A jövő héten mindent visz az infláció

• Jövő héten fókuszban a hazai inflációs adatok

Március 10-én, kedden publikálja a KSH a friss, 2020. februárra vonatkozó inflációs adatokat.

Várakozásunk szerint az idén januári 4,7%-os értékhez képest februárban 4,1% lehetett a hazai infláció év/év alapon (2020. februári a 2019. februárihoz viszonyítva).

A hazai infláció dinamikájának várható lassulása mögött több tényező is áll. Egyrészt a külső inflációs nyomás továbbra is alacsony és az üzemanyagárak is jelentősen mérséklődtek idén januárról februárra, melyhez a koronavírus-járvány is érdemben hozzájárult a csökkenő olajkeresleten keresztül

(a januárról februárra bekövetkező üzemanyagár-csökkenésnél nagyobb mértékű visszaesést utoljára 2018 decemberében láthattunk).

Továbbá egy technikai tényező, az ún. bázishatás is az infláció mérséklődésének irányába hatott februárban (2019 februárjában magas bázis alakult ki az emelkedő világpiaci olajárak miatt). Ugyanakkor a továbbra is magas élelmiszerár-növekedés nyomást gyakorol az inflációra.

Összességében az idei évben átlagosan 3,6%-ra emelkedhet a hazai inflációs ráta a tavalyi 3,4%-hoz képest, elsősorban az élénk hazai gazdasági aktivitásnak és a gyengébb forintárfolyamnak köszönhetően.

Azonban az idei évre vonatkozó inflációs prognózisunk esetében a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok vannak jelen. A gazdasági ciklus lefordulása és az árfolyamhatás kifutása miatt

2021-re azonban lassulást mutathat az infláció, a jövő évben átlagosan 3,1%-on alakulhat (év/év alapon mérve).

Továbbá várakozásunk szerint 2020-2021-ben a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd. A maginflációban olyan termékek és szolgáltatások szerepelnek, amelyek árának változását alapvetően a gazdasági aktvitás, pontosabban a meglévő emberi és gépi kapacitások kihasználtsága határozza meg. Ez több csatornán keresztül lehet hatással az árszínvonal alakulására. Ezek közül jelenleg a feszes munkaerőpiac által okozott bérnövekedés a legmeghatározóbb tétel. Ezt az alapvetően gazdasági ciklusból eredő hatást a kormányzat minimálbér és garantált bérminimum emelése is tovább fokozza (2020. január 1-jétől 8-8%-kal emelkedett a hazai minimálbér és garantált bérminimum).

A folyamatos bérköltség-növekedésre pedig egyre inkább az árak emelkedésével válaszolnak a vállalatok. Ezt a hatást a munkáltatói járulékcsökkentések ugyan kismértékben képesek ellensúlyozni (2019. július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében), de így is inkább 4%-hoz közeli maginfláció várható 2020-ban.

Az előrejelzett maginflációnál alacsonyabb headline inflációt a maginfláción kívüli tételek magyarázzák. Ezek közül különösen fontos az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és az ezek miatt várhatóan csak mérsékelten növekvő üzemanyagárak; valamint a szabályozott árú termékek várható visszafogott árszínvonal-emelkedése is hozzájárul (ez utóbbinál szabályozott energiaárakra mint a távfűtésre, elektromos energiára és vezetékes gázszolgáltatásra, valamint a szabályozott árú szolgáltatásokra és gyógyszerekre érdemes gondolni).

További elemzések itt érhetőek el.