Miért hívjuk magunkat magyaroknak? Mit jelent ez a szavunk?
ElemzésekA magyar szó eredetéről számos teória született már. Még az is felmerült, hogy egy uralkodóról lettünk elnevezve.
Komoly esély van rá, hogy amikor őseink belovagoltak a Kárpát-medencébe, már használták a magyar szót, vagy legalábbis annak egy korai verzióját. Mivel vándorló eleink írásos emlékeket nem hagytak ránk, ezért mindezt persze biztosan nem tudjuk.
Mindenesetre a 900-as évek elején, egy bizonyos perzsa író Ibn Ruszta, aki még a honfoglalás előtt beszámolt a Fekete-tenger térségében élő magyarságról már „madzsgar”-ként hivatkozott ránk.
Míg itt Európában számos országban a latin hungarus különféle verzióit aggatták ránk, addig az arab forrásokban később is többszor felbukkan a „madzsar” szó. Feltehetően a muszlim írók ránk akkoriban a saját önelnevezésünket használták.
Híres krónikásunk Anonymus pedig évszázadokkal a honfoglalás után úgy tudta, hogy a magyar vezéreket és a törzsszövetségüket „Hetümogernek”, vagyis „hétmagyarnak” hívták.
Persze okkal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán hogy merült fel nomád őseinkben, hogy magyarnak hívják magukat? Egyáltalán mit jelent ez a szó?
Minderre többféle elmélet is létezik. A kutatók többsége úgy tűnik egyetért abban, hogy két külön szó összeolvadásából jött létre a magyar. Az első felének a „magy”-nak köze lehet a manysikhoz, vagyis a legközelebbi nyelvrokonainkhoz. Nem lehet kizárni, hogy ha teljesen visszavezetjük a régmúltba, akkor annak idején a „magy” egyszerűen embert jelentett.
A szó második felét még ennél is nehezebb megfejteni. Akár az is lehet hogy a két szóelem két külön népcsoport nevét takarja akik annak idején összeolvadtak. Ám ez a teória nem áll túl erős lábakon.
Mint látható a téma kapcsán több a kérdőjel, mint a konkrét válasz.
Bár ma már megalapozatlannak tartják sokáig népszerű volt azaz elmélet is, miszerint a honfoglalás idején a vezető törzs a Megyer volt és később ebből a szóból alakult ki az egész népcsoport önelnevezése.
A történészek egy érdekes névhasonlóságra is felfigyeltek: a VI. században ugyanis élt a Krím környékén egy Muageris nevezetű uralkodó. Felmerült lehetőségként, hogy róla lett elnevezve a magyar nép. A teória mellett szól, hogy ismerünk több példát is rá, amikor egy-egy népcsoport neve visszavezethető egy „ősapára”. Jó példák erre a nogájok és az özbégek.
Egy hasonló hagyomány a középkorban nálunk is felütötte a fejét: a Képes Krónika szerint a magyarok névadója egy nagy vezér volt: Ménrót király fia és Hunor testvére, Magor.
A taglalt elmélet kapcsán azonban érdemes kiemelni, hogy azon túl, hogy a „magyar” és a „Muageris” hasonlítanak egymásra semmiféle bizonyíték nincs rá, hogy bármiféle kapcsolat lett volna a magyar törzsek és a "krími uralkodó" között.
