Facebook kommentek alapján tudósok 21 féle betegséget azonosítottak

Több mint kétmilliárd ember használja nap mint nap a legnépszerűbb közösségi oldalt, a Facebook-ot, így csak idő kérdése volt, hogy a tudósok is elkezdjék a kommentek vizsgálatát. Nemcsak azt elemzik, hogyan viselkedünk, hanem azt is, hogy a posztok milyen egészségi állapotra utalnak.

Az amerikai Robert Wood Johnson Foundation jótékonysági szervezet által finanszírozott átfogó kutatás eredményeiről írt részletesen a Newsweek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a Facebook-posztokból sikerülhet-e korábban felismerni bizonyos kóros egészségi állapotokat, és ha igen, milyen szavakra kell figyelnünk az ismerőseink bejegyzéseiben.

A tanulmányhoz 999 felhasználó – akik önként adták meg az adataikat – csaknem egymillió bejegyzését használták fel, ezekben 20 millió szó fordult elő.

A szóhasználat alapján 21-féle egészségügyi állapotot sikerült elkülöníteni: ezek között megtalálhatók a különféle emésztési panaszok, sérülések, légzési problémák, terhesség, bőrproblémák, krónikus szorongás, elhízottság, drog- alkoholfüggőség valamint a szexuális úton terjesztett fertőzések. Alkoholizmusra utal például az, ha a felhasználó kommentjeiben gyakran fordul elő az „ital”, „részeg”, vagy az „üveg” szó. Az ellenségeskedő, durva megjegyzések – mint a „hülye”, „baromság”, „ribanc” – fokozott felbukkanása droghasználatról vagy valamilyen pszichózisról árulkodik.

Ha a posztokban sokat szerepelnek a „gyomor”, „fej”, „fájdalom” szavak, azok nemcsak a fizikai tüneteket jelzik, hanem azt is, hogy a háttérben komolyabb mentális zavar, esetleg depresszió húzódhat meg. További érdekes összefüggésre bukkantak a tudósok: az „Isten”, „család”, és „imádság” szavakat nagyobb valószínűséggel használták a cukorbetegek, mint mások.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a felhasználók Facebook-diagnózisa mennyire tükrözi a valóságos egészségi állapotukat. Ehhez elkérték a résztvevők kórtörténetét.

Mindebből igazolva látták, hogy már a közösségi oldalakon használt szavak alapján is ki lehet szűrni az egyes betegségekre hajlamos egyéneket, éppúgy, mint ahogyan a magunkkal hozott génállományból is levezethető, hogy mely betegségek esetében vagyunk nagyobb kockázatnak kitéve. Más a szóhasználata egy depressziósnak, mint annak, aki nem szenved hasonló mentális betegségtől, sőt, már a hivatalos diagnózis előtt is felismerhető a probléma. Raina Merchant, a kutatás vezetője a Newsweek-nek elmondta, maguk is meglepődtek, hogy a közösségi média segítségével mennyire jól előrejelezhetők bizonyos egészségügyi problémák, még akkor is, ha nem a kifejezetten az egészségi állapotukról csevegtek a felhasználók.

A kutatók fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy munkájuknak nem célja a felhasználók lebuktatása, hanem arra koncentrálnak, hogy a Facebook-posztok elemzése segítségével személyre szabottabb egészségügyi szolgáltatásokat lehessen kínálni, és javítsanak a lakosság általános egészségi állapotán.

A depresszió például korunk népbetegségének számít, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a világon körülbelül háromszáz millió ember szenved ettől. Az Eurostat 2017-es adatai szerint az Európai Unióban a felnőtt lakosság 6,8 százalékának vannak depressziós tünetei, hazánkban még rosszabb a helyzet, a 18 éven felüliek 10,5 százaléka vallja magát depressziósnak.

Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a szóhasználat száz százalékosan előrejelezne bizonyos betegségeket, pusztán korrelációról van szó, és Merchant véleménye szerint további kutatásokra lesz szükség. Adam Miner, a Stanford Egyetem klinikai pszichológusa szerint is valóban érdekes kérdés, hogy a közösségi oldalakon tanúsított magatartás mennyire függ össze az egészségi állapottal, hiszen ez alapján korábban fel lehet fedezni a betegségeket.

A Facebook-posztok elemzése tehát fontos eszköze lehet a felismerésnek és előbb-utóbb talán a gyógyításnak is. Felmerülnek azonban etikai és adatvédelmi problémák is, hiszen a módszer akkor használható, ha a felhasználó kész önként megosztani a bejegyzéseit az orvosokkal.

De mi van akkor, ha a biztosítótársaságok is szeretnének belepillantani az adatokba? Vagy a kormány? Fel lehet-e hívni a rendőrség figyelmét valakire pusztán a Facebook-posztjai alapján?

Komoly etikai kérdést vet fel, ha a Facebook-felhasználók szélesebb körében és a beleegyezésük nélkül kezdik alkalmazni a módszert. A mentális betegség vagy a szexuális úton terjesztett fertőzés különösen kényes téma. A kockázat nemcsak abban rejlik, hogy fény derül valakinek a problémájára, hanem abban is, ha tévesen olyan felhasználó kerül célkeresztbe, akinek valójában nincs ilyen gondja – szögezi le Jason Colditz, amerikai egyetemi kutató. Attól is óva int mindenkit, hogy a szóhasználat alapján nekiálljon és megpróbálja diagnosztizálni saját magát vagy az ismerőseit. Ezt jobb meghagyni azoknak, akik értenek az eredmények értékeléséhez.