Sok a rejtély a Belgorodnál lelőtt orosz gép körül

Az Il-76-os fedélzetén lévő valamennyi ember – 74-ről tudunk – életét vesztette.

Köztük lehetett 64, vagy 65 ukrán hadifogoly, akiket Belgorodba szállítottak, hogy onnan az ukrán-orosz határhoz, a fogolycsere színhelyére vigyék őket - állítja az oroszországi fél, Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője.

Az oroszországiak látták a radarernyőkön a géplelövésre  elindított rakétákat, jelezte a minisztérium. Akkor miért nem lőttek a rakétákra, kérdi joggal a BBC orosz adása. Egyelőre több a kérdés, mint a válasz.

Franciaország, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) vétójoggal rendelkező állandó tagja (és mint a BT jelenlegi elnöke) a moszkvai kérést felülbírálva egy nappal későbbre, január 25-re halasztotta a géplelövés miatt oroszországi kérésre összehívandó rendkívüli BT-ülést.

Lavrov orosz külügyminiszter már New Yorkban van.

Tényleg hadifoglyok voltak a gépen?

Az ukrán változat a történtekről: elismerik, hogy ők lőtték le a gépet (nem mondják mivel és honnan), de a felelősség az oroszországiaké, mert „nem figyelmeztették őket időben, hogy a Belgorodhoz közelítő Il-76-os fedélzetén ukrán hadifoglyok vannak”.

A géplelövés tényét a Dzerkalo Nedeli ukrán hetilap online felületén a GUR ukrán katonai hírszerző szervezetre hivatkozva megerősíti.

Nyugati elemzők vitatják az oroszországi verziót, amely szerint ukrán hadifoglyokat vitt a lelőtt gép. Mondják, a perdöntő bizonyíték, hogy ukrán hadifoglyok voltak a gépen: egy hadifogoly képen felismerhető holttestének fotója.

Ezt egyelőre az oroszországiak megtagadták, mondván, az emberi maradványok azonosítása folyik, és nehéz, mert több kilométeres körzetben szétszóródott testrészekről van szó.

Viszont az oroszországiak listát adtak ki a lelőtt gépen szörnyethalt ukrán hadifoglyokról – erre Kijev még nem reagált. A BBC kétségbe vonja a szerinte a Margarita Szimonjan, a Kreml-sajtó koronázatlan királynője által nyilvánosságra hozott lista eredetiségét és bizonyító erejét.

A moszkvai védelmi minisztérium közleménye szerint az Il-76-os típusú gép január 24-én, helyi idő szerint délelőtt negyed tizenkettőkor zuhant le.

A közlemény szerint az oroszországi légvédelem látta radarjain a két, Ukrajna felől érkező rakétát, amit a Harkiv városa melletti Lipci település körzetéből indíthattak az Il-76-os ellen, amely Moszkva felől érkezett és a fővárostól 31 kilométerre lévő Cskalov légitámaszpont repülőteréről szállt fel, fedélzetén a cserére szánt ukrán hadifoglyokkal.

Az ukrán források egy része fordítva tudja: a gép Belgorodból szállt volna fel.

Mivel lőhették le a gépet az ukránok?

Az ukrán rakétaindítás körzete és a rakéták légi becsapódási helye közti távolság viszonylag nagy volt, mintegy 100 kilométer.

Ilyen távolságról nem egyszerű lelőni még egy olyan lassan mozgó gépet sem mint amilyen az Il-76-os. Így leszűkül az ukrán részről alkalmazható, földi indítású légvédelmi rakétarendszerek köre.

Elsősorban a PATRIOT amerikai rakétarendszerre gondolhatunk, bár ennek használata, tekintettel rá, hogy minden egyes rakétája roppant drága, értékes, nem valószínű.

A PATRIOT-okat az ukrán főváros védelmére használhatják, túl értékesek ahhoz, hogy az országon keresztülhurcolják őket az északkeleti határhoz. És az egész rendszer eléggé súlyos, nagy méretű (egy tehervonatnyi szállítmány), nehéz feltűnés nélkül végigvinni a fél országon.

Sokkal valószínűbb a kisebb NASAMS norvég-amerikai mobil légvédelmi rakétarendszer használata. A távolság bőven benne van az Ukrajnának szállított NASAMS rendszerek rakétáinak (a levegő-levegő AIM 120 föld-levegő változatának, az AMRAAM ER-nek) a hatósugarában.

A NASAMS rendszer mobil, különleges teherkocsikra szerelt indító-konténerekkel, radarberendezésekkel, áramfejlesztőkkel és parancsnoki-tűzvezető központtal rendelkezik.

Az oroszországi vizsgálóbizottság technikusai a gép roncsai között talált repeszek, a gépen lévő sérülések alapján könnyűszerrel megállapíthatják, mi okozta az Iljusin pusztulását. Kérdés, hogy nyilvánosságra hozzák-e.

A NASAMS-rakétán (amit az amerikai Raytheon készít) kívül a többi berendezést gyártó norvég Kongsberg szerint a rendszer találati aránya 91 százalékos. Feltételezhető, hogy AMRAAM ER, vagy ugyanannak a rakétának a MiG-29-es ukrán gépekre integrált levegő-levegő AIM 120 ER kiterjesztett hatótávolságú változata találhatta el az utasszállító gépek sebességtartományában közlekedő oroszországi szállítógépet.

Emiatt sem zárható ki, hogy a moszkvai közleménnyel ellentétben mégsem földi, hanem légi, repülőgépről indított rakéták végeztek az oroszországi szállítógéppel.

Az első beszámolók a moszkvai közleménnyel egybevágóan megerősítik, hogy két rakétát indítottak az Il-76MD lelövésére. Ez is arra utalhat, hogy légi indítású levegő-levegő rakéták is eltalálhatták el a meglehetősen nagy gépet.

Egy ukrán MiG-29-esről indíthatták a rakétákat. Egyébként ukrán források szerint a MiG-29-eseket amerikai segédlettel alakították át úgy, hogy képesek legyenek néhány nyugati levegő-levegő rakéta indítására is.

Ha maradunk a feltételezésnél, hogy repülőgépről indított AIM 120-as megnövelt hatótávolságú rakétákkal találhatták el az oroszországi gépet, akkor a két rakétás változat (ennyit tud felemelni és indítani a MiG-29-es) magyarázhatja a történteket.

Az AIM 120D-nek a hatótávolsága mintegy 160 kilométer, a Jablonovo oroszországi település felett repülő Il-76-os gép bőven ezen belül lehetett, amikor a négyszeres hangsebességgel száguldó AIM 120D párost az Északkelet-Ukrajna fölött cirkáló MiG-29-esről elindíthatták ellene.

Az AIM 120D húszkilós repesz-robbanófejet hordoz, amely közelségi gyújtóval is fel van szerelve. Az Il-76-os repülősúlya jóval száz tonna felett lehetett, hiszen a gép maximális felszállósúlya 210 tonna.

Ha elfogadjuk a feltételezést, hogy AIM 120D rakéták okozták a lezuhanást, az ukrán vadászgép pilótája, tudván, hogy egy nagy katonai szállítógépről van szó, és az AIM 120D-nek viszonylag kicsi, 20 kilogrammos a robbanófeje, mindkét rakétáját elindíthatta – hogy biztosan végezzen az Il-76-ossal.

Szemtanúk szerint a pilóták a rakéták becsapódása után a már égő gépet igyekeztek lakatlan terület fölé vinni.

A történet mindazonáltal zavaros. Az Ukrajinska Pravda kijevi kormányforrásokra és Szergej Melnyikre, a harkivi ukrán katonai körzetparancsnokra hivatkozva jelentette, hogy a gép nem hadifoglyokat, hanem orosz gyártmányú Sz-300-as rakétákat szállított, amelyekkel Harkiv városát lőtték volna.

Az oroszországiak által közzétett egyik fotón azonban a törzs egy legalább tízméteres, nagyjából egyben maradt darabja látható.

Ha a gép Sz-300-as rakétákat szállított volna, azok motorjának szilárd hajtóanyaga a becsapódáskor felrobbant volna, apró darabokra tépve azt is ami a lezuhant gépből megmaradt.

Orosz források szerint a közeli Kolotyilovka határátkelőnél bonyolították volna le a fogolycserét. Amelynek tervét az ukrán katonai titkosszolgálat, a GUR is megerősítette, jelentette a strana.news ukrán szájt. A foglyokat autóbuszokkal vitték volna a helyszínre Belgorodból.