A volt brit miniszterelnök visszaemlékezett

May 2019 júniusában távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és a miniszterelnöki tisztségből.

Lemondásának közvetlen előzményeként a londoni alsóház egymás után háromszor visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval May kormánya által 2018 novemberében elért 585 oldalas megállapodást és a hozzá kapcsolódó, 26 oldalas politikai nyilatkozatot, amely az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni viszonyrendszerét körvonalazta volna.

Utódja, Boris Johnson új egyezményt kötött az EU-val, és az Egyesült Királyság 2020. január 31-én e megállapodás alapján lépett ki az Európai Unióból.

Ezt az 1260 oldalas megállapodást - amely szabadkereskedelmi szerződést is tartalmaz - az utolsó pillanatban, a brit EU-tagság megszűnése utáni tizenegy havi átmeneti időszak lejárta előtt egy nappal, 2020. december 30-án sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban.

Ha a brit parlament ezt az egyezményt is elvetette volna, az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépett volna ki az EU-ból, és ez vámok azonnali megjelenését jelentette volna a kétoldalú kereskedelemben.

A brit EU-tagságról hét éve, 2016. június 23-án rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Theresa May, akinek hamarosan könyve jelenik meg a kormányon eltöltött éveiről, a BBC közszolgálati rádió szerdai politikai magazinműsorában kijelentette: olyan kilépési egyezményt kívánt elérni az EU-val - és véleménye szerint ez sikerült is -, amely tükrözi a választók azon 48 százalékának aggályait is, akik a bennmaradásra voksoltak.

Azonban az egyezmény parlamenti elfogadtatásának folyamata során a Brexit-tábor keményvonalasai, valamint a bennmaradást pártoló irányzat ugyancsak keményvonalas szószólói - akik újabb népszavazást akartak - egyre nagyobb igyekezettel próbálták megtalálni a módját a kilépési egyezmény megtorpedózásának - fogalmazott a BBC-interjúban Theresa May.

A volt konzervatív párti kormányfő szerint az ő megállapodása jobb lett volna, mint az, amelynek alapján az Egyesült Királyság végül kilépett az EU-ból, ugyanis az eredeti egyezménnyel - jóllehet egyik oldal akaratát sem teljesítette volna száz százalékig - az ország összességében jobban járt volna.

Theresa May kijelentette: egyebek mellett azért nem támogatta az újabb EU-népszavazás kiírását, mert korábban más EU-országokban is tartottak referendumokat integrációs kérdésekről, ám ha a politikusoknak nem tetszett az eredmény, rendszerint megismételtették a voksolást. Ez azonban "leereszkedő, atyáskodó politikusi magatartás" - fogalmazott a volt miniszterelnök.