Öt mutató arról, miért pont a Huawei került most célkeresztbe
ElemzésekAhogy terebélyesedik a Huawei-botrány, több japán, brit és amerikai beszállító is felfüggesztette a kapcsolatait a kínai óriásvállalattal, amely az utóbbi pár év alatt a technológiai szektor egyik vezető globális vállalatává vált. Ezt az összesített árbevétel-adatai, a mobilpiacon elért második helyezése, a távközlési eszközök terén meglévő világpiaci súlya, illetve a kutatás-fejlesztési ráfordításai is mutatják.
A Huawei Kína dinamikusan növekvő technológiai szektorának mintapéldája. A vállalat elképesztő ütemben bővült az elmúlt években. Egy telefonkapcsolókat gyártó kis cégből a technológiai ipar egyik globális vezető vállalatává vált. Bár a cég leginkább a mobiltelefonjairól ismert, azonban a vállalat számos más iparágban is jelen van, kezdve az informatikai felhőszolgáltatásoktól a mesterséges intelligenciáig. A BBC öt mutató (1. árbevétel, 2. a forgalom földrajzi megoszlása, 3. mobilpiac, 4. távközlési eszközök piaca, 5. k+f-kiadások) tekintetében vázolta fel a Huawei technológiai szektorban betöltött szerepét.
1. Folyamatosan bővülő árbevétel
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben komoly ellenszélben kellett működnie a vállalatnak – egyre nagyobb vita bontakozott ki arról, hogy a távközlési eszközeinek használata mekkora biztonsági kockázatot jelent, illetve egyes országokban korlátozzák a Huawei-jel való üzletkötéseket, valamint pénzügyi vezetőjét Kanadában őrizetbe is vették – a cég folyamatos növekedéssel büszkélkedhet a világpiacon.
2009-ben a forgalma még alig haladta meg a 20 milliárd dollárt, tavaly viszont már megközelített a 110 milliárdos szintet. Ezt természetesen jelentősen elősegítette Kína utóbbi években tapasztalható folyamatos növekedése, amivel az ország a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Ez jelentős ugródeszkát jelentett a cég számára a nemzetközi terjeszkedéshez.
2. Minden kontinensen nőtt a piaca
Az elmúlt öt évben a világ összes kontinensén nőtt a Huawei-termékek piaca, azonban 2014 és 2018 között a legnagyobb arányú növekedés Kínában zajlott le: 2014-ben a kínai forgalom nem érte el a 20 milliárd dollárt, 2018-ban viszont már 55 milliárd körüli volt. A teljes amerikai kontinensen tavaly hozzávetőleg 6 milliárd dollár árbevételt ért el, Ázsiában pedig mintegy 11 milliárdot. Az Európát, Közel-Keletet és Afrikát lefedő úgynevezett EMEA-térségben tavaly az árbevétel meghaladta a 30 milliárdot, 2014-ben ez a mutató még jóval 20 milliárd alatt állt.
3. Második hely a mobilpiacon
A fogyasztók számára az tűnhet a Huawei leglátványosabb terjeszkedésének, ahogy a globális mobiltelefon-piacból egyre nagyobb szeletet hasított ki magának. Idei adatok szerint a gyártott mobilok tekintetében már megelőzte az Apple-t, így a mintegy 23 százalékos részesedéssel bíró Samsung után a második legnagyobb szereplőnek számít a mobilpiacon. A Huawei hozzávetőleg 19, míg az Apple pedig 13 százalék körüli részesedéssel bír.
4. Elsőség a távközlési hálózati eszközök világpiacán
A távközlési hálózatokhoz szükséges eszközök teszik ki azonban a Huawei üzleti tevékenységének legnagyobb szeletét. E tekintetben tavaly világpiaci elsőnek számított 31 százalékos részesedésével maga mögé utasítva az Ericssont (27%), a Nokiát (22), a ZTE-t (11%) és a Samsungot (5%). 2016-ban a sorrend még úgy nézett ki, hogy az élen az Ericsson állt 28 százalékos részesedéssel, a Huawei pedig 25 százalékkal a második helyen állt. (A többi szereplő helyezése pedig változott.)
Az USA azonban betiltotta a Huawei-eszközök használatát a távközlési hálózatokban biztonsági kockázatokra hivatkozva, és arra szólított fel más országokat is, hogy kövessék példáját, ami Új-Zélandon, Ausztráliában és Japánban is megértő fülekre talált. Emiatt kérdéses, vajon a vállalat globális terjeszkedése nem ütközik-e akadályokba a világ egyes régióiban a közeljövőben.
5. Jelentős kutatás-fejlesztési beruházások
A Huawei további növekedése azonban nem csak a nyugati államok politikájától függ, hanem attól is, hogy a kínai technológiai óriáscég termékei mennyire veszik fel a versenyt a rivális vállalatok termékeivel. Korábban a céget – sok más kínai vállalathoz hasonlóan – azzal vádolták, hogy nyugati technológiákat másol le, majd a nyugati versenytárs cégek árai alá megy. Jelenleg azonban már az mondható el, hogy a Huawei sok más globális szereplőt lehagyott a kutatás-fejlesztések terén. Tavalyi adatok szerint 15,3 milliárd dollárt költött k+f-re, amivel megelőzte a Microsoft, az Apple, az Intel, a Cisco, a Nokia és az Ericsson számait. Csak az Amazon (28,8 milliárd), az Alphabet (21,4 milliárd) és a Samsung (16,7 milliárd) előzi meg e tekintetben.
Huawei-jel szembeni amerikai fellépéssel kapcsolatban Stephane Teral, az IHS Markit iparági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi válság sem okozott jelentős károkat a vállalat számára az óriási kínai piacának köszönhetően. Ugyanez lehet igaz arra az esetre is, ha a politikai okokból egyre több szerződéstől esik el a nyugati államokban – vélekedett a szakértő.