Új index mutatja a gazdaságok ütésállóságát - Hazánk vegyesen teljesített a rendszerváltás óta

Magyarország a rendszerváltás óta eltelt időszak nagy válságai (1990-91, 2009, 2020) után viszonylag lassan kászálódott ki a gödörből, ezért több régiós versenytárshoz képest árnyaltabb a felzárkózási eredménye.

A válságok után végbement, viszonylag lassabb magyar gazdasági kilábalásnak többek között társadalmi, kulturális és gazdaság-szerkezeti okai vannak – derül ki abból a tanulmányból, amely az

uniós tagállamok hosszú távú felzárkózási és integrációs teljesítményét egy új, összetett index segítségével elemezte.

Magyarország a középmezőnyben

A Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában Kollárik István és Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárai, valamint Tankovsky Oleg, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a tagállamok fejlődésének

hosszú távú trendjét, és az integrációs mintázatátokat hasonlították össze az 1991-től eltelt időszakban

új módszertan segítségével.

Az uniós tagállamokat három nagy csoportba - kiemelkedők, vegyesen teljesítők és gyengén teljesítők - sorolták a hasonló mintázatokat mutató országokat egy-egy kategóriába téve.

A modellbe 13 változót emeltek be, többek között:

• Gazdasági mutatók (GDP/fő, infláció, kereskedelmi mérleg).
• Integrációs tényezők (gazdasági nyitottság, külföldi működőtőke (FDI)/GDP arány).
• Társadalmi és intézményi mutatók (humán fejlettségi index, korrupció, polgári és politikai jogok, internethasználat).
• Pénzügyi stabilitási indikátorok (kormányzati adósság, nem teljesítő hitelek).

A kiváló teljesítményt nyújtó országokat folyamatos index-növekedés jellemzi: a 2008-as válság hatásait rövid idő alatt, legfeljebb három év alatt korrigálták.

Ide tartozik például Horvátország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia.

A vegyesen teljesítőknél az általános trend pozitív, de a válságok -2008–2009, az euróövezet krízise, covid- jelentős visszaesést okoztak. Ezt a csoportot két alcsoportra bontották:

• A visszaesés nyomán a gazdasági teljesítőképesség a 2001-es szint alá süllyedt (pl. Belgium, Olaszország).
• A visszaesés mértéke nem érte el a 2001-es szintet, de a stagnálás elhúzódott. Magyarország ebbe a kategóriába került.

Érdekesség, hogy a gyengén teljesítő Görögország esetében az integrációs profil negatív irányú és az indikátor összességében romlást jelez az évtizedek során.

Magyarország integrációs és felzárkózási pályája

Magyarország felzárkózási folyamata a vizsgálat szerint sajátos dinamikát mutatott az 1991–2019 közötti időszakban.

Hazánk esetében az aggregált index folyamatos javulást mutatott egészen 2008-ig.

Ebben az időszakban az ország sikeresen integrálódott az uniós folyamatokba. A nemzetközi pénzügyi válság hatására a mutató 2009-ben jelentősen visszaesett, bár ez a zuhanás nem süllyedt a 2001-es bázisév értéke alá.

Magyarország esetében

a legfőbb problémát nem a visszaesés mértéke, hanem annak időbeli elhúzódása jelentette.

Az aggregált index többévnyi stagnálás után csak 2016-ban tudott visszapattanni a 2008-as válság előtti szintre. 2016 után a mutató tovább javult és 2019-ben érte el a vizsgált periódus alatti maximumát.

A felzárkózást hátráltató tényezők

A tanulmány SWOT-diagramok (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetések) segítségével azonosította azokat a területeket, amelyek negatív hatást gyakoroltak a magyar teljesítményre.

Magyarország vonatkozásában a visszaesés és az elhúzódó stagnálás mögött elsősorban két tényező állt:

1. Külföldi közvetlentőke-befektetések - a 2009 és 2015 közötti időszakban az FDI/GDP arány részindexében csökkenés mutatkozott.
2. Szintén ebben az időszakban a nem teljesítő hitelek arányának növekedése, és az ehhez kapcsolódó részindex romlása jelentősen rontotta az ország összesített integrációs teljesítményét.

Összehasonlításképpen: míg kiemelkedők csoportjában lévő

Horvátország képes volt a 2008-as válság alatt is növelni az index értékét, Magyarországot a pénzügyi és befektetési környezet bizonytalansága hosszú évekre visszavetette.

A tanulmány rámutat, hogy a gazdasági felzárkózás nem egyenletes folyamat. Magyarország képes volt a hosszú távú integrációra, de a külső sokkhatásokra - mint a 2008-as válság - adott válaszképessége és a kilábalás gyorsasága elmaradt a régió legsikeresebb országaitól.

A kompozit mutató 2019-es csúcsértéke azt jelzi, hogy az időszak végére a magyar gazdaság visszanyerte integrációs lendületét, de a szerkezeti sérülékenységek - mint például a tőkeáramlás és a hitelállomány minősége - meghatározóak maradtak a felzárkózási pályán – vélik a szerzők.

Eddigi válságok

A rendszerváltás óra 1990-ben és 1991-ben összesen 18,6 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény, a 2009-es válság nyomán 6,7 százalékkal zuhant a GDP, míg 2020-ban a covid-járvány miatt több mint 5 százalék volt a veszteség. A gyors visszapattanás után 2022-től gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság idén első negyedévig, amelyben az energiaválság és az inflációs sokk is nagy szerepet játszik.

Csak a GDP-növekedést nézve

az elmúlt tíz évben Litvánia, Lengyelország és Horvátország és érte el a legnagyobb, 40 százalék körüli növekedést

az elmúlt tíz évben a régiós országok versenyében. Magyarországon az elmúlt évtizedben összesen 27,2 százalékos növekedés volt, amely az uniós átlag 17,4 százalékánál jóval magasabb – az Eurostat adatai alapján.