Vadonatúj piacon versenyez Európa Amerikával
Elemzések
Az európai ipar szereplői is megpróbálják felvenni a versenyt amerikai riválisaikkal a védelmi ipart teljesen átalakító mesterséges intelligencia területén. Eddig főleg svéd, francia, brit és német vállalatok szálltak be az amerikaiak által uralt piacra.
A katonai célú mesterséges intelligencia (AI) területén az európai szereplők is megerősödtek és több védelmi szektorban is megpróbálják megvetni a lábukat a stratégiai autonómia biztosítása miatt – derül ki a stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből.
Zajlik a start-up cégek felvásárlása
A katonai mesterséges intelligencia iparág nem csupán sokrétű és gyorsan változó, hanem mindemellett hatalmas üzletág, melyből számos új és régi vállalat szeretne részesülni. Az iparági környezet az elmúlt néhány évben jelentősen átalakult, új szereplők léptek be a piacra, miközben
a hagyományos fegyvergyártók mesterséges intelligenciával foglalkozó start-upokat vásárolnak fel és mesterséges intelligencián alapuló termékeket fejlesztenek.
A felhőinfrastruktúra és a szoftver alapmodellek alkalmazásának területét egyértelműen az amerikai cégek uralják jelenleg.
Ugyanakkor egyes európai nagyvállalatok egyre aktívabbak és a saját kapacitások kiépítéséhez fogtak hozzá, hogy csökkentsék a függést az amerikai versenytársaktól.
Egyrészt a polgári célokra kifejlesztett AI-modelleket katonai feladatokra is átalakítják, másrészt a mesterséges intelligenciát katonai rendszerekbe integrálják, például autonóm drónok vagy katonai döntéstámogató eszközök fejlesztésekor.
A Békekutató jelentése kiemeli, hogy az európai védelemre szakosodott óriás vállalatokpartnerségre lépnek az AI-startupokkal, hogy versenyképesek maradhassanak és kormányzati szerződésekre tegyenek szert. Például
a svéd Saab 2023-ban megvásárolt egy amerikai székhelyű számítógépes látásfejlesztőt, a CrowdAI-t, hogy a megfigyelés és a célfelismerés terén erősítse a piaci jelenlétét.
A francia Safran két évvel ezelőtt vásárolta fel az AI-vezérelt térinformatikai hírszerzéssel foglalkozó Preligens-t, amely ma már Safran.AI néven működik.
Egy új európai vállalatcsoport, a szoftverorientált német-francia-brit Helsing jelentős pozíciót alakított ki az európai elektronikus hadviselési és harci repülőgép-programokban. A francia MistralAI elsősorban kereskedelmi alapmodell-szolgáltató, de a jelentés szerint katonai alkalmazások támogatásával járó lehetőségekkel is tervez.
Közös verseny az amerikai túlsúly ellen
A SIPRI szakértői kiemelik, hogy korábban sok AI-vállalat szándékosan zárkózott el a katonai munkáktól, ma már többen jó lehetőséget látnak a védelmi iparban, és az európai és amerikai startupok is egyre több hadiipari szerződést kötnek.
A nagy európai vállalatok már nem próbálnak a semmiből felépíteni mesterséges intelligencia kapacitásokat, hanem
kockázati tőke befektetőkké váltak, és kifejezetten olyan startupokat vásárolnak fel, amelyekkel pótolhatják a digitális portfóliójuk hiányosságait. A stockholmi intézet elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az európai politikai döntéshozóknak a katonai mesterséges intelligencia terén még hatékonyabb szabályozást kell kialakítaniuk.
Európa azzal a dilemmával is szembesül, hogy
a nagy teljesítményű, amerikai gyártmányú AI-infrastruktúra (például Amazon/Palantir) használata helyett a még lemaradásban lévő, de tisztán európai katonai AI kiépítését kell előtérbe helyeznie.
Az európai katonai mesterséges intelligencia fejlesztésében a hagyományos védelmi nagyvállalatok (Saab, Safran) és az új, szoftverorientált belépők (Helsing) most együtt versenyezhetnek az amerikai túlsúly ellen az európai védelem digitális képességeinek kialakításában – húzza alá a jelentés.
Hadiipari óriások, innovatív kisvállalkozások
A jelentés a katonai célú AI területén aktív vállalatok körében négy nagy csoportot jelöl ki.
- A védelmi ipar hagyományos nagyvállalatai már régóta részt vesznek a katonai mesterséges intelligencia-képességek fejlesztésében és gyártásában – karbantartási és logisztikai célokra, valamint a fegyverekbe integrálás céljából.
- A vállalatok második kategóriáját a védelmi ipar start-up cégei alkotják. Ide tartoznak azok a vállalkozások, amelyek sokkal később alakultak, mint a hagyományos nagyvállalatok. Általában a fegyverpiac számára nyújtott szoftverekre, adattermékekre és szolgáltatásokra specializálódnak, bár néhányuk – például a Palantir és az Anduril – rendőrségi technológiákat is kínál. Néhány vállalat harci irányítási szoftvereket nyújt, amelyek adatokat gyűjtenek és elemeznek a műveleti döntéshozatal támogatására.
- Ezek a vállalatok a legaktívabbak az innováció területén, és nem várják meg, amíg a védelmi minisztériumok megfogalmazzák a konkrét igényeket. Ezek a cégek inkább saját kutatás-fejlesztésbe fektetnek be – általában kockázati tőke társaságok támogatásával, és a kész termékeket katonai ügyfeleknek értékesítik.
- A harmadik kategóriát gyakran big tech-nek nevezik. Ide tartoznak a globálisan meghatározó technológiai vállalatok (pl.Meta, Google), amelyek digitális termékekkel és szolgáltatásokkal, valamint jelentős piaci tőkeerővel rendelkeznek. Ezek a polgári és a katonai piacon egyaránt jelen vannak, és olyan felhőalapú platformokat és adatközpontokat működtetnek, amelyek katonai céllal is használható digitális termékek és szolgáltatások alapját jelentik.
- A negyedik kategóriába sorolja a SIPRI-jelentés az alapmodell-szolgáltató cégeket, amelyek viszonylag fiatalok és nagyméretű AI-modelleket fejlesztenek és működtetnek. A legtöbbjüket 2010 és 2023 között alapították, főként kockázati tőkéből és nagy technológiai cégek befektetéseiből.
