Az Amundi alapkezelő a jövő évi gazdasági növekedést felfelé módosította 4,4 százalékra

Az alapkezelő a jegybank várakozásánál magasabb, 6 százalékos inflációt jelez előre erre az évre. Az irányadó kamat pedig 2022-ben még további 1,5 százalékponttal emelkedhet, így 5 százalék közelébe érhet - ismertették.

Aradi Ernő, az Amundi portfólió menedzsere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy

a növekedés motorja idén a háztartások fogyasztása lesz.

Az export hozzáadott értéke a globális ellátási láncok zavarai miatt az év első felében mérsékeltebb lehet - mutatott rá. A második félévben ugyanakkor enyhülhetnek a szállítmányozás feszültségei, ami a kivitelnek erőteljes támaszt adhat - tette hozzá.

Az exportkilátások javulása és a monetáris szigorítás év közepétől várható lazulása tette lehetővé a jövő évi növekedési adatok felfelé módosítását

- tájékoztatott az MTI kérdésére.

A szakember szerint a jelenlegi politikai vezetés elkötelezett abban, hogy az államháztartási hiány "ne szálljon el"; a deficitcél tartását a választások után az állami beruházások elhalasztásával lehetne elérni, a bevételnövelésre "nincs tér".

Kocsi János részvényportfólió menedzser prezentációjában azt hangsúlyozta, hogy

a BUX index rekordmagas szinten áll, a járvány előtti időszakhoz mérten 15 százalékos a többlet.

A szakember a fundamentumok alapján még magasabb pozíciót látna indokoltnak a BUX index esetében. A globális léptékben nagy nyertesnek számító bank- és energiaszektor ugyanis hangsúlyosan van jelen az indexben, összességében mind a 4 blue chip környezete jó, továbbá a makrogazdasági helyzet is egészséges - jegyezte meg.

Rámutatott: a kockázatok a magyar részvénypiacon jelentősek ugyanakkor, amennyiben az üzemagyagárak befagyasztása és a "kamatsapka" hosszabb távon fennmarad, "egyre jobban fájhat" az érintett kibocsátóknak.

A potenciális GDP előre tekintve kevésbé mutat kedvező képet, aminek oka, hogy "elmaradtak a strukturális reformok az elmúlt 12 évben", továbbá az európai uniós pénzek sem fogják éppen akkora mértékben támogatni a gazdaságot, mint eddig - húzta alá.

A részvényportfólió menedzser megemlítette, hogy a régió piacaira az orosz-ukrán konfliktus elmérgesedése is jelentős kockázati tényező.

Az alapkezelő azzal számol, hogy a feszültségek fokozatos enyhülésére 60 százalék az esély, kisebb beavatkozásoknak a valószínűsége, amelyek egyébként már be is vannak árazva a részvénypiacokon, 30 százalék; komoly invázió, háború kialakulásának a kockázata pedig 10 százalék.

Kocsi János arról is beszélt, hogy a régiós CETOP index idén eddig jól teljesített, ugyanakkor további növekedés elképzelhető. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a régióban kevés az úgynevezett növekedési papír, ezzel szemben a globális szinten előnyös helyzetbe kerülő banki-biztosítói és energetikai szektor súlya jelentős, az ország szűk környezetében 76 százalék - jelezte.

A környező országokban jellemző 4-4,5 százalékos növekedés, az inflációt lekövető béremelkedések is a főbb indexek egyenletes emelkedése irányába mutatnak - jelezte. A kockázatok elmondása alapján hasonlóak a Magyarország esetében már említettekkel: azaz az EU-val való viszony, versenyképességi problémák és a jelentős áremelkedések.

A világpiaci környezetről szólva Kocsi János elmondta, hogy

a Fed kamatemelései szorítják le a növekedési papírok árazását, a "value szektorok" közben még mindig olcsónak számítanak.

A monetáris politikában rezsimváltás követi a 12-13 évig tartó lazaságot, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a brit jegybank (BoE) már szigorít egy ideje, a világban mára már Kínát kivéve senki sem lazít - emlékeztetett a portfólió menedzser.