Tényleg gyengébb minőségű élelmiszert hoznak ide a nyugat-európai gyártók? - Ismét vizsgálat indul

Elemzések2020. jan 8.Növekedés.hu

Újabb átfogó vizsgálatot indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az úgynevezett kettős élelmiszerminőség kimutatására. Összesen 280 olyan terméket hasonlítanak össze, amelyeket Magyarországon, Ausztriában és Németországban szereztek be.

A kiválasztott termékek jelölésének összehasonlításával már zajlik az az újabb nagyszabású projekt, amellyel a kettős élelmiszerminőséget veszi górcső alá a Nébih. A vizsgálat annak megállapítására irányul, hogy a nyugat-európai élelmiszergyártók hátrányos helyzetbe hozzák-e a magyar fogyasztókat azzal, hogy eltérő, illetve gyengébb minőségű élelmiszereket készítenek az itteni piac számára.

A Nébih egy 2017 tavaszán és nyarán lebonyolított ellenőrzéssorozattal már számos esetben igazolni vélte, hogy létezik a kettős mércének is nevezett jelenség, és hasonló eredményre jutott több más közép-kelet-európai uniós tagország élelmiszerbiztonsági hatósága is. Az akkori vizsgálatok következtetései azonban több esetben erősen megkérdőjelezhetők voltak, mert az elemzések nem egységes és egzakt szempontok szerint zajlottak le.

Azóta azonban Brüsszel az érintett tagállamok nyomására felkarolta az ügyet, és az újabb ellenőrzésekhez objektív szakmai alapot teremtett. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egységes alapelveket és vizsgálati módszertant dolgozott ki, így a mostani ellenőrzéseket már ezek alapján lehet elvégezni.

Lényeges elem, hogy az eljárásokba bevonják az érintett feleket – így például a gyártókat- is, és a termékeket laboratóriumi mérésekkel és érzékszervi tesztekkel egyaránt minősítik.

A Nébih a mostani ellenőrzéseket egy EU-s projekt részeként hajtja végre, amelyre korábban sikeres pályázatot nyújtott be. A program az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi szervezetének (CHAFEA) támogatásával valósul meg, amely a kettős élelmiszerminőség vizsgálatát is célul tűzte.

Az ellenőrzésekre a Nébih 173,5 ezer eurót fordíthat 2021-ig 50 százalékos uniós támogatás mellett.

A projekt a fogyasztói jogok és az élelmiszerbiztonság megszilárdítására, illetve a tapasztalatok és bizonyítékok gyűjtésére is kiterjed.

Az EU-s programban olyan termékcsoportokat vizsgálnak, amelyek leképezik a hazai fogyasztói szokásokat, figyelembe véve az általános vásárlói igényeket is.

A vizsgálatba vont termékcsoportok között megtalálhatók hús-, tej-, gabona-, sütő- és édesipari cikkek, illetve üdítőitalok, különféle tartós élelmiszerek, gyorsfagyasztott, hőkezelt és szárított élelmiszerek, emellett pedig néhány élvezeti cikk és alkoholos ital is.

A projekt kiírásában 280 termék vizsgálatát célozták meg, amelyeket Magyarországon, Németországban és Ausztriában szereztek be. Az értékeléseket és az eredményeket a kiírás szerint 2020-ban állítják össze.

A vizsgálatba vont mintákat egyrészt külső tulajdonságaik és jelölési elemeik szerint ítélik meg a fogyasztók szemszögéből – vagyis például az alapján, hogy a vásárlók hasonlónak gondolják-e a termékeket, vagy sem -, illetve elvégeznek egy részletesebb, szakmai elemzést is. A jelölések értékelésekor összehasonlítják a termékek összetevőit, tápértékadatait, egyéb feltüntetett információit, emellett pedig a csomagolást és a designt is.

A kapott információk felhasználásával határozzák meg az esetleges különbségeket a kettős élelmiszermérce szempontjából, tehát azt, hogy az eltérések alátámaszthatják-e a kettős minőség jelenségét. A jelöléses ellenőrzések támpontot adhatnak a további vizsgálatokra, amelyekkel a vélt differenciák igazolhatóvá vagy kizárhatóvá válhatnak. Az analitikai vizsgálati irányokat az adott élelmiszerek jellemző tulajdonságai alapján határozzák meg, illetve megvizsgálják az érzékszervi tulajdonságokat is.

Fontos ugyanakkor, hogy a Nébih az EU-s projektet nem hatóságként bonyolítja le, mivel a hivatal – nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági szervezetként – csak Magyarország területén bír illetékességgel és hatáskörrel, így más tagállamokban nem folytathat hatósági eljárásokat.

Ha azonban egy-egy terméknél a vizsgálatok a különbség megállapításával zárulnak, a Nébih az érintett gyártókkal és forgalmazókkal felveszi a kapcsolatot, hogy további információk beszerzésével találjon megoldást a vitás kérdésekre. A tapasztalatokat és eredményeket nyilvánosságra hozzák, de e projekt nyomán közigazgatási eljárások nem indulhatnak.

A Nébih szerint egy novemberben elfogadott új uniós javaslatcsomag a mostani ellenőrzések tapasztalataitól függetlenül is megalapozhatja, hogy a jövőben a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot jobban vissza lehessen szorítani. Az új uniós szabályozást a következő két évben ültetik át nemzeti jogszabályokba. Ennek érdekében az élelmiszerlánc szereplőinél egyeztetéseket kezdeményeznek, amelyek a most zajló uniós fogyasztóvédelmi projekt részeként már el is kezdődtek.

Az egyeztetéseknek azért is lehet fontos szerepük, mert az előző, 2017-ben lefolytatott vizsgálatok, illetve azok eredményei komoly vihart kavartak a hazai élelmiszeripari szektorban.

A cégek szerint ugyanis néhány termék összetételében feltárt eltérések nem jelentenek automatikusan minőségbeli különbségeket és nem értelmezhetők a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetéseként.

Általános iparági vélemény, hogy a felelősen működő vállalatok alkalmazott termékstratégiái a hatályos jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek egyaránt megfelelnek.

Korábbi élelmiszerágazati reakciók szerint arra kell törekedni, hogy a mégis előforduló különbségeket az előállítók bevonásával tisztázni lehessen. Ezért értékelik a szektor vállalkozásai előrelépésként, hogy Brüsszel megteremtette az elfogulatlanabb vizsgálatok lehetőségét, amellyel a kettős élelmiszerminőség tagországi ellenőrzése is nyugodtabb mederbe terelődhet.