Tíz év múlva milyen jövő vár ránk? - Megszólaltak a jegybank és a Műegyetem közgazdászai
ElemzésekKözgazdászok és mérnökök a fenntartható gazdaság aktuális kihívásairól és a jövőbeli kilátásokról beszéltek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Idén kerek évfordulót ünnepel a Műegyetem (BME), hisz már 240 éve, hogy az intézmény jogelődje megalakult. A jubileum kapcsán a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) közösen emlékérmet bocsátottak ki.
Az emlékérme elő- és hátoldala. 15 ezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérme is készült.
A Műegyetem dísztermében szerda délelőtt rögtön azután, hogy bemutatták az emlékérmet, a résztvevők a múlt után a jövővel kezdtek el foglalkozni. Hol tart most a fenntarthatóság ügye Magyarországon és mi fog változni a következő tíz évben?
Ezek a kérdések is felmerültek azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a BME és az MNB szakértői vettek részt.
Korrigálni kéne a tőke útját
A fenntarthatóság kapcsán a globális eszmecsere már a 60-as években beindult, amire jó példa a Római Klub megalakulása. Ám sokáig a döntéshozók úgy tekintettek a környezetszennyezésre, mint egy szükséges rosszra, amely nélkül nem lehet növekedni.
Egész 1987-ig kellett várni, amíg az ENSZ köreiben kimondták, hogy a jelen szükségleteit nem szabadna úgy kielégíteni, hogy közben kár érje a jövő generációit – hívta fel rá a figyelmet Böcskei Elvira, egyetemi docens, a BME-MNB Zöld Gazdaság Műhely vezetője.
Jelenleg az üzleti világban problémát jelent, hogy a tőke mindig oda vándorol, ahol rövid távon a legkisebb kockázat mellett a legnagyobb profitot lehet elérni.
Emiatt sokszor olyan projektekbe ömlik a pénz, amelyek hosszútávon károsítják a Földet és felgyorsítják a klímaváltozást.
Komoly szemléletváltásra lenne szükség. Eleve másként kéne mérni azt, hogy miként teljesít egy ország vagy egy vállalat. A jelenlegi mérőszámok, legyen szó akár a GDP-ről vagy a tőzsdeindexekről, nem tudják megmutatni, hogy a gazdasági szereplők vagy az államok hosszútávon is jó úton haladnak-e.
A zöld beruházások megtérülése általában sokáig tart, viszont nélkülük a következő évtizedekben nem igen lehet majd fenntartani a jólétet.
Minderről már Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a BME eseményén.
Virág Barnabás a kerekasztal-beszélgetésen (Fotó: BME / Geberle Berci)
Ennek kapcsán Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője jelezte: részben épp a jegybank ösztönzőinek hála már itthon is vannak olyan eszközök, amelyek igyekeznek korrigálni a tőke útját a jó irányba. Legyen szó akár a zöld hitelezésről vagy a zöld kötvényekről.
Most az egyik fő kérdés, hogy meg tud-e válni a világ a fosszilis energiahordozóktól.
Az egyértelmű, hogy egyik pillanatról a másikra ez nem megoldható, viszont ha messzebbre tekintünk akkor minden bizonnyal ezen fog állni vagy bukni a zöld átállás sikere – fejtette ki az álláspontját Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője. Ennek kapcsán Aszódi Attila, egyetemi tanár, a BME Természettudományi Karának dékánja elmondta:
fordulópontot jelenthet az orosz-ukrán háború, mivel felgyorsíthatja például a földgáz függőség felszámolását.
De vajon hol tartunk majd 2032-ben? – szólt a beszélgetés utolsó kérdése. A jelenlévők globális szinten nem voltak túl bizakodók. Tíz év múlva minden bizonnyal még mindig a megoldás felé fogunk haladni, de a jelenlegi fenntarthatósági problémák 2032-ben még aligha lesznek megoldva.
Viszont helyi szinten addigra érdemi áttöréseket lehet elérni.
Ebben az is sokat segíthet, ha az egyetemeken addigra minden szak komoly fókuszt helyez a fenntarthatóságra, hisz így elérhetik, hogy a jövő generációjának ez a téma evidencia legyen.
A BME egyébként 2019-ben lett az MNB kiemelt egyetemi partnere. A közös kutatások egyik fő területe pedig épp a zöld pénzügyek lettek.
