Mennyire sikerült a magyar felzárkózás? Hogyan állunk régiós összehasonlításban?
ElemzésekLengyelország, Horvátország és Litvánia érte el a legnagyobb, 40 százalék körüli GDP növekedést az elmúlt tíz évben a régiós országok versenyében. Magyarországon az elmúlt évtizedben összesen 27,2 százalékos növekedés volt, ami az uniós átlag 17,4 százalékánál jóval magasabb – derül ki az Eurostat friss adataiból.
2015 óta Lengyelország produkálta a régióban a leggyorsabb felzárkózási ütemet 44,2 százalékponttal – az Eurostat adatai alapján.
A lengyel fejlődés gyorsasága egyrészt a nagy belső piacnak köszönhető, másrészt az ország sikeresen elkerülte a mély recessziót a járvány idején.
Továbbá stabilabb a nemzeti középvállalati réteg, diverzifikáltabb az ipari termelés és az export, valamint az uniós pénzeket is hatékonyabban használták fel.
Horvátország tíz év alatt összesen 41,7 százalékkal növelte a gazdasági teljesítményét, bevezette az eurót és csatlakozott a Schengeni övezethez, ami még jobban fellendítette a turizmust, miközben a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások felé mozdultak el és jelentősen fejlesztették az infrastruktúrát.
Litvánia közel 40 százalékkal bővítette a GDP-jét többek között a tudásalapú gazdaság, a gyors digitális átállás, az energia-függetlenség kialakítása és a rugalmas munkaerőpiac révén.
2015-től az Európai Unió átlagos GDP-növekedése 17,4 százalék lett, a magyar fejlődési ütem ugyanezen időszak alatt 27,3 százalék volt, vagyis közel 10 százalékpontos felzárkózás zajlott le.
Csehországban, Szlovákiában, Észtországban és Lettországban a magyarnál kissé lassabb volt a felzárkózás üteme a vizsgált időszakban, de Csehország és Észtország magasabb bázisról indult.
Impozáns, 30-34 százalék közötti GDP-bővülést ért el Szlovénia, Bulgária és Románia, a magyarnál gyorsabb felzárkózást mutatva.
Az egy főre eső GDP (vásárlóerő-standard) EU fejlettségi szintjének átlaga =100 forrás: Eurostat
A magyar felzárkózást az elmúlt tíz évben lassító tényezők továbbra is:
- az uniós átlagnál kisebb termelékenység,
- a kkv-k alacsonyabb hatékonysága, versenyképessége,
- a termelésben a viszonylag kisebb hozzáadott érték,
- az ipari szerkezet nem elég diverzifikált,
- a demográfiai helyzet romlása,
- a szakképzett munkaerő hiánya,
- a lassabb, 2015-től összesen 8 százalékos növekedési ütemű német gazdaságtól függés, illetve
- a forint árfolyamának ingadozása.
Az Eurostat az uniós átlaghoz képest mutatja a tagállamok gazdasági teljesítményét az egy főre eső vásárlóerő-standardon számolt GDP alapján nézve, eszerint 2025 végén Magyarország az uniós átlag 76 százalékán állt (az akkori forint-euró árfolyam alapján).
A leggazdagabb továbbra is Luxemburg az uniós átlag 139 százalékával, a magas arányt az is befolyásolja, hogy sok uniós állampolgár úgy él az országban, hogy ott dolgozik és fogyaszt, vagyis hozzájárul a GDP-hez, de nem ottani lakosnak számít.
Írországban a magas GDP-t az országban bejegyzett multinacionális nagyvállalatok és szabadalmi jogainak bejegyzése magyarázza.
A lista végén a gyorsan felzárkózó, de még szegényebb Bulgária és a 2010-es években leszakadt Görögország állnak az uniós átlag 68 százalékával.
