MKT-elnök: a vámokról tárgyalnia kellene Európának

Donald Trump szerint a vámok egyfajta gyógyszerként működnek, amelyek helyrehozzák a múlt hibáit. Az amerikai elnök a napokban kifejtette, hogy a nemzetközi kereskedelem átalakítása az egyetlen módja annak, hogy rendezze a Kínával és az Európai Unióval szembeni jelentős kereskedelmi deficitet.

A kibontakozó vámháború kapcsán a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökét kérdeztük.

Pleschinger Gyula elmondta: „alapvetően egy kellően át nem gondolt stratégiát látok az USA megváltozott hozzáállásában. Trump elnök a magas vámok bevezetésétől a külkereskedelmi deficit megszűnését, a költségvetés bevételeinek növelését, munkahelyek teremtését reméli, de érzésem szerint nem méri fel helyesen a válasz-intézkedések, egy tényleges vámháború következményeit, pedig a múlt század 30-as évei már szolgáltattak erre vonatkozóan egy szomorú esettanulmányt. A tőzsdei árak zuhanását, az inflációs félelmeket, a növekvő elégedetlenséget, az üzleti bizalom hanyatlását hiba lenne nem figyelmeztető jelekként értékelni. Az inflációs kockázatok miatt a FED várhatóan csak nagyon óvatosan fontolgathatja a Trump elnök által szorgalmazott kamatcsökkentést, a magasan ragadó kamatok pedig korlátozzák a növekedést és a költségvetés mozgásterét egyaránt;

és persze, a FED és az EKB kamatpolitikájának divergenciája kedvezőtlenül hat a feltörekvő országokba irányuló tőkeáramlásokra is.”

Pleschinger Gyula hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy ezeket a vámintézkedéseket csak nemrégiben hozták meg, nehéz megbecsülni a magyar gazdaságra gyakorolt hatásukat. A becslést tovább nehezítik azok a bizonytalanságok, melyek Trump elnök kiszámíthatatlanságából fakadnak. Az érintett országcsoportok vezetőivel való tárgyalásokat követően akár át is írhatják a most bejelentett mértékeket. Egyelőre az is nehezen becsülhető, hogy az egyes cégek hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, vagy hogyan változnak – ha változnak – a termelési/szállítási láncok.

A hazai gazdaságot illetően elmondható, hogy a magyar exportnak kevesebb, mint 5 százaléka megy közvetlenül az amerikai piacra, és az ennek egy jelentős részét kitevő gyógyszeripari termékek különböző kedvezmények okán csak kisebb mértékben szenvedik meg a terheket.

„A közvetlen exportunk terén tehát én nem látok komoly aggodalomra okot. Más a helyzet a közvetett, elsősorban az autóipari exportunk esetében. Mostanában láttam egy elemzést, mely szerint amennyiben a 25 százalékos vámokra az európai autóipar az USA-ba irányuló export 25 százalékos csökkentésével reagál, az a hazai teljes exportot körülbelül 0,3 százalékkal, a növekedést úgy 0,15 százalékkal vetné vissza a reálkeresetek 0,04 százalékos csökkenése mellett.

Ez persze, csak egy egyszerű modellszámítás eredménye, a valóság ehhez képest egészen másképpen is alakulhat.

Elképzelhető, hogy a német autógyárak az alacsonyabb termelési költségek miatt a termelésük nagyobb részének hazánkba telepítésével próbálják a vámok okozta terheket csökkenteni, ami a GDP növekedése szempontjából akár kedvező is lehet. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a transzferárazások alakításával több eredményt csoportosítanak át az anyavállalatokhoz.”

Az is előfordulhat – már ha úgy tűnik, hogy a most bejelentett vámpolitikát az USA hosszabb távon fenn kívánja tartani -, hogy olyan országok vállalatai, melyek exportját az USA magasabb vámmal sújtja, termelésüket részben kedvezőbb vámkategóriába eső országokba – akár az EU országaiba – telepítik át. Összességében tehát egyelőre csak a bizonytalanság biztos, illetve az nagy valószínűséggel elmondható, hogy egy kis, nyitott gazdaság számára inkább kockázatokat, mint lehetőségeket jelent egy vámháború.

Az EU és az USA közti tárgyalások kapcsán az MKT-elnöke úgy fogalmazott: az látható, hogy az Unió vezetői sem értenek teljesen egyet a követendő politikával. A lehetséges válaszlépések az agresszív vámemelésektől az EU és az USA közti kereskedelemben az ipari termékeket érintő vámok teljes eltörlésére vonatkozó javaslatok előterjesztéséig terjednek. „A magam részéről a kérdés tárgyalásos rendezést, egy egészséges kompromisszum megtalálását szorgalmaznám, valahol a jelenlegi „status quo” fenntartása, esetleg kismértékben az USA javára történő finomhangolása vagy az USA és az EU közötti vámmentesség mentén. Őszintén remélem, hogy az EU vezetése eredményeket tud elérni ezen a téren.”