Mivel járna Ukrajna EU-csatlakozása? Friss tanulmány járt utána a kérdésnek

Ukrajna esetleges EU-csatlakozása minden magyar adófizetőtől közel 4 millió forintot kényszerítene ki - írja tanulmányában a Magyar Külügyi Intézet. Továbbá, a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak elvesztése miatt egy gazdálkodónak akár 3,2 millió forintos terhet kellene viselnie.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy egy ilyen bővítés jelentős és messzemenő gazdasági következményekkel járna, nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió számára. A tanulmányt Gladden Pappin, az MKI elnöke mutatta be, aki kiemelte, hogy a közelmúlt eseményei – köztük az új amerikai adminisztráció – Donald Trump vezetésének köszönhetően részleges tűzszünetet hoztak.

Ennek következtében Ukrajna EU-integrációja egy távoli eshetőségből közvetlen, szakpolitikai kihívássá vált. Tekintettel a csatlakozás hatásának nagyságrendjére, az MKI átfogó elemzést készített annak pénzügyi és stratégiai következményeiről. Pappin ismertette a tanulmány kulcsfontosságú megállapításait, amelyek szerint Ukrajna EU-csatlakozásának pénzügyi terhe uniós szinten az elkövetkezendő időszakban akár 2,5 ezermilliárd euróra rúghat.

Ez az összeg több költségkategóriát foglal magába, beleértve az újjáépítésre tett erőfeszítéseket (akár 1000 milliárd euró), védelmi kiadásokat (350 milliárd euró), biztonsági intézkedéseket (150 milliárd euró), intézményi integrációt (70 milliárd euró), valamint gazdasági támogatást (300 milliárd euró), ideértve az államadósság kamatfizetését (530 milliárd euró). Csak Magyarországra közel 20 ezer milliárd forintos (kb. 48 milliárd eurós) teher is hárulhat, ami az ország 2023-as nemzeti költségvetésének 70 százalékával egyenértékű. Ukrajna esetleges csatlakozása súlyos pénzügyi terhet róna a kulcsfontosságú ágazatokra, különösen a mezőgazdaságra. A tanulmány szerint a Közös Agrárpolitikát érintő módosulás miatt a magyar gazdák évente becslések szerint akár 1,7 milliárd eurós (672 milliárd forintos) veszteséget szenvednének el. Siklósi Péter, az MKI vezető kutatója és a tanulmány egyik szerzője részletesen bemutatta a jelentés megállapításait. Hangsúlyozta, hogy bár Ukrajna csatlakozását stratégiai szükségszerűségként definiálják, annak gazdasági megvalósíthatóságát az EU döntéshozói nem vizsgálták kellő mélységben. Figyelmeztetett, hogy Ukrajna 2030-ig történő felgyorsított csatlakoztatása, valamint az EU-s források

Ukrajna javára történő átcsoportosítása hosszú távú pénzügyi instabilitást idézhet elő az egész Unióban. 

Siklósi rámutatott arra is, hogy a csatlakozás kapcsán politikai problémák is felmerülnek. A Nyugat-Balkán országai jogosan lehetnek felháborodva a gyorsított eljárás miatt, miután van olyan balkáni ország, amely közel húsz éve vár az EU-tagságra. 

A tanulmányról szóló panelbeszélgetésen Philip Pilkington, az MKI vezető kutatója a tágabb gazdasági kockázatokat elemezte. Elmondása szerint Ukrajna újjáépítésének becsült teljes költsége meghaladhatja az egyezermilliárd eurót, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a becslések évről évre növekednek. Figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna csatlakozásának finanszírozása valószínűleg jelentős adósságfelhalmozást jelentene, ami tovább növelné az amúgy is eladósodott EU-tagállamok pénzügyi sebezhetőségét. Pilkington továbbá rámutatott arra is, hogy a korrupció és a nem hatékony pénzfelhasználás veszélye miatt Ukrajna „pénzügyi fekete lyukká” válhat, ahol uniós milliárdok tűnhetnek el a nem megfelelő felhasználásuk miatt. 

A pénzügyi aggályokon túl a panelbeszélgetés résztvevői a geopolitikai és uniós intézményi kockázatokra is felhívták a figyelmet. Megjegyezték, hogy Ukrajna tagsága módosítaná az erőviszonyokat az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában is, ami csökkentheti a kisebb nemzetek befolyását. Továbbá, az EU kölcsönös segítségnyújtási klauzulája (vagyis az Európai Unióról szóló szerződés 42(7) cikke) miatt Ukrajna esetleges csatlakozásával nagyban növekedne annak lehetősége, hogy az Unió még inkább belebonyolódjon a regionális konfliktusokba, fokozva ezzel az egész kontinens biztonsági kockázatait. 

Az MKI tanulmánya egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy Ukrajna EU-integrációja rendkívüli gazdasági terhet róna az amúgy is nehéz helyzetben lévő európai gazdaságra, miközben súlyos biztonsági és társadalmi kihívásokat is felvetne. Ahogy Ukrajna csatlakozási folyamata halad előre, az MKI arra ösztönzi az európai döntéshozókat, hogy nyílt és kritikus párbeszédet folytassanak az esetleges csatlakozás pénzügyi, stratégiai, politikai és társadalmi kockázatairól.

A teljes tanulmány elérhető a Magyar Külügyi Intézet honlapján.