Sokkal többet költünk élelmiszerre a jövedelmünkből, mint az uniós átlag

Már 70-75 százalék a hazai termékek aránya az itthoni élelmiszerfogyasztásban, a kormányzati cél, hogy elérjük a 80 százalékot - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán, ahol az élelmiszeripar előtti kihívásokat összegezték.

Az élelmiszeripar termelékenysége uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a nemzeti számlák alapján számolva, és az egy alkalmazottra jutó előállított értéket nézve. Ugyanakkor az élelmiszeri iparstatisztikákban a hatodikak vagyunk hátulról, ám ebben a számban az 5 fő alatti cégek nem szerepelnek.

Összességében nagyon heterogén a hazai élelmiszeripari vállalkozások termelékenysége: az átlag valóban nem kedvező, de komoly beruházások voltak az elmúlt években, erős fejlődés zajlott. A fejlesztésekben nagy szerepet játszik, hogy az uniós forrásokhoz magas nemzeti támogatási kiegészítést rendelt hozzá a kormány.

Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára az ágazat helyzetéről tartott előadásában a kockázatok közül kiemelte:

-bizonytalan a globális problémák a mezőgazdasági alapanyagok rendelkezésre állása,

-drágultak az alapanyagárak,

-a csomagolóanyagárak emelkedtek - főleg az üveg és a fém esetében,

- a zöldség- és gyümölcstermelésben több mint 25 százalékos az energiaköltség aránya

- a konténeres szállítmányozási és a légi fuvardíjak jelentősen drágultak,

-idén az ország 81 százalékán súlyos vagy nagyfokú aszály pusztított: 1 millió 434 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a termelők

-az aszály következtében megjelentek az aflatoxinos (rákkeltő gombamérgek fertőzött) termékek.

Kiemelte: itthon 4 ezer vállalkozás működik az élelmiszeriparban, amely évente 4500 milliárd forintot állít elő, az ágazatban 30-35 százalék az export aránya.

- A belföldi fogyasztásban a lakosság a jövedelmének a 30 százalékát költötte élelmiszerre átlagosan, de ez az arány a drágulással párhuzamosan emelkedett. Az uniós átlag ennél alacsonyabb - tette hozzá.

Az élelmiszerek drágulási üteme meghaladja a hazai átlagot, ennek hátterében a következő tényezők állnak:

• az energiaárak emelkedése
• a forint árfolyamának gyengülése
• tavaly az uniós árszinthez képest alacsonyabb volt a hazai élelmiszerek ára, tehát az idei infláció az alacsony bázis miatt is erőteljesebb,
• az első félévben az expanzív költségvetési politika miatt nőtt a lakosság fogyasztása.

Gyors alkalmazkodás az inflációhoz

A drágulás miatt azonban már visszaesett a háztartások fogyasztása, és megváltozott az élelmiszerfogyasztás szerkezete. Az olcsóbb termékkategóriákat részesítik előnyben a fogyasztók, miközben a prémium termékek fogyasztását az infláció kevésbé befolyásolja.

Az árkorlátozás alá eső élelmiszerek közül a cukornál a legnagyobb az importhányad, az egyetlen hazai cukorgyár, a kaposvári ugyanis az országos fogyasztásnak csak a harmadát fedezi.

A 300 ezer tonna éves cukorfogyasztásból 80-100 ezer tonnát ad a kaposvári cukorgyár

- mondta el Felkai Beáta.

Hangsúlyozta, hogy a Közös Agrár Politika (KAP) keretében a mezőgazdasági támogatásokról szóló megállapodás létrejött, ée ehhez 80 százalékos nemzeti forrás tesz  a kormány, ezen belül a beruházási támogatásokra a KAP felét tervezik.

A ágazatnak juttatandó támogatások egyik fő célja az energiaproblémák kezelése, melynek része a gyármentő program is.

Fontos célnak nevezte a hazai export segítését is: az élelmiszeripari ágazatban Magyarországon mintegy 300 cég exportál a 4000-ből, ezek a nagyvállalatok az export 95 százalékát adják.

- Agrárdiplomáciai menedzser szakiránnyal új képzést hirdetett a Magyar Agrártudományi Egyetem (MATE). Ennek egyik célja a kereskedelem fejlesztése, ehhez megfelelő szakemberek képzése kulcsfontosságú – mondta el Zöldréti Attila az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnöke.