Erdő Péter a Vatikán kapujában – 512 év után újra magyar név a konklávé kulisszái mögött 

Magyar pápa a láthatáron? 512 évvel ezelőtt volt már esély arra, hogy magyar egyházi vezetőt válasszon pápának a konklávé. Erdő Pétert már 2013-ban is emlegették lehetséges pápajelöltként, és most, 72 évesen ismét a figyelem középpontjába került.

A Newsweek szerint a fogadóirodák listáján a negyedik helyen szerepel, 6:1-es eséllyel. Kompromisszumos jelölt lehet, aki konzervatív nézetei ellenére jó kapcsolatot ápolt Ferenc pápával, és soha nem került nyílt összeütközésbe vele.

A New York Times is megemlíti Erdőt a lehetséges pápajelöltek között, kiemelve, hogy a bíboros tapasztalatokkal rendelkezik a nemzetközi kapcsolatok terén. Különösen azok körében népszerű, akik visszatérnének II. János Pál és XVI. Benedek pápa konzervatív örökségéhez.

Erdő Pétert még II. János Pál nevezte ki esztergom-budapesti érsekké 2002-ben, majd egy évvel később bíborossá avatta – aminek köszönhetően akkor a legfiatalabb tagja lett a bíborosi testületnek.

Széles körben elismert kánonjogi szakértőként és tapasztalt diplomataként tartják számon. Nevéhez olyan nemzetközi kapcsolatok építése fűződik, amelyek hidat képeznek különösen a latin-amerikai és afrikai katolikus közösségekkel, emellett más vallások képviselőivel is kiegyensúlyozott, együttműködésre törekvő viszonyt ápol - írja az amerikai lap hozzátéve, hogy

kiemelkedő szerepet vállalt a vallásközi párbeszédben: rendszeres résztvevője volt holokauszt-megemlékezéseknek, és zsidó vezetők szerint hangja meghatározó volt a magyarországi szélsőjobboldali törekvések és az antiszemitizmus erősödésének idején.

A társadalmi felelősségvállalás mellett tudományos munkássága is figyelemre méltó – számos könyv szerzője és rendkívüli nyelvismerete (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) lehetővé teszi, hogy valóban nemzetközi szolgálatot lásson el.

Hitbéli álláspontja világos: ellenzi az elvált katolikusok szentáldozáshoz való hozzáférését és a migráció nyitottabb kezelését. Egy 2019-ben készült interjúban – amelyet Robert Moynihan, az Inside the Vatican magazin alapítója készített vele – hangsúlyozta, hogy az egyház egyik legfontosabb feladata a hagyományos keresztény hit megőrzése egy egyre inkább világiassá váló társadalomban.

Az Euronews szerint Erdőnek jó esélye van, mert egy latin-amerikai után valószínűleg egy európai pápát választanak majd, illetve egy liberális után egy konzervatív jelöltnek nagyobb esélye van.

A jobbágyfiú, aki majdnem pápa lett

Ha Erdő Pétert választanák meg pápának, úgy ő lenne az első magyar egyházfő a történelemben. Ugyanakkor nem ő az első magyar, aki közel járt Szent Péter trónjához. Igaz rendkívül rövid azon hazánkfiainak listája, akik a történelem során esélyesként készültek a konklávéra.

Egészen pontosan egy ilyen esetről tudunk. 512 évvel ezelőtt Bakócz Tamás, a Hunyadi- és a Jagelló-kor egyik legmeghatározóbb államférfija futott neki a siker reményében a pápaválasztásnak.

Az egykori jobbágyfiú, aki a középkori Európa legmagasabb egyházi rangjait megszerezve egészen Szent Péter trónjának közelébe jutott, és ha a körülmények engedik – XIII. Tamásként írhatta volna be nevét az egyetemes történelembe.

1474-ben, Mátyás király sziléziai hadjáratában tűnt fel először a fiatal Bakócz, amikor egy hasznos tanácsának köszönhetően sikerült kimozdítani a magyar sereget a bajból Ez a pillanat volt pályájának nyitánya: jegyzőként és fogalmazóként kezdte, de már ekkor ott volt a király közvetlen közelében, és jó érzékkel helyezkedett a hatalom árnyékában.

1475 és 1480 között végig kísérte Mátyást a törökök ellen vívott hadjáratokban, valamint az osztrák hadműveletekben. Diplomáciai érzéke, politikai rugalmassága és lojalitása rövid idő alatt bizalmi emberré tette – nem véletlenül vált a kancellária egyik kulcsfigurájává.

Mátyás halálát követően előbb Corvin János mellé állt, de gyorsan felismerte a politikai realitást: II. Ulászló ígéretére – a főkancellári cím fejében – átpártolt az új uralkodó oldalára. Helyzetfelismerésből és politikai adaptációból jelesre vizsgázott.

Karrierje töretlenül ívelt felfelé: 1486-tól győri püspök, majd 1493-ban már az egri egyházmegye élén állt. Még ebben az évben sikeresen megállapodott Estei Hippolyt bíborossal, és cserével megszerezte az esztergomi érseki széket, amellyel Magyarország prímásává vált.

1500-ban Velence támogatásával bíborosi kalapot kapott, majd 1510-ben Konstantinápoly névleges pátriárkája lett – ezzel a pápa után következő második rangú egyházi méltóságként tartották számon. Nemzetközi szinten is komoly súllyal bírt és ügyesen egyensúlyozott a folyamatosan változó olasz hatalmi koalíciók között.

Az igazi nagy lehetőség 1513 tavaszán érkezett el számára. II. Gyula pápa halála után Bakócz Tamás neve ott szerepelt a reálisan esélyes pápajelöltek között. Komoly lobbitevékenységet folytatott, és megígérte: ha őt választják, vagyonát a török elleni keresztes hadjárat megszervezésére fordítja.

A konklávén 25 bíboros vett részt – 18 olasz, 6 más nemzetiségű –, és Bakócz már az első szavazási körben jól szerepelt. Végül azonban az ifjú, befolyásos és roppant népszerű Giovanni de’ Medici került ki győztesként, aki X. Leó néven foglalta el a pápai trónt.

Bakócz hazatért, és pápai legátusként még egyszer nagyot akart alkotni: egy magyar keresztes hadjárat élére állt volna, de a Dózsa-féle parasztfelkelés elindítója lett. Innentől kezdve már csak árnyéka volt egykori önmagának.

1521-ben hunyt el Esztergomban. Halála után alig néhány évvel bekövetkezett a mohácsi vész – és vele a középkori magyar királyság bukása. De Bakócz öröksége megmaradt: ő volt az, aki elérte, amit mindmáig senki más előtte és utána – a magyar főpap, aki egy pillanatra egészen közel került a pápasághoz.