Magyarország előzi az egyik szomszédját, de több helyen visszaestünk - új rangsor jelent meg

Az első 5 pozícióban Svájcot, Szingapúrt, Luxemburgot, Svédországot és Dániát találjuk. A magyar pozíció az EU tagállamok között a 23. helyet jelenti. Csak Horvátország, Románia, Szlovákia és Bulgária van mögöttünk.

Összességében 25 ország javította és 32 rontotta pozícióját, a többi 10 országé pedig nem változott.

A mintában a 20 ezer dollárnál nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező 44 ország között Magyarország a 42 helyen van, csak Horvátországot és Szlovákiát előzzük meg.

Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a megtermelt GDP értékünkkel az anyagilag jobb helyzetben lévő országok között vagyunk, ehhez képest a humán vagyonra keveset költünk, ezért a humán vagyonunk minősége romlik. Erre a következtetésre jutott egyébként az EU Innovációs teljesítmény kutatása is (Innovation Scoreboard, 2024), amely szerint bár az átlagos innovációs teljesítményünk tekintetében az EU-ban a 21. helyen vagyunk, a humán vagyon fejlesztése tekintetében csak a 25. hely a miénk.

A legrosszabb pozícióikat a jövőre való felkészültségre értük el: erre az 59 helyen vagyunk.

A tanulmány összesen 31 mutatóval jellemzi az egyes országok teljesítményét, amelyeket három témakör köré csoportosít. Ezek:

• beruházás a humán vagyonba, fejlesztés (8 mutató)
• az ország vonzereje, tudás megszerző/ megtartó képessége (11 mutató)
• a jövőre való felkészültség, képességek, kompetenciák rendelkezésre állása (12 mutató).

Az egyes csoportokban a legrosszabb három helyezésünk a következő:

• beruházás a humán vagyonba, fejlesztés
  • az egészségügyi rendszer minősége (64. hely)
  • a szakképzés minősége (63. hely)
  • a munkavállalók továbbképzése (54. hely)
• az ország vonzereje, tudás megszerző/megtartó képessége
  • szakember elvándorlás (65. hely)
  • életminőség (61. hely)
  • munkavállalói motiváltság (60. hely)
• a jövőre való felkészültség, képességek, kompetenciák rendelkezésre állása
  • korszerű tudással rendelkező vállalati felsővezetők és munkavállalók (67. hely)
  • nyelvtudás (63. hely)
  • vezetőképzés, pénzügyi ismeretek színvonala (61. hely).

Nézzük a V4-es országok és Ausztria pozícióinak alakulását a három fő területen!

Ausztria mindhárom területen, minkét évben jelentősen megelőzi a V4-eket.

A V4-ek között mindkét évben a cseh pozíció a legjobb, annak ellenére, hogy 2024-ben mindhárom területen jelentősen rontotta helyezését.

2023-ban Magyarország egy területen az utolsó előtti, kettőn pedig az utolsó helyen volt. 2024-re mindhárom területen Szlovákiát megelőzve, az utolsó előtti pozícióba került. Lengyelország mindhárom területen javította pozícióját. Fel kell figyelni arra, hogy a legnagyobb, 8 helynyi javulást a jövőre való felkészültségre érte el, amellyel megközelítette Csehországot.

Csehország után a legnagyobb pozícióromlást Szlovákia szenvedte el, ami miatt mindhárom területen az utolsó helyre került.A megadott hosszabb, 5 éves időtávon (2020-2024) Csehország javította a legjobban, 9 helynyit az általános tehetség versenyképességi pozícióját, a 39-ről a 30. helyre jutott előre.

A magyar pozíció változatlan (50. hely).

Lengyelország enyhén, egy helynyit rontotta (35-ről a 36-ra), Szlovákia pedig javította (61.-ről az 53.-ra) a helyét a rangsorban.

Azonban a rangsorral kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a 31 vizsgált mutatóból 17 esetén az érték kérdőíves felmérésből származik, ezért ezek esetén a szubjektív megítélés sem kizárható. Természetesen ez minden ország esetén előfordulhat. A legtöbb kérdőíves felmérésből származó adatot a „jövőre való felkészültség” témakörnél találjuk. Fontos szempont ugyanakkor, hogy a kérdőíves felmérésben vállalatvezetők vettek részt minden országban.

Az IMD kutatói ebben az évben összefüggéseket is kerestek az egyes mutatók között.

Például azt találták, hogy a tehetségek, kiváló szakemberek megtartása és bevonzása erős összefüggést mutat az életminőséggel, amelyet az egészségügy és az oktatás minőségével, a munka-magánélet kiegyensúlyozottságával és a természeti környezet állapotával mértek.

A tanulmány kiemeli Ausztria erősségeként a magas életminőséget. Erre a mutatóra a teljes mintát tekintve a második helyen van, ami miatt könnyen meg tudja tartani a jó szakembereket, és egyben vonzó munkavállalási célpont a környező, kevéssé jó életminőséget kínáló országok kiváló szakemberei számára.Érdekességként említsük meg, hogy az IMD - ebben az évben először - a mesterséges intelligencia (MI) munkahelyekre gyakorolt várható hatásaival kapcsolatban is tett fel kérdéseket.

A válaszadók 58 százaléka úgy vélte, hogy az MI többleteszköznek tekinthető a cégek számára, amelynek segítségével a munkaerő hatékonyabban tudja majd elvégezni a feladatait. Csak 12 százalék gondolta azt, hogy az MI céges alkalmazása jelentős elbocsátásokhoz vezetne.

Összefoglalásként a tanulmányt azért kell nagyon fontosnak tekintenünk, mivel a gyorsan változó, a technológiai újdonságok sokaságát megteremtő korunkban a versenyképesség legfontosabb feltétele a kiváló szakember, a bennünket másoktól megkülönböztető többlettudás és –képesség, vagyis a humán vagyon megőrzése és folyamatos fejlesztése.

Mások új megoldásait elsajátítani, a technológiáikat hatékonyan működtetni,  és - ami még fontosabb -, saját újdonságokkal előállni ugyanis csak tudásbefogadásra és tudásteremtésre felkészült szakemberek képesek.

Ezért érdemes befektetni tehetség versenyképességünk javításába.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.