Törékeny fegyverszünet - íme a kínai-amerikai csúcstalálkozó mérlege
Globál
A háromnapos, látványos találkozó alapvetően egy törékeny fegyverszünetet hozott a két szuperhatalom között, de a mélyben meghúzódó strukturális és stratégiai ellentéteket nem oldotta fel.
Donald Trump elnök háromnapos pekingi látogatása
elhárította a kínai-amerikai kapcsolatok romlásának veszélyét, sőt, hozott néhány látványos üzleti megállapodást, de a két nagyhatalom hosszú távú versengésén és a gazdasági szétválás folyamatán érdemben nem változtatott.
A csúcstalálkozó „egyetlen súlyos ellentét sem oldódott fel: sem Tajvan, sem a vámrendszer, sem a chipembargó, sem a ritkaföldfémek, sem Irán kérdésében nem történt áttörés, talán közeledés se. Ugyanakkor néhány – nem stratégiai – ügyben érzékelhető előrelépés. A felek egyetértettek a kommunikáció folytatásának szükségességében” – írta a pekingi csúcstalálkozóról szóló elemzésében Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A csúcs legfontosabb eredménye az volt, hogy egyáltalán létrejött.
Kilenc éve nem járt amerikai elnök Kínában, a két ország viszonya az elmúlt évtizedben jelentősen megromlott, és abban a geopolitikai környezetben, amelyet egy közel-keleti háború, a Hormuzi-szoros blokádja és egy le nem zárt vámháború határoz meg, a személyes találkozó önmagában is politikai teljesítmény.
Bár a részletek sokszor homályosak maradtak, Kína komoly gazdasági engedményeket tett, például egy jelentős, 200 darabos Boeing repülőgép-megrendeléssel, amelyet később tovább bővíthetnek.
Sikerült részleges megállapodásokat kötni egyes vámok, a szójavásárlások és a kikötői díjak kérdésében, amely átmenetileg csökkentette a két ország közötti kereskedelmi feszültséget.
Napirendre került a kínai ritkaföldfém-export korlátozására vonatkozók fegyverszünete is.
Ugyanakkor a háttérben zajló gazdasági és technológiai szétválás felgyorsult: Kína a technológiai önellátásra, míg az USA a kritikus nyersanyagok terén a Kínától való függőség csökkentésére törekszik.
Tajvan kérdésében nem történt stratégiai áttörés.
Trump egyértelművé tette, hogy az USA hozzáállása és Tajvan biztonsági helyzete nem változott.
Bár a korábban jóváhagyott amerikai fegyvereladások véglegesítését még lebegteti, Peking továbbra is a legérzékenyebb vörös vonalként kezeli a sziget státuszát.
Kiemelt téma volt a Hormuzi-szoros nyitvatartása és a szabad hajózás biztosítása az Irán elleni katonai feszültségek közepette. Trump jelezte, hogy Pekingnek is alapvető gazdasági érdeke nyomást gyakorolni Teheránra, ugyanakkor elutasította Irán legutóbbi nukleáris garanciajavaslatait.
Trump felvetette egy esetleges trilateralis (USA–Kína–Oroszország) megállapodás ötletét a nukleáris robbanófejek számának korlátozásáról.
Nem járt sikerrel Trump személyes közbenjárása a 78 éves, rossz egészségi állapotban lévő Jimmy Lai hongkongi demokráciapárti üzletember szabadon bocsátásáért; a kínai elnök elutasító választ adott.
Trump, aki kampányaiban rendszeresen és keményen bírálta Kínát, és komoly intézkedéseket is hozott Kínával szemben, meglepő mértékben igazodott a kínaiak által kialakított keretekhez: visszafogottan viselkedett, a szövegkönyvtől nem tért el, és – amely rá nem jellemző – a sajtó kérdéseire több kényes ügyben nem reagált.
A felek megállapodtak a konstruktív stratégiai stabilitás fenntartásában, amelynek következő lépéseként Hszi Csin-ping szeptemberben Washingtonba látogat Trump meghívására.
