezárul a forgalmazás, mondván, eladták a tervezett mennyiséget. Így fontos kérdés lesz, hogy milyen az eladás üteme, és hogy mennyi állampapír kerül vissza az államhoz. Ha viszont túl sok marad a bankoknál, akkor vélhetően valamilyen módon kötelezni fogják őket ezek eladására (esetleg a folyamat már zajlik is), hisz a cél az, hogy intézmények ne részesüljenek a kedvező lakossági kamatból.

Pár hónap vagy pár év?

Pontos adatok híján úgy becsüljük, hogy az új kötvények felét veszik meg régiek eladásából, illetve azok lejáratakor, így miközben 5000 milliárd forintért elad az állam MÁP Pluszt, 2500 milliárdért visszavesz, illetve nem ad el ugyanolyan típust a lejárók helyett.

Így nem kizárt, hogy az összeget megemelik, mondjuk 7000 milliárd forintra, a kérdés csak az, hogy ez néhány hónap alatt fogy el, vagy akár évekig is kitart, így a későbbiekben is adott lesz a kedvező befektetési lehetőség. Ez az első hónap számai után már valamennyire becsülhető lesz, persze kérdés, hogy mekkora csúszással ismerhetjük meg a számokat.