Sokkoló jelentést adott ki a Bankok Bankja: végzetes dominóhatást hoz Trump háborúja
ElemzésekAz iráni háború okozta gazdasági visszaesés az infláció és a magasabb kamatkörnyezet miatt a lakosságot is elérte, miközben a költségvetéseknek drágább lett az államadósság-finanszírozás. Az AI-szektorba özönlő befektetések miatt pedig buborékok jönnek létre - hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS).
- Az állampapíroknál hosszú lejáratú hozamok a költségvetési aggodalmak és a magasabb futamidő-prémium miatt érdemben emelkedtek.
- Az AI-boom megtorpant a túlértékeltségi félelmek miatt, de a befektetői kockázatvállalási kedv nem tűnt el, csupán átcsoportosult más szektorokba és régiókba.
- A hitelpiacok jól viselték a volatilitást, noha a befektetők szelektívebbé váltak és a minőségi kibocsátókat részesítették előnyben.
Az Irán ellen február végén indított amerikai-izraeli támadás dominóhatást váltott ki mind a politikában a háborús konfliktus kiterjedésével, mind a gazdaságban – az energiaárak drágulásával, az inflációs félelmek előtérbe kerülésével és a magasabb kamatkörnyezettel.
A baseli központú Nemzetközi Fizetések Bankja szerint a geopolitikai feszültségek (közel-keleti konfliktusok, szállítási útvonalak blokkolása, stb.), a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak és a mesterséges intelligencia (AI) szektorban az eszközök felülértékeltsége komoly kockázatot jelent a pénzügyi rendszerben.
Állampapírpiacok: emelkedő hozamok
Az állampapír-hozamok világszerte felfelé tolódtak, különösen a hosszú 10 éves és a 30 éves) lejáratokon: több országban évtizedes csúcsokat értek el.
A hozamemelkedés nem elsősorban az inflációs várakozások megugrását tükrözte, hanem a megnövekedett költségvetési hiányok és az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatos félelmeket.A Fed bizonytalanabb kamatpályája is növelte a rövid oldali volatilitást.
Augusztus 19-én az amerikai pénzügyminisztérium megduplázta a hosszú lejáratú állampapír-visszavásárlási keretét a likviditás javítása érdekében. Ez átmeneti hozamcsökkenést és a dollár gyengülését váltotta ki, valamint a swap spread-ek szűküléséhez vezetett, azóta azonban a dollár erősödött az olajár emelkedésével.A nagy technológiai cégek és félvezetőgyártók árfolyama visszakorrigált, mert a befektetők elkezdték megkérdőjelezni a hatalmas AI-befektetések megtérülését, az óriási profitmarzsok fenntarthatóságát, és kétségek fogalmazódtak meg a cégek növekvő adósságállományával kapcsolatban.
Átrendeződés a piacokon
Az USA-ban a kisvállalati szektor és a hagyományos iparágak felülteljesítették a tech óriásokat.
Az európai piacok a bankok jó teljesítményének és a kisebb tech-súlynak köszönhetően a feltörekvő piacok felülteljesítették az amerikai indexeket.
Dél-Korea piaca kirívó volatilitást mutatott a memória-chip gyártók - Samsung, SK Hynix - nagy súlya miatt. A lakossági tőkeáttételes tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és opciós pozíciók felerősítették az árfolyam-mozgásokat, ami áreséskor kényszereladásokhoz vezetett.
Hitelpiacok és vállalati kötvények
A hitelmarzsok történeti összehasonlításban szűkek maradtak, de a befektetők a jobb minőségű kibocsátók felé irányították a forrásokat.
A nagy tech-vállalatok jelentősen növelték a hosszú lejáratú kötvénykibocsátásaikat. Ezzel szemben a magas hozamú kötvények, a tőkeáttételes hitelek és a magánhitel-piac kibocsátásai lelassultak.
Feltörekvő piacok és devizák
A feltörekvő piacok általában jól teljesítettek, mivel a globális befektetők diverzifikációs céllal tőkét áramoltattak be. Kivételt Kína képezett a vártnál gyengébb belső kereslet és az ingatlanpiaci válságjelek miatt).
Az olaj- és fémárak emelkedése kedvezett a nyersanyagexportőröknek (különösen Latin-Amerikában), erősítve devizáikat.
A japán jen jelentős gyengülése után július végén a japán és az amerikai hatóságok közös intervenciója stabilizálta az árfolyamot.