NAK: A városi parkok fejlesztésére lenne szükség!
ElemzésekNem csak az erdőterületek növelése érdekében van szükség még több fára, a fák, cserjék telepítésére városi környezetben is nagy szükség lenne. A parkok, fasorok komoly hatással vannak a nagyvárosok klímájára: amellett, hogy segítenek “megtisztítani” a levegőt, az ott élők mindennapi komfortérzetét is javítják.
Csodákra képesek a városi környezetben a fák: jelenlétükkel javítják az ott élők közérzetét, részt vesznek a hőszabályozásban, megkötik a levegőt szennyező gázokat (szén-monoxid, nitrogén oxidok, ózon, kén oxidok), de lombjukkal a finom szemcsés szennyező anyagot is felfogják.
Egy idősebb fa évente megközelítőleg 150 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni, a városi fák telepítésével a klímaváltozás elleni harcban is komoly előrelépést lehet elérni.
A fák ráadásul gazdasági haszonnal is járnak, hiszen egy fákkal határolt ingatlan értéke is nagyobb: egy olyan épületnek, amelyet fák védenek a közvetlen napsugaraktól, közel 30 százalékkal alacsonyabb a hűtési költsége.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint függetlenül attól, hogy a városi zöldfelület természetes vagy mesterséges eredetű, a növények többféle ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak a városban élőknek.
Amellett, hogy szebbé teszik a városképet, csökkenti az emberi jelenlét negatív hatásait és hozzájárulnak a környezet minőségének javításához is.
Nagyvárosi környezetben a falfelületek a környező, beépítetlen területekkel összehasonlítva 1-2 Celsius fokkal, bizonyos esetekben akár 5-8 Celsius fokkal is növelhetik a levegő hőmérsékletét, amit a klímaszakértők „városi hősziget hatásként” határoztak meg.
A növényzet párologtatással és árnyékolással mérsékli a városi hőszigetek hatását. A fák és a növényzet csökkentik a felszín és a levegő hőmérsékletét azáltal, hogy árnyékot adnak.
A naposabb évszakokban a városi fák levelei, hajtásai csak a napsugárzás 10-30 százalékát engedik át a lombkorona alatti területre. Ennek köszönhetően az árnyékolt felületek 6-14 Celsius fokkal hűvösebbek lehetnek, mint az árnyék nélküli területen mért csúcshőmérséklet.A kedvezőbb hőmérsékleti viszonyokat ráadásul nem csak a fák alatt hűsölők élvezhetik.
A zöldfelületek hűtőhatása 120 méteres körzetben figyelhető meg, ugyanakkor vannak olyan tanulmányok is, amelyek szerint e hűtőhatás akár a parkok 240-260 méteres körzetében is kimutatható.
A városi zöldövezetek klímára gyakorolt hatását tekintve az sem mellékes, hogy milyen a park formája. Az elnyújtott alakú zöldfelületek nagyobb hűtőhatással rendelkeznek, mint egy kompakt park.
A parkok tervezésénél ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a beépített terület miatti magasabb hőmérséklet hatással van a növények életére is, ezért előfordulhat, hogy egyes növények rövidebb, míg mások hosszabb tenyészidővel rendelkeznek városi környezetben.
