Mennyire „smart” – okos – város Budapest? - Lemaradásban az életminőség

Prága a 12., Varsó a 28., Pozsony pedig az 57. helyet kapta az IMD indexén. A listát Zürich, Oslo és Genf vezeti. Helsinki a 11. helyen áll.

Nagyot rontott a pozícióján Párizs és Tokió. A francia főváros 22 helyet visszaesve a 71., a japán pedig - szintén 22 helyet rontva - a 108. helyre került. Az utolsó, 146. helyen Rio de Janeiro-t találjuk.

Az általános pozíció mögött azonban fontosak a részletek is. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen adatokat elemeznek a kutatók és milyen módszerrel. A módszertanból érdemes kiemelni azt, hogy az elemzés kérdőíves felmérésekre támaszkodik. A vizsgálat öt fő kérdéskörre összpontosít. Ezek az

egészség és biztonság, a közlekedés, a napi működés, a lehetőségek és a városvezetés. Mind az öt területen elemzik a színvonalat és azt, hogy a szolgáltatások mennyire elérhetőek a lakosság számára. Elemzik továbbá a város szempontjából legfontosabb teendőket és az emberek véleményét néhány informatikai megoldással kapcsolatban. Az öt területen elért eredmények alapján készül az általános helyezést megadó index, de az egyes területekre külön-külön is határoznak meg helyezést. A város szempontjából legfontosabb teendők meghatározásához 15 lehetséges jellemzőt adnak meg, ebből kell a válaszadónak a szerinte leginkább jellemző ötöt kiválasztania.

Az informatikai megoldásoknál három eljárásról lehet véleményt mondani. Ezek: mennyire szívesen adja meg a válaszadó a személyes adatait a közlekedési rendszer jobb tervezhetősége érdekében, elfogadná-e arcfelismerő módszerek alkalmazását a bűnözés csökkentése érdekében, és mennyire bízik meg általában a város által nyújtott online információkban. A kutatók ezek alapján a lakosság bizalmi szintjét értékelik.

A legfontosabb értékeket Budapest, Prága, Bécs és Helsinki esetén a következő két táblázatban látjuk. Az első táblázat a legfontosabb problémákat és a lakossági bizalmi értékeket tartalmazza.

A százalékok azt mutatják, hogy a megkérdezettek hány százaléka választotta az adott jellemzőt a legfontosabb megoldandó problémának. A bizalmi szint azt méri, hogy hány százalék tartja elfogadhatónak az adott informatikai megoldás városi alkalmazását. 

1. táblázat. A legfontosabb megoldandó problémák és bizalmi szintek

A táblázat készítésénélelőször a magyarok által legnagyobb gondnak talált 5 jellemzőt értékeltük, és mellé tettük, hogy ugyanazon problémák mennyire jellemzik a másik három várost. Majd mindhárom város esetén megnéztük, hogy melyik öt jellemzőt emelték ki a válaszadók és azokra mit mondtak a magyar válaszadók. Az első 5 helyen átfedéseket és jelentős eltéréseket is találtunk.A lakhatás Prágában és Bécsben jelent a legnagyobb problémát, az egészségügyi ellátás Helsinkiben és rögtön utána Budapesten. A közbiztonság szintjében nincsenek jelentős különbségek. A legkevesebben ezt Prágában érezték problémának. A korrupciót és átláthatóságot, mint problémát legtöbben Budapesten választották. Hozzánk képest kissé lemaradva Prágát találjuk, de a bécsi érték is jóval alacsonyabb a magyarnál. Érdemes felfigyelni viszont a kimagaslóan jó finn értékre. Helsinki esetén a válaszadók csupán 9,5 százaléka gondolta  úgy, hogy a korrupció jellemezné a városvezetést. A közlekedési dugók és a vele nyilvánvalóan összefüggő légszennyezés szintén Helsinkiben jelent a legkevésbé gondot, ami  - ahogyan később látni fogjuk -  a jó tömegközlekedéssel is összefüggésben lehet.  A  munkanélküliség veszélyét viszont Budapesten és Prágában érzékelik a legkevesebben. Ami pedig a „bizalmi szinttel” kapcsolatos három utolsó kérdést illeti, nem látható lényeges eltérés a 4 ország adatai között. A legmagasabb elfogadottsága az arcfelismerő rendszerek bűnözést kiszűrő alkalmazásának van.

A rendelkezésre álló városi online információkban a finnek bíznak meg a leginkább. A személyi adatok megadását a közlekedés jobb megszervezése érdekében pedig leginkább Helsinki és Bécs megkérdezett lakói, legkevésbé pedig a budapestiek fogadják el.

A 2. táblázatban az öt vizsgált terület néhány adatát látjuk. 

1. táblázat. Helyezések az öt vizsgált területen (megelégedettség mértéke a megkérdezettek százalékában)

A részletes adatok visszaigazolják, hogy a legnagyobb problémaként megjelölt területek azok, amelyekkel kapcsolatban a megkérdezettek elégedettsége Budapesten a legalacsonyabb. A megkérdezettek legkevésbé az orvosi szolgáltatásokkal, a közbiztonsággal, a légszennyezettséggel, a tömegközlekedéssel, a zöldfelületek nagyságával, a foglalkoztatást segítő támogatásokkal, a jó iskolák elérhetőségével, a korrupció esetleges előfordulásával és a fővárosi döntésekkel kapcsolatos információk elérhetőségével és megbízhatóságával elégedettek.

Érdemes felfigyelni a finn elégedettségi adatokra: kiugróan jó a megelégedettség a tömegközlekedéssel - ez az adat egyébként Bécs esetén is nagyon jó, – a zöldfelületek nagyságával, a kulturális kínálattal és az elérhető jó minőségű oktatási lehetőségekkel kapcsolatban.

Ezek pontosan azok a tényezők, amelyek egyrészt az életminőség, másrészt a jövő szempontjából egyaránt nagyon fontosak. Bécs a légszennyezettséggel, a tömegközlekedéssel és a kulturális kínálattal kapcsolatos megelégedettséggel emelkedik ki. Prága erőssége a kulturális kínálat és a jó oktatás elérhetősége. Budapest legjobb eredményét a kulturális kínálattal érte el, de a másik három városhoz képest ebben az esetben is a legalacsonyabb a megkérdezettek elégedettsége. 

Ez a kutatás, bár felmérésen alapul, amely esetén mindig felmerül a szubjektivitás lehetősége, mégis fontos dologra mutat rá. Arra, hogy nem elég az eredményeket egyoldalúan szemlélni. Budapest gazdasági eredményei jók: 2023-ban az egy főre jutó GDP értéke - vásárlóerő paritáson - 64 100 euró volt. Bécsben 52 500, Prágában 73 500, Varsóban 59 300, Pozsonyban 56 500, Helsinkiben 50 000 volt ez az érték, azaz a budapesti érték a második legnagyobb. Viszont az IMD életminőséget elemző felmérése szerint Budapest pozíciója már nem olyan kedvező, több területen is messze elmarad a többi ország eredményétől. Nyilvánvaló, hogy a budapesti értékek egy részének alakulása országos döntésektől is függ, de van bőven olyan mutató is, amelynek javítása a főváros hatáskörébe tartozna.

De általánosságban is felvethető a kérdés: ha jók a gazdasági adatok, akkor miért nem lehetnének jobbak az életminőség adatok is?