Eldurvult a kampány Amerikában

Mind a gyűlésein, kampánytalálkozóin, mind a szószátyár beszédein látszik, hogy Donald Trump sokkal bizonytalanabb és ingatagabb, mint amikor győzött

– mondta a hajdani First Lady, a nyolc évvel ezelőtti voksolás vesztes demokrata elnökjelöltje a CNN riporterének, Kaitlan Collinsnak a The Source című műsorban.

Az elnökjelölt az elmúlt évek tapasztalataira építi kampányát

Hillary Clinton – az első nő, aki nagy pártok elnökjelöltségét szerezte meg – nyilatkozatában párhuzamot vont 2016-os erőfeszítései és Kamala Harris kampánya között.

Mondván, a jelenlegi alelnök üzenetének kiemelt célja, hogy felrázza a választókat: ne dőljenek be azoknak a súlytalan szlogeneknek, amelyeket Trump mond.

Az elnöki posztért újra harcba szálló republikánus politikus – Clinton meglátása alapján –, idei kampányát az elmúlt nyolc évben levont tanulságokra építi. Donald Trump pedig fölöttébb veszedelmes figura, ami 2016-ban talán nem volt olyan egyértelmű, amilyennek lennie kellett volna. „Ám az biztos, hogy most már figyelnek rá” – hangsúlyozta az egykori külügyminiszter. Majd hozzáfűzte:

Úgy gondolom, a figyelmeztetéseim, nemcsak az Obama elnök-féle demokraták, hanem mindazok figyelmeztetései is, akik közelről látták őt a Fehér Házban töltött négy év alatt.

John Kelly a volt főnökét ostorozza

Hillary Clinton megjegyzései a „The Source" -on napokkal azután hangzottak el, hogy Trump korábbi kabinetfőnöke, John Kelly nyugalmazott tengerészgyalogos tábornok több interjúban úgy fogalmazott: „a volt elnök megfelel a fasiszta definíciójának”.

Kelly, aki 2017 és 2019 között a konzervatív jelölt kabinetfőnöke volt, azt is elmondta a The New York Times-nak, hogy a volt elnök „minden bizonnyal előnyben részesíti a diktátor megközelítést a kormányzással szemben", és megerősítette a The Atlantic-nak, hogy Trump azt mondta, bárcsak a katonái ugyanolyan tisztelettel adóznának neki, mint Adolf Hitler tábornokai a német diktátornak a második világháború alatt.

Trump tagadta, hogy azt mondta volna: „olyan tábornokokra van szüksége, mint Hitler", és a The Atlantic-ot ostorozta, amikor a CNN az ehhez kapcsolódó megjegyzésekről faggatta őt.

Mind erre a volt elnök csak annyit mondott:

Nem, soha nem mondtam ilyet! Ezek csak kreált történetek, egy gusztustalan akció, amely a választások előtt azonnal megbukott.

Clinton lépten-nyomon Trump veszélyeire figyelmeztet

Kamala Harris, a demokraták elnökjelöltje a minap a CNN kérdésére, vajon fasisztának tartja-e Trumpot, egyértelműen válaszolt: „Igen, igen".

Egyszersmind emlékeztetett a republikánus ígéretére, miszerint újbóli megválasztása esetén az igazságügyi minisztériumot arra használja majd, hogy támadja kritikusait és korábbi szövetségeseit.

Hillary Clinton legutóbbi nyilatkozatában megerősítette: egyetért Kellyvel és Harrisszel abban, hogy Trump megfelel a fasiszta definíciójának, és arra buzdította az embereket, „nyissák ki a szemüket, és vegyék észre a veszélyt, amelyet ez az ember jelent az országra".

Szoros eredmény várható

Nagyon kevés szavazaton múlik a november 5-i amerikai elnökválasztás eredménye a legfrissebb felmérések szerint. A közvéleménykutatóknál minimális a különbség a két jelölt között, vagy Harris vagy Trump javára. 

A 270 elektori szavazathoz a legnagyobb küzdelem hét csatatér államban zajlik:Michigan, Pennsylvania, Wisconsin, Észak-Karolina, Nevada államokban teljesen egyformán áll a két jelölt, tehát egy százalékpont alatti a különbség köztük, míg Georgia és Arizona államokban Trump előnye 1,8 százalék.

A biztosnak számító elektori szavazatok száma a felmérések alapján Harris esetében 226, Trumpnál 219, a győzelemhez 270 szavazat kell.

A billegő államokban az elektori szavazatok száma:

• Arizona 11
• Georgia 16
• Michigan 15
• Nevada 6
• Észak-Karolina 16
• Pennsylvania 19
• Wisconsin 10 

Összesen 93 elektori szavazatnál tehát teljesen kiegyenlített a küzdelem, elemzők szerint 50 éve óta nem volt ennyire bizonytalan a választások kimenetele annál is inkább, mertDonald Trump 2016-ban és 2020-ban is jobban teljesített a közvéleménykutatások előrejelzéseihez képest.

Öt fontos kérdés dönthet a még bizonytalan választók körében:

• a bevándorlás,
• a magas árszínvonal
• adócsökkentések,
• Kína - mint technológiai versenytárs, a
• nemzetközi veszélyek és a háborúkra adott válasz.

Árszínvonal kontra infláció

Mint azt Dobozi István közgazdász lapunknak írt elemzésében megírta, Joe Biden alatt négy évtizede nem látott magasságokba szöktek fel az amerikai fogyasztói árak, s 2022 nyarán már kilenc százalékos tempóban vágtattak. Azóta hiába esett számottevően vissza az inflációs ráta, a fogyasztói árak ma átlagosan 20 százalékkal magasabb szinten állnak, mint Donald Trump elnökségének utolsó hónapjaiban.

A Bidenomics az inflációs ráta komoly csökkenését nagy sikerként reklámozta a közvélemény felé. Az átlagfogyasztót azonban mindenekelőtt az árszínvonal érdekli, amely még mindig emelkedik (jóllehet a korábbinál lassúbb tempóban) a termékek és szolgáltatások széles körében.

Az infláció fölverte a lakáskölcsönök kamatlábát (jelenleg 7,2 százalék a 30 éves futamidejű kamat), amely Amerika-szerte elmélyítette a lakhatási válságot. A pandémia óta – a négy- és hétmillió közöttire becsült országos lakáshiány közepette – az ingatlanárak másfélszeresükre emelkedtek, a lakbérek 35 százalékkal futottak fel.

Az inflációs válság már több amerikai elnök újraindulási kísérletét hiúsította meg, többek között Jimmy Carterét és George H.W. Bushét. Az életkora mellett a magas infláció és a vele járó reáljövedelem-csökkenés volt Biden újrázási bukásának és népszerűtlenségének a legfőbb oka. Csupán a lakosság kevesebb mint ötöde érzi úgy, hogy ma jobban él, mint Donald Trump elnöksége alatt.  A közvélemény-kutatások egybehangzóan jelzik, hogy a novemberi elnökválasztás kapcsán az amerikai családok számára – minden mást megelőzve – az infláció és a megélhetési nehézségek jelentik a legsúlyosabb terhet.