Több ország az államcsőd szélére került a járvány miatt
Elemzések32 ezer milliárd dollárral nőtt a globális államadósság. Két ország a szemünk láttára omlik össze, mégsincs a legrosszabb adósok között. Argentínának jók a kilátásai, ám Venezuela reménytelen. Egy szomszédos ország még mindig a Moody's listájának legalján található.
A koronavírus okozta pandémia teljesen eltérő mértékben viselte meg az országokat, az azonban már most látszik, hogy
a fejlett gazdaságok sokkal hamarabb ki tudnak lábalni a recesszióból, mint a fejlődő piacok.
Részben azért, mert sokkal jobb a gazdaságuk ellenállóképessége, jobb feltételekkel, könnyebben jutnak hitelekhez, illetve hamarabb és nagyobb mennyiségben jutnak a világjárványból kiutat jelentő vakcinákhoz.
Megugró globális adósság
Ez a most megélt krízis ugyan nem egy hagyományos gazdasági válság, de annak bizonyos elemeit mindenképp hordozza, így az eladósodás jelentős növekedését is. A Moody’s elemzése szerint 2020-ban, elsősorban a kormányzati és a (nem pénzügyi) vállalati szektor miatt
32 ezer milliárd dollárral, 290 ezer 600 milliárd dollárra nőtt a globális adósság értéke a COVID-19 járvány hatására
– írja a Business Standard. Ez alapján egyébként jól látható, hogy bankválságról globális szinten szó sincs, a pénzintézetek köszönik szépen, jól vannak.
Elsősorban a kormányzati és a (nem pénzügyi) vállalati szektor miatt 32 ezer milliárd dollárral, 290 ezer 600 milliárd dollárra nőtt a globális adósság értéke;
Forrás: Business Standard
Ez hazánkban is így van,
nálunk is érezhetően stabil a bankszektor és nagyon jól pörög a hitelpiac,
ami segíti a gyors kilábalást.
Sok fejlett ország eladósodott
Magyarországhoz hasonlóan a régió többi országa is alapvetően rendben van. A Moody’s is úgy véli, hogy mind az adósságtörlesztés költségeinek az alakulása, mind pedig a külső kiszolgáltatottság terén
Kelet- és Közép-Európa viszonylag jól áll.
A fejlett piacok persze nyilván sokkal stabilabbak az adósságaik fenntarthatóságát tekintve, azonban nem maradnak kihívások nélkül, középtávon az alacsony termelékenység növekedés és a kedvezőtlen demográfiai trendek veszélyeztetik őket.
Érdekes módon egyébként
ezek a gazdag országok felelnek az elmúlt tíz év államadósság felhalmozódásának 65 százalékáért,
tehát az mindenképp kijelenthető, hogy nagyon nem mindegy számukra, hogyan alakul a továbbiakban ezek fenntarthatósága. Közülük Görögország, Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, az Egyesült Királyság, Portugália és Olaszország államadóssága nőtt a legjelentősebben.
GDP arányos államadósság országonként, 2019-ben; Forrás: imf.org
Adósságspirálhoz vezet a sebezhetőség
Az adósság fenntarthatósága szempontjából a Moody’s Afrika és a Karib-térség országait tartja a legsebezhetőbbnek.
Ez a sebezhetőség persze hosszú távon egyfajta spirálba taszítja az amúgy is nehéz helyzetben lévő országokat. Ennek egyszerű az oka.
Minél inkább kérdéses, hogy az adott ország képes e hosszú távon is törleszteni az adósságait, annál kevésbé, illetve annál drágábban tudnak csak hitelhez jutni,
hiszen a hitelezők a megemelkedett kockázat miatt sokkal nagyobb kamatokat számolnak fel részükre, illetve a nemzetközi kötvénypiacon is sokkal jelentősebb hozamot várnak a befektetők egy kockázatos ország kincstárjegyeitől, mint egy alacsony kockázatúétól, erre jó példa, hogy míg az amerikai államkötvény hozama 2,16 százalék egy évre (sőt, Európában negatív kamatozású papírokkal is lehetett találkozni az elmúlt években), addig például egy jamaikai kötvény 6,44 százalékot fizet.
135 milliárd dolláros hitel az IMF-től
Épp a fenti okokból, a szegény országok megsegítésére az IMF nemrég 135 milliárd dollár értékben nyújtott hitelt 85 ország részére – olvasható a The Economist-ban.
A járvány súlyosságára és az IMF lehetőségeire való tekintettel egyébként ez az érték még nőhet is, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési kapacitása a globális pénzügyi válság után 1000 milliárd dollárra nőtt.
Emellett az IMF nemrég, július 8-án egy 650 milliárdos deviza-alap létrehozásáról is döntött, de ehhez kapcsolódóan közvetlen országoknak szóló hitelkihelyezést nem irányzott eddig elő.
Hét ország csődközelben
Összességében elmondható tehát, hogy az államok eladósodtak, de néhány ország igazán nagy bajba került.
Ehhez érdemes egyrészt megnézni a Moody’s hitelminősítése szerint felállított lista legrosszabbul teljesítő szereplőit. Az IMF honlapján található térképen pedig az egyes országok GDP-változását követhetjük nyomon, és a Valutaalap idei és jövő évre való előrejelzéseit is érdemes megnézni.
A Moody’s listája alapján legveszélyeztetettebb hét országról az USA Today ír bővebben. Ez a hét ország fordított, tehát a legkevésbé rossztól a legrosszabbig tartó sorrendben a következő:
- Fehéroroszország; Moody’s minősítése: Caa1
- Argentína; Moody’s minősítése: Caa1
- Jamaica; Moody’s minősítése: Caa2
- Belize; Moody’s minősítése: Caa2
- Venezuela; Moody’s minősítése: Caa3
- Görögország; Moody’s minősítése: Caa3
- Ukrajna; Moody’s minősítése: Ca
Ezeknek az államoknak a minősítése az adható legrosszabbtól alig jobb a Moody’s értékelési táblázata szerint.
A fenti országok között egyébként megdöbbentő, hogy három európai is van, és egy afrikai sincs.
Ez persze nem jelenti, hogy Afrikában ne lennének gondok, sőt nagyon is vannak, de hitelezés szempontjából különböző okokból kevésbé problémások.
Ez a három európai ország egyébként nagyon speciális esetnek számít az öreg kontinensen.
Fehéroroszország a diktatúra miatti embargók következtében kapott nagyon rossz besorolást,
még Ukrajna a keleti csücskében zajló háború és az Oroszországgal való fagyos viszonya, a korrupció, a belső problémák, a gazdasági instabilitás és a különböző embargók miatt lehet a befektetők rémálma. Ezt ugyan az USA Today nem írja, de valószínűleg
az sem tett jót az Ukrajnába vetett bizalomnak, hogy utolsó ütőkártyája a gáz tranzit jelentette monopol helyzet is veszni látszik
az Északi-Áramlat megépítésével.
Görögország még ezeknél is egyedibb okból szerepel ilyen rosszul a Moody’s listáján.
Az egyik legnagyobb probléma a görögökkel, hogy a minősítésnél beleszámít az ország múltbéli viselkedése, azaz a korábbi mulasztások, illetve az állam pénzügyi felelősségteljessége visszamenőlegesen is,
valamint az IMF adósságtörlesztési terveinek való jelenbéli megfelelés, ezekben pedig a hellének nem sok jóval büszkélkedhetnek. Emellett a görög gazdaság sajnos jelenleg is nagyon instabil, rendkívül kitett, és jelentősen függ a turizmustól, amit a pandémia mint köztudott nagyon megtépázott. Ha ez nem volna elég,
Görögország a járvány előtti években sem tudott komoly növekedést felmutatni,
így rendkívül sebezhető állapotban érte a mediterrán országot a válság.
Régóta gyengélkedő gazdaságok
Itt jutunk el ahhoz a ponthoz, hogy megnézzük az IMF térképén, hogy alakult ezeknek az országoknak a GDP-je tavaly, valamint, hogy mit gondol a Valutaalap, mekkora GDP-növekedés, avagy esés várható esetükben idén.
Az IMF térképe a világ országainak 2020. évi GDP változásáról; Forrás: imf.org
Az IMF térképe a világ országainak 2021. évi várható GDP változásáról; Forrás: imf.org
Görögországnál maradva, ők a járvány előtt, 2019-ben is mindössze 1,9 százalékos GDP növekedést tudtak produkálni,
ezt követte a 2020-as brutális 8,2 százalékos visszaesés, ami gyakorlatilag mélyen a padló alá nyomta a bázist.
Ám még ennek az alacsony bázisnak a fényében is csupán 3,8 százalékos növekedést jósol számukra az IMF, ami közel sem elég a járvány előtti amúgy sem túl acélos szint eléréséhez, így az maximum jövőre 2022-ben várható a legoptimistább forgatókönyv szerint is, ez alapján tehát Görögország tényleg nem áll túl fényesen.
A görög GDP-növekedés alakulása; Forrás: imf.org
Ukrajna teljesen más eset. Az ő gazdaságuk nem zsugorodott különösen nagyot a járvány alatt, a 4,2 százalékos GDP esés teljesen átlagosnak mondható, és a járvány előtt is 3,2 százalékos GDP növekedéssel zárták a 2019-es évet, ami szintén nem rossz adat, sőt idénre 4 százalékos növekményt jósol számukra az IMF. Náluk ennek oka azonban a rendkívül alacsony bázis, nem pedig a gazdaság ellenállóképessége, ugyanis
Ukrajna 2014-ben elszenvedett egy brutális 6,6 százalékos GDP zsugorodást, ezután 2015-ben történt egy 9,8 százalékos visszaesés a bruttó hazai termékben,
majd az ezeket követő két évben is csak visszafogott növekedést tudott a kelet-európai ország produkálni, így a mostani nem annyira gyenge adatokat ennek fényében kell vizsgálni.
Az ukrán GDP-növekedés alakulása; Forrás: imf.org
A fehérorosz GDP szintén nagyon izgalmasan alakult. Tavaly mindössze 0,9 százalékot esett, 2019-ben szolid 1,4 százalékos növekményt produkált, és az idei évre 0,4 százalékos zsugorodást vár a Valutaalap. Ezek nem is jó, de nem is rossz adatok, cinikusan szólva egy stabilan vergődő gazdaság képét vetítik elénk, amit még inkább alátámasztanak a korábbi évek értékei. Ennek oka, hogy
Fehéroroszország egy zárt diktatúra, ennek megfelelően a gazdasága is nagyon zárt.
A turizmus és a szolgáltató szektor nagyon gyenge az országban, így mivel pont ezt a kettőt érintette leginkább a válság, érthető, hogy az miért nem ütötte meg annyira a belarusz gazdaságot.
A régi szocialista mintára próbál Lukasenka országot építeni, ahol domináns az ipar, nem volt privatizáció, sok az állami vállalat és hiányoznak a külföldi befektetők,
ez a magyarázat a rossz adósbesorolásra, és a gyenge gazdasági teljesítményre.
A fehérorosz GDP-növekedés alakulása; Forrás: imf.org
A taglalt 7 országból még Venezuelát fontos kiemelni, ugyanis a dél-amerikai ország GDP-je 2014-óta folyamatos mélyrepülést hajt végre. Ez alatt a szó legszorosabb értelmében tragikus értékeket kell érteni.
2019-ben az amúgy is alacsony venezuelai GDP 35 százalékot esett, tavaly 30 százalékot, és idénre is -10 százalékkal számol az IMF.
Erről hosszabban nem is kell beszélni, Venezuela gazdasága romokban hever és csodával határos, hogy még nem süllyedt teljes anarchiába az amúgy nagyon zűrös ország.
A venezuelai GDP-növekedés alakulása; Forrás: imf.org
Érdemes pár szót ejteni Belize-ről is.
Ez az apró közép-amerikai ország évek óta nem tud érdembeli gazdasági növekedést felmutatni,
hatalmas a hitelállománya, és tavaly 14,1 százalékkal esett a GDP-jük, ezek alapján nem csoda, hogy nem sok jót feltételez róla a Moody’s.
A belize-i GDP-növekedés alakulása; Forrás: imf.org
Argentína nem is jelenbéli, hanem a 2018-19-es nagyon rossz teljesítménye miatt szerepel ilyen rosszul a Moody’s listáján, habár a 2020-as 10 százalékos GDP csökkenés is elég jelentős volt. Idénre és a következő évekre viszont
az IMF is növekedést jósol Argentína számára és a Moody’s is úgy véli jók a jövőbeni kilátásai az országnak,
így Argentína akár ki is kerülhet a rossz adósok társaságából.
Az argentín GDP-növekedés alakulása; Forrás: imf.org
Az utolsó listán szereplő ország Jamaica. Rájuk igaz a mondás, miszerint gyenge kezdés után erős visszaesést tanúsított a gazdaságuk. A 2019-es szerény 1 százalékos GDP növekményt 10,2 százalékos zuhanás követte, és idén is csak másfél százalékos növekedéssel számol esetükben a Valutaalap.
A jamaicai GDP-növekedés alakulása; Forrás: imf.org
Látható tehát, hogy a Moody’s listáján szereplő
mind a 7 ország gazdasága elég gyengén szerepelt az elmúlt években, azonban nem csak emiatt kaptak rossz minősítést,
hiszen más hasonlóan rosszul szereplő országok sokkal jobb helyezéseket értek el az adósok minősítése során. Ennek az oka egyszerű,
mind a 7 országban közös az instabilitás, a belpolitikai válságok,
illetve a befektetők szinte egytől egyig rossz szájízzel gondolnak rájuk, mert tudják, hogy rizikós a kötvényeikből vásárolni.
A vizsgált 7 ország GDP változás 1980-ig visszamenőleg; Forrás: imf.org
Nem minden a GDP
Itt még fontos megjegyezni, hogy a közgazdászok régóta mondják, a GDP adatok önmagukban nem mindig elégségesek egy ország gazdasági helyzetének meghatározására. Sőt a hitelállomány, vagy akár egy adósbesorolás sem.
Erre jó példa most a Dél-afrikai Köztársaság, vagy éppen Haiti.
Mindkét ország társadalma épp a szemünk előtt omlik össze részben a COVID és annak mellékhatásai, részben pedig régi strukturális problémáik miatt.
A GDP vagy az adósságráta egyik országban sem mutat kiugróan rossz értékeket, mégis hatalmas gazdasági-társadalmi problémákkal küzdenek,
ami most gyakorlatilag polgárháborús helyzetbe torkollott mindkét esetben.
Valójában a szociális háló hiányosságai, a brutálisra nyílt társadalmi olló, a jogbiztonság béli hiányosságok, a rossz közbiztonság, a bizonytalanság, a lakosság elszegényedése vezetett idáig.
Ezt azért lényeges kiemelni, mert épp ezért pontosan megmondani, hogy melyik ország fog bedőlni a közeljövőben nem lehet.
Lehetséges, hogy a Moody’s által csődközelinek ítélt, rossz adós besorolású 7 ország mind kilábal a problémáiból, ám teljesen más országok egyik pillanatról a másikra összeomlanak, és fordítva, lehet, hogy ez a 7 ország mind tényleg tönkre megy. Egy szó, mint száz szinte lehetetlen kiszámolni mi lesz, viszont most ezek az államok a legveszélyeztetettebbek.
(A cikkoldali borítókép forrása: imf.org; a címlapi kép forrása: Business Standard)
