Végre igazán meglódulnak a bérek

Bár idén a várva várt fordulatra a harmadik negyedévben sor került és a magyar gazdaság kimászott a recesszióból, pezsgőt még a jelek szerint nem érdemes bontani.

A növekedést tekintve, a 2023-as ütemet jelentősen torzítja a mezőgazdaság teljesítménye, amely 70 százalék körüli mértékben nőhet 2023-ban. Ez nagyságrendileg 2-2,2 százalékpontot javíthat a teljes GDP növekedési adatán. Ez azt jelenti, hogy az idénre 0,7-0,8 százalék körülire várt 2023-as gazdasági visszaesés

az alapfolyamatok szintjén valójában 3 százalék körüli visszaesését jelent.

Nő a költségvetés mozgástere

Az OTP-nél a növekedés.hu-nak úgy nyilatkoztak: az alapfolyamatok szintjén egy gyenge újraindulást látunk, és jelentős a kockázata annak, hogy jövőre a mezőgazdasági teljesítmény nem lesz ennyire erős, mint idén, ezért 2024-ben 2 százalékos növekedést várnak, mellyel kapcsolatban vannak felfelé és lefelé mutató kockázatok is.

A lefelé mutató kockázatok között kell említeni a gyenge európai növekedést, és nem zárhatjuk ki, hogy 2024-ben az USA és Kína is veszít majd a lendületéből.

A pozitív kockázatok között viszont ki kell emelni azt, hogy nőtt a költségvetés mozgástere, mivel jövőre nem kell majd 400 milliárd forinttal feltőkésíteni a jegybankot.

A másik pozitív kockázat pedig az, hogy a bejelentett minimálbéremelések, és a korábban vártnál gyorsabban csökkenő infláció összességében a korábbi várakozásoknál nagyobb mértékű reálbérnövekedést eredményezhetnek, ami 2024-ben elérheti akár az 5 százalékot.

Ez elsősorban a fogyasztás növekedését befolyásolhatja pozitívan.

Ugyanakkor a korábbi éves gyors reálbér és foglalkoztatás bővülése után az elmúlt másfél év egy nagyon más munkaerő-piaci környezet volt – csökkenő reálbérek, stagnáló foglalkoztatás, emelkedő munkanélküliségi ráta – így a lakossági viselkedésben erőteljesebbé válhat az óvatossági motívum, ami lassíthatja a fogyasztás növekedését, és növelheti a lakossági megtakarításokat.

A külföldi működő tőke hozzájárulhat a bővüléshez

A jövőbeli kockázatok kapcsán Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott: a globális gazdaság fellendülésének késlekedése hátráltathatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását. Ezzel együtt a beruházások volumene önmagában szabad szemmel is jól látható hatást gyakorolhat a kibocsátásra. E tekintetben a jövő évben az iváncsai SK üzem, valamint a MOL poliolgyára emelhető ki.

„A kedvező kihatások materializálódását késleltetheti a kamatstop várható kivezetése. Beruházásoldalon a hitelkereslet éles felfutása nem várható, ugyanakkor a külföldi működő tőke hozzájárulhat a bővüléshez.”

Az Erstenél 3 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak 2024-re.

A forintot segíti, hogy visszaestek a világpiaci energiaárak

„2024-ben dinamikus, 4 százalékot meghaladó lehet a növekedés véleményünk szerint, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a tovább mérséklődő és az év második felére 6%-ra csökkenő irányadó kamatok hatására” – mondta el lapunknak az MBH Bank szenior elemzője Balogh-Béki Márta.

A szakértő szerint a jövő év elejétől várhatóan fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat a bővülésnek, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést.

Emellett az idei bázishatás is mérsékelt pozitív hatást jelent.

A jövő év végére 370-es EUR/HUF árfolyamra számítanak, mert a jelentősen visszaesett világpiaci energiaárak következtében a hazai gazdaság látványosan javuló külső egyensúlya segíti a hazai devizát, mivel korábban épp ez helyezett rá a régiós átlagnál nagyobb nyomást.

Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várnak jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában, főként azért, mert továbbra is pozitív reálkamattal számolnak.