Miért dolgoznának egyre többen Szlovákiában?
ElemzésekA határ menti térségek munkaerőpiaci helyzete érzékenyen tükrözi egy-egy régió gazdasági fejlettségét, demográfiai folyamatait és infrastrukturális adottságait. A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya a magyar–szlovák határrégió munkaerőpiaci helyzetéről rendezett online szakmai konferenciát. A szakértők a határ menti térségek gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci sajátosságait elemezték, rámutatva arra, hogy a régió fejlődési lehetőségeit egyszerre határozzák meg a földrajzi adottságok, a közlekedési kapcsolatok, valamint a kedvezőtlen demográfiai és foglalkoztatási folyamatok.
A magyar–szlovák határ menti térségek jelentős része periférikus helyzetű régiónak számít, azonban az egyes térségek között számottevő különbségek figyelhetők meg.
A középső határrégióban, elsősorban Nógrád vármegyében egy belső perifériás térség rajzolódik ki, amelyre erősen hat Budapest gazdasági vonzereje.
A főváros gravitációs hatása azért is jelentős, mert a térség településszerkezetét a regionális alközpontok hiánya jellemzi. A 10–30 ezer lakos közötti kis- és középvárosok ugyan jelen vannak, ám szolgáltatási kínálatuk és gazdaságszervező szerepük korlátozott, így nem képesek valódi ellenpontot képezni Budapest vonzásával szemben.
A fejlődési lehetőségeket tovább szűkítik a hiányos közlekedési kapcsolatok. A szlovák oldalon a fejlesztéspolitika hosszú időn keresztül kevés figyelmet fordított a déli határsávra, ami a közlekedési infrastruktúra kiépítettségében is megmutatkozik. Ennek következtében a térségek közötti kapcsolatok sok esetben ma is korlátozottak.
- elemezte a határtérségek infrastrukturális lehetőségeit Varga Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Regionális Tudományi Tanszékének doktorandusza.
A keleti határrégióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térségében eltérő folyamatok figyelhetők meg.
Itt Miskolc és Kassa között egyfajta regionális verseny alakult ki,
hiszen mindkét város jelentős gazdasági és munkaerőpiaci központként működik. Ugyanakkor Miskolc földrajzi fekvéséből adódóan viszonylag távol helyezkedik el a határ menti területektől. A vármegye határközeli térségeiben az 5000 főnél nagyobb települések is ritkán fordulnak elő, és a funkcionális ellátottság itt is gyengének tekinthető. A közlekedési kapcsolatok terén ugyanakkor az elmúlt években érzékelhető előrelépések történtek, mint például az autópálya-fejlesztések, valamint a Budapest és Kassa között közlekedő intercity-járatok.
A határon átnyúló kapcsolatok egyik legfontosabb erőforrását a közös kulturális tőke jelenti. A magyar és szlovák lakosság együttélése, valamint a szlovákiai magyar közösségek jelenléte kedvező alapot teremt az együttműködések számára, ugyanakkor az etnikailag sokszínű térségek sajátos kihívásokat is hordoznak. A társadalmi helyzetképet jelentősen befolyásolja a roma népesség sok esetben marginális helyzete, ami hozzájárul a társadalmi polarizáció erősödéséhez.
A demográfiai folyamatok szintén kedvezőtlen képet mutatnak. A természetes fogyás és az elvándorlás következtében számos térségben 10–15 százalékos népességcsökkenés figyelhető meg. Bár a korstruktúra egyes területeken az európai vagy akár a magyarországi átlagnál fiatalosabb, az elöregedés és a népességfogyás hosszú távon komoly kihívást jelent.
- hívta fel a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra a figyelmet Varga Bence.
A munkaerőpiaci helyzetet tekintve a magyar–szlovák határrégiót két periférikus térség találkozása jellemzi. A munkanélküliségi ráta magasabb, a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás pedig alacsonyabb az országos átlagoknál. Magyarországon ugyan kedvezőbb mutatók figyelhetők meg, de például
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében továbbra is jelentős szerepet játszik a közfoglalkoztatás, amely mintegy 15 ezer ember számára biztosít munkalehetőséget.
Miközben több ágazatban, különösen a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a gépjárműjavításban és az építőiparban, munkaerőhiány tapasztalható, a térségben jelentős munkaerőtartalékok is rendelkezésre állnak.
Nógrád vármegyében mintegy 730, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2300, Besztercebánya megyében 800, Kassán pedig közel 4450 potenciális munkavállaló jelenhetne meg a munkaerőpiacon.
E tartalékok hasznosítását azonban gyakran akadályozza a kompetenciahiány, az alacsony képzettségi szint és az idegennyelv-ismeret hiánya.
Mindkét országban jelentős regionális különbségek mutatkoznak, és a határ menti térségek többsége az országos átlag alatti teljesítményt nyújt. A legkedvezőbb kereseti lehetőségek a regionális központokban, elsősorban Kassán és Miskolcon érhetők el. Szlovákiában a bruttó bérek átlagosan mintegy 10 százalékkal magasabbak a magyarországi szintnél, miközben a minimálbér is körülbelül 7 százalékkal haladja meg a magyar értéket. Kassa vonzerejét ezért nemcsak kedvező földrajzi fekvése és jó közlekedési kapcsolatai, hanem a magasabb bérek is erősítik.
A magyar-szlovák munkaerőpiac helyzetéről szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
