Nemcsak elképesztően kevés, de veszélyes toxinokkal is szennyezett az idei kukorica

Döbbenten állnak a hazai agrárpiaci szereplők az idei kukoricabetakarítási eredmények előtt, mivel az össztermés a legpesszimistább előrejelzéseket is alulmúlta.

A gazdálkodók összesen 2,3-2,4 millió tonna tengerit arattak le, és ez egyértelműen negatív rekordot jelent

a modernkori szántóföldi növénytermelés teljesítményében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1990 óta gyűjtött adatai szerint ilyen gyenge évük nem volt a kukoricatermelőknek, hiszen

eddig a 4-5 millió tonnás éves terméseredmények számítottak kirívóan rossznak.

Jó években pedig a betakarított termésmennyiség elérte a 8-9 millió tonnát is, amelyhez képest az idei hozamok valószínűtlenül kevésnek tűnnek.

A legnagyobb gondot az elképesztő méretű szárazság okozta, amely – ma már egyértelműen látszik – eredményességet tekintve éles választóvonalat húzott a gazdálkodók közé. Azokban az üzemekben,

ahol az öntözési feltételeket kiépítették, most is elérhetők voltak a legalább 6-7 tonnás hektáronkénti átlagok,

az öntözés nélküli területeken – elsősorban az Alföldön – viszont az aszály valósággal felperzselte a kukoricaföldeket. Ennek tudható be, hogy a mintegy 960 ezer hektáros kukoricaterületből körülbelül 240 ezer hektáron semmi sem termett,

így itt a növényállományokat betakarítás helyette le kellett silózni vagy be kellett tárcsázni.

A gyenge hozamok mellett az is fokozza a nehézségeket, hogy

a száraz és meleg időjárás kedvezett a kukoricán élősködő egyes gombafajoknak, amelyek méreganyagokat (toxinokat) termelnek.

Most különösen az úgynevezett aflatoxinos fertőzések jelenthetnek veszélyt, mert e vegyületek a takarmányokkal bekerülhetnek a haszonállatok – a szarvasmarhák, a sertések és a baromfifélék – szervezetébe,

majd az állati eredetű alapanyagok révén az elfogyasztott élelmiszerekbe (a tejbe, a tojásba és a húsokba) is.

Az aflatoxinokkal kapcsolatban az jelenti a legnagyobb problémát, hogy

kis mennyiségben is mérgezést okozhatnak, illetve májkárosító és rákkeltő hatást fejthetnek ki.

Károsan befolyásolják a sejtek örökítő anyagát és a szervezet védekezőrendszerét, nagy mennyiségben pedig gyors lefolyású, akut mérgezést idézhetnek elő, és az ennek következtében kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet.

Ezért az aflatoxinok megengedett mennyisége a takarmányokban és az élelmiszerekben szigorú határértékekhez kötött,

és az ezeknél nagyobb koncentrációt tartalmazó termékek takarmányozásra, illetve élelmiszerként nem használhatók fel.

Az állat- és humánegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében az lenne a legjobb megoldás, ha a fertőzött kukoricatételeket – amelyek nagyságáról különböző hírek látnak napvilágot – ki lehetne vonni a hazai piacról. Erre a legmegfelelőbb módszer az lenne, ha

a kifogásolt mennyiségeket a hazai bioetanolgyártók vásárolnák fel, mivel a mikotoxikus szennyezettség az üzemanyagokba kevert bioetanol felhasználását nem akadályozza.

Sokkal fontosabb ugyanakkor a gyártás során képződött fehérjetartalmú társtermékek (CGF, DDGS) szempontjából, amelyekben a fertőzött alapanyag méregtartalma a koncentráció növekedése miatt fel is dúsulhat, így takarmányozásra alkalmatlanokká válhatnak.

A Növekedés.hu információ szerint a bioetanolgyártók már végeztek is kalkulációkat a takarmányozásra felhasználhatatlan kukoricakészletek felvásárlására,

amelyek eredményeként a piaciaknál alacsonyabb árakat vállalnának be.

Ezek viszont az aszálykárokkal egyébként is sújtott termelők számára nem tekinthetők vonzó ajánlatoknak, így a toxinos kukoricák sorsa egyelőre rendezetlennek látszik a hazai gabonaszektorban.

A prognózisok szerint egyébként mennyiségi értelemben

a katasztrofálisan gyenge termés is elegendő lenne az éve takarmányozási igények kielégítésére,

mivel az állatállomány szükséglete már csak 1,5-1,6 millió tonnára tehető a – főként kisebb – álltartó gazdaságok folyamatos csökkenése miatt.

A hazai felhasználást ugyanakkor a bioetanolgyártás jelentősen növeli, és konkurenciát teremt az állattenyésztő vállalkozásoknak.

A bioetanol célú feldolgozás elérheti az évi 2,7-3,0 millió tonnás mennyiséget is, bár az idén az alapanyagproblémák és a felvásárlásiár-növekedés hatására az érintett cégek is visszafoghatják termelésüket.

A magyar gabonapiac szempontjából is fontos iránymutató, hogy a FAO alapvető élelmiszereket tartalmazó árindexe március óta – vagyis hetedik hónapja – folyamatosan csökken, és e tendenciát követi a gabonákra vonatkozó kimutatás is.

A hazai gabonaáraknál azonban az elmúlt hónapokban ellentétes, áremelkedő trend érvényesült,

és csak az elmúlt hetekben kezdődött némi korrekció, ami azt is mutatja, hogy az itthoni árviszonyok jókora késéssel követik a nemzetközi folyamatokat.

Mivel az éves állattenyésztési és ipari igények együttesen 4,0-4,5 millió tonnára tehetők, nyilvánvaló, hogy

a gyenge termés miatt hiányzó árumennyiséget behozatalból kell pótolni.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az idén felbillent a megszokott egyensúly olyan szempontból is, hogy

az ország kukoricapiaci nettó exportőri pozícióját fel kellett adni,

és az ágazati szereplőknek milliós nagyságrendben terményeket kell importálniuk.
Takarmánykukoricát több környező országból is lehet vásárolni, de

a legtöbb áru a magyar felhasználókhoz egyértelműen Ukrajnából érkezik.

A piaci szereplők szerint a beszállítások folyamatosak, így az ukrán kukoricaárak jelentősen hatnak az itteni árviszonyokra is, de orosz-ukrán háború az importlehetőségeket továbbra is erőteljesen befolyásolja és kockázatossá teszi.

Időközben az őszi mezőgazdasági munkálatok során az is kiderült, hogyan reagáltak a gazdálkodók a sokkszerű idei időjárási tapasztalatokra. A korábbiaknál sokkal többen szavaztak az őszi kalászosokra, mert ezek nyári betakarítása jóval korábbra esik az őszi érésű kukoricáénál.

Így az idén az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé nőtt,

és hírek szerint az is előfordult, hogy az ugrásszerűen növekvő igények miatt helyenként nem volt elegendő fémzárolt búzavetőmag a hazai piacon.

Az idei események egyenes következménye lehet az is, hogy

a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet,

de egyelőre kérdéses, milyen hatással lehet ez a hazai gabonapiacra. Ha a jövő évi időjárás jól alakulna, a várható kukoricatermés a valószínűsíthető területcsökkenés ellenére is megfelelő lehet,

egy újabb időjárási katasztrófa viszont a kisebb terület miatt még tovább súlyosbíthatná a belföldi áruellátási gondokat.